< 1 Mózes 21 >
1 Az Örökkévaló pedig gondolt Sárára, amint mondta és cselekedett az Örökkévaló Sárával, amint szólt.
visitavit autem Dominus Sarram sicut promiserat et implevit quae locutus est
2 Sára fogant és szült Ábrahámnak fiat, az ő öregségére, azon időre, melyről szólt neki Isten.
concepitque et peperit filium in senectute sua tempore quo praedixerat ei Deus
3 És elnevezte Ábrahám az ő fiát, aki született neki, akit szült neki Sára: Izsáknak.
vocavitque Abraham nomen filii sui quem genuit ei Sarra Isaac
4 És körülmetélte Ábrahám Izsákot, az ő fiát nyolc napos korában, amint megparancsolta neki Isten.
et circumcidit eum octavo die sicut praeceperat ei Deus
5 Ábrahám pedig száz éves volt, midőn született neki Izsák, az ő fia.
cum centum esset annorum hac quippe aetate patris natus est Isaac
6 És mondta Sára: Nevetséget tett velem Isten; mindenki, aki hallja, nevetni fog rajtam.
dixitque Sarra risum fecit mihi Deus quicumque audierit conridebit mihi
7 És mondta: Ki mondta volna Ábrahámnak; fiakat szoptat Sára, hogy én szültem fiat az ő öregségére.
rursumque ait quis auditurum crederet Abraham quod Sarra lactaret filium quem peperit ei iam seni
8 És felnövekedett a gyermek és elválasztatott. És csinált Ábrahám nagy lakomát, amely napon elválasztatott Izsák.
crevit igitur puer et ablactatus est fecitque Abraham grande convivium in die ablactationis eius
9 És látta Sára az egyiptomi Hágár fiát, akit az szült Ábrahámnak, amint gúnyolódik.
cumque vidisset Sarra filium Agar Aegyptiae ludentem dixit ad Abraham
10 És mondta Ábrahámnak: Űzd el ezt a szolgálót és az ő fiát, hogy ne örököljön ennek a szolgálónak a fia az én fiammal; Izsákkal.
eice ancillam hanc et filium eius non enim erit heres filius ancillae cum filio meo Isaac
11 De nagyon visszatetszett a dolog Ábrahám szemeiben, az ő fia miatt.
dure accepit hoc Abraham pro filio suo
12 És mondta Isten Ábrahámnak: Ne legyen visszatetsző szemeidben a fiú miatt és szolgálód miatt; mindenben, amit mond neked Sára, hallgass szavára, mert Izsákról fog elneveztetni magzatod.
cui dixit Deus non tibi videatur asperum super puero et super ancilla tua omnia quae dixerit tibi Sarra audi vocem eius quia in Isaac vocabitur tibi semen
13 De a szolgáló fiát is néppé fogom tenni, mert magzatod ő.
sed et filium ancillae faciam in gentem magnam quia semen tuum est
14 És fölkelt Ábrahám kora reggel, vett kenyeret, egy tömlő vizet és odaadta Hágárnak; föltette a vállára, meg a gyermeket és elbocsátotta. Az pedig elment és bolyongott Beér-Seva pusztájában.
surrexit itaque Abraham mane et tollens panem et utrem aquae inposuit scapulae eius tradiditque puerum et dimisit eam quae cum abisset errabat in solitudine Bersabee
15 Midőn kifogyott a víz a tömlőből, odadobta a gyermeket a bokrok egyike alá.
cumque consumpta esset aqua in utre abiecit puerum subter unam arborum quae ibi erant
16 Ő pedig elment és leült szemközt egy íjlövésnyi távolságra, mert azt mondta: Ne lássam a gyermek halálát; és leült szemközt, fölemelte hangját és sírt.
et abiit seditque e regione procul quantum potest arcus iacere dixit enim non videbo morientem puerum et sedens contra levavit vocem suam et flevit
17 És Isten meghallotta a fiú hangját és szólította Isten angyala Hágárt az égből és mondta neki: Mi bajod Hágár? Ne félj, mert Isten meghallotta a fiú hangját ott, ahol ő van.
