1 Mózes 22
1 És történt ezen dolgok után, hogy az Isten megkísértette Ábrahámot és mondta neki: Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok.
Y ACONTECIÓ después de estas cosas, que tentó Dios á Abraham, y le dijo: Abraham. Y él respondió: Heme aquí.
2 És mondta (Isten): Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórijja földjére és áldozd fel ott égőáldozatul a hegyek egyikén, melyet majd mondok neked.
Y dijo: Toma ahora tu hijo, tu único, Isaac, á quien amas, y vete á tierra de Moriah, y ofrécelo allí en holocausto sobre uno de los montes que yo te diré.
3 És fölkelt Ábrahám kora reggel, fölnyergelte szamarát, vette két legényét maga mellé és Izsákot, az ő fiát; hasogatott az égőáldozathoz való fát, fölkerekedett és elment azon helyre, melyet az Isten neki mondott.
Y Abraham se levantó muy de mañana, y enalbardó su asno, y tomó consigo dos mozos suyos, y á Isaac su hijo: y cortó leña para el holocausto, y levantóse, y fué al lugar que Dios le dijo.
4 A harmadik napon fölvetette Ábrahám szemeit és látta a helyet távolról.
Al tercer día alzó Abraham sus ojos, y vió el lugar de lejos.
5 És mondta Ábrahám az ő legényeinek: Maradjatok ti itt a szamárral, én pedig és a fiú elmegyünk odáig, hogy leboruljunk; azután visszatérünk hozzátok.
Entonces dijo Abraham á sus mozos: Esperaos aquí con el asno, y yo y el muchacho iremos hasta allí, y adoraremos, y volveremos á vosotros.
6 És vette Ábrahám az égőáldozathoz való fát, föltette Izsákra, az ő fiára és kezébe vette a tüzet, meg a kést; és mentek ketten együtt.
Y tomó Abraham la leña del holocausto, y púsola sobre Isaac su hijo: y él tomó en su mano el fuego y el cuchillo; y fueron ambos juntos.
7 És mondta Izsák Ábrahámnak, az ő atyjának és mondta: Atyám! Az mondta: Itt vagyok, fiam. És ő mondta: Íme, a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozatra?
Entonces habló Isaac á Abraham su padre, y dijo: Padre mío. Y él respondió: Heme aquí, mi hijo. Y él dijo: He aquí el fuego y la leña; mas ¿dónde está el cordero para el holocausto?
8 És mondta Ábrahám: Isten fogja kiszemelni magának a bárányt az égőáldozatra, fiam; és mentek ketten együtt.
Y respondió Abraham: Dios se proveerá de cordero para el holocausto, hijo mío. E iban juntos.
9 Midőn elérkeztek azon helyre, melyet Isten mondott neki, fölépítette ott Ábrahám az oltárt, elrendezte a fát, összekötözte Izsákot, az ő fiát és föltette az oltárra a fa fölé;
Y como llegaron al lugar que Dios le había dicho, edificó allí Abraham un altar, y compuso la leña, y ató á Isaac su hijo, y púsole en el altar sobre la leña.
10 és kinyújtotta Ábrahám a kezét, vette a kést, hogy levágja az ő fiát.
Y extendió Abraham su mano, y tomó el cuchillo, para degollar á su hijo.
11 Akkor szólította őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok.
Entonces el ángel de Jehová le dió voces del cielo, y dijo: Abraham, Abraham. Y él respondió: Heme aquí.
12 És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert most tudom, hogy istenfélő vagy és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem.
Y dijo: No extiendas tu mano sobre el muchacho, ni le hagas nada; que ya conozco que temes á Dios, pues que no me rehusaste tu hijo, tu único.
13 Ábrahám pedig fölvetette szemeit és látta, hogy íme, egy kos mögötte megakadt a bozótban szarvaival; és odament Ábrahám, elvette a kost és föláldozta égőáldozatul fia helyett.
Entonces alzó Abraham sus ojos, y miró, y he aquí un carnero á sus espaldas trabado en un zarzal por sus cuernos: y fué Abraham, y tomó el carnero, y ofrecióle en holocausto en lugar de su hijo.
14 És elnevezte Ábrahám ama helyet: Az Örökkévaló lát, ahogy mondják ma is: Az Örökkévaló hegyén fog megjelenni.
Y llamó Abraham el nombre de aquel lugar, Jehová proveerá. Por tanto se dice hoy: En el monte de Jehová será provisto.
15 Az Örökkévaló angyala pedig szólította Ábrahámot másodszor az égből,
Y llamó el ángel de Jehová á Abraham segunda vez desde el cielo,
16 és mondta: Énmagamra esküszöm, – úgymond az Örökkévaló – mivelhogy megtetted ezt a dolgot és nem vontad meg tőlem a fiadat, a te egyetlenedet,
Y dijo: Por mí mismo he jurado, dice Jehová, que por cuanto has hecho esto, y no [me] has rehusado tu hijo, tu único;
17 bizony meg foglak áldani és meg fogom sokasítani magzatodat, mint az ég csillagait és mint a fövényt, mely a tenger partján van és magzatod elfoglalja ellenségeinek kapuját.
Bendiciendo te bendeciré, y multiplicando multiplicaré tu simiente como las estrellas del cielo, y como la arena que está á la orilla del mar; y tu simiente poseerá las puertas de sus enemigos:
18 És megáldják magukat magzatoddal a föld összes népei, jutalmául annak, hogy hallgattál szavamra.
En tu simiente serán benditas todas las gentes de la tierra, por cuanto obedeciste á mi voz.
19 És visszatért Ábrahám az ő legényeihez, fölkerekedtek és együtt mentek Beér-Sevába; és Ábrahám lakott Beér-Sevában.
Y tornóse Abraham á sus mozos, y levantáronse y se fueron juntos á Beer-seba; y habitó Abraham en Beer-seba.
20 És történt ezen dolgok után, tudtára adták Ábrahámnak, mondván: Íme; Milko is szült fiakat Nochórnak, a te fivérednek.
Y aconteció después de estas cosas, que fué dada nueva á Abraham, diciendo: He aquí que también Milca ha parido hijos á Nachôr tu hermano:
21 Úcot, elsőszülöttét és Búzt, a fivérét és Kemúélt, Árám atyját;
A Huz su primogénito, y á Buz su hermano, y á Kemuel padre de Aram,
22 és Keszedet és Cházót és Pildost és Jidlofot és Beszúélt.
Y á Chêsed, y á Hazo, y á Pildas, y á Jidlaph, y á Bethuel.
23 Beszúél pedig nemzette Rebekát. Ezt a nyolcat szülte Milko Nochórnak, Ábrahám testvérének.
Y Bethuel engendró á Rebeca. Estos ocho parió Milca á Nachôr, hermano de Abraham.
24 És ágyasa, kinek neve Reúmo, szintén szült; Teváchot és Gáchámot és Táchást és Mááchot.
Y su concubina, que se llamaba Reúma, parió también á Teba, y á Gaham, y á Taas, y á Maachâ.