exaudivit autem Deus vocem pueri vocavitque angelus Domini Agar de caelo dicens quid agis Agar noli timere exaudivit enim Deus vocem pueri de loco in quo est
18 Kelj föl, vedd föl a fiút, fogd meg erősen kezeddel őt, mert nagy néppé teszem őt.
surge tolle puerum et tene manum illius quia in gentem magnam faciam eum
19 És megnyitotta Isten szemeit (Hágárnak) és látott egy kutat vízzel; odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.
aperuitque oculos eius Deus quae videns puteum aquae abiit et implevit utrem deditque puero bibere
20 És Isten vele volt a fiúval és az felnőtt, a pusztában lakott és íjász lett.
et fuit cum eo qui crevit et moratus est in solitudine et factus est iuvenis sagittarius
21 És lakott Poron pusztájában, anyja pedig vett neki feleséget Egyiptom országából.
habitavitque in deserto Pharan et accepit illi mater sua uxorem de terra Aegypti
22 És történt abban az időben, hogy szólt Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére Ábrahámhoz mondván: Isten veled van mindenben, amit teszel;
eodem tempore dixit Abimelech et Fichol princeps exercitus eius ad Abraham Deus tecum est in universis quae agis
23 azért most esküdjél meg nekem itt Istenre, hogy nem fogsz csalárdul cselekedni sem velem, sem gyermekemmel, sem unokámmal! De azon kegyesség szerint, mellyel én cselekedtem veled, cselekszel te velem és az országgal, melyben tartózkodtál.
iura ergo per Dominum ne noceas mihi et posteris meis stirpique meae sed iuxta misericordiam quam feci tibi facies mihi et terrae in qua versatus es advena
24 És mondta Ábrahám: Én esküszöm!
dixitque Abraham ego iurabo
25 És megfeddte Ábrahám Ávimelechet a kút miatt, melyet erőszakkal elvettek Ávimelech szolgái.
et increpavit Abimelech propter puteum aquae quem vi abstulerant servi illius
26 És mondta Ávimelech: Nem tudom ki tette ezt a dolgot, te sem adtad tudtomra és én nem is hallottam, csak ma.
respondit Abimelech nescivi quis fecerit hanc rem sed et tu non indicasti mihi et ego non audivi praeter hodie
27 És Ábrahám vett juhot és marhát és Ávimelechnek adta és ők ketten kötöttek szövetséget.
tulit itaque Abraham oves et boves et dedit Abimelech percusseruntque ambo foedus
28 És Ábrahám külön állította a hét juhbárányt.
et statuit Abraham septem agnas gregis seorsum
29 És mondta Ávimelech Ábrahámnak: Mire való ez a hét juhbárány, melyet különállítottál?
cui dixit Abimelech quid sibi volunt septem agnae istae quas stare fecisti seorsum
30 Ő pedig mondta: Hogy a hét bárányt fogadd el kezemből, azért, hogy legyen nekem tanúbizonyságul, hogy én ástam ezt a kutat
at ille septem inquit agnas accipies de manu mea ut sint in testimonium mihi quoniam ego fodi puteum istum
31 Azért nevezte azt a helységet Beér-Sevának, mert ott esküdtek mindketten.
idcirco vocatus est locus ille Bersabee quia ibi uterque iuraverunt
32 És szövetséget kötöttek Beér-Sevában; azután fölkerekedett Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére visszatértek a filiszteusok földjére.
et inierunt foedus pro puteo Iuramenti
33 És (Ábrahám) ültetett ligetet Beér-Sevában és hívta ott az Örökkévalót, az örök Istent.
surrexit autem Abimelech et Fichol princeps militiae eius reversique sunt in terram Palestinorum Abraham vero plantavit nemus in Bersabee et invocavit ibi nomen Domini Dei aeterni
34 És Ábrahám tartózkodott a filiszteusok földjén sok ideig.
et fuit colonus terrae Philisthinorum diebus multis