1 Mózes 21
1 Az Örökkévaló pedig gondolt Sárára, amint mondta és cselekedett az Örökkévaló Sárával, amint szólt.
Nowe the Lord visited Sarah, as he had saide, and did vnto her according as he had promised.
2 Sára fogant és szült Ábrahámnak fiat, az ő öregségére, azon időre, melyről szólt neki Isten.
For Sarah conceiued, and bare Abraham a sonne in his olde age, at the same season that God tolde him.
3 És elnevezte Ábrahám az ő fiát, aki született neki, akit szült neki Sára: Izsáknak.
And Abraham called his sonnes name that was borne vnto him, which Sarah bare him, Izhak.
4 És körülmetélte Ábrahám Izsákot, az ő fiát nyolc napos korában, amint megparancsolta neki Isten.
Then Abraham circumcised Izhak his sonne, when he was eight dayes olde, as God had commanded him.
5 Ábrahám pedig száz éves volt, midőn született neki Izsák, az ő fia.
So Abraham was an hundreth yeere olde, when his sonne Izhak was borne vnto him.
6 És mondta Sára: Nevetséget tett velem Isten; mindenki, aki hallja, nevetni fog rajtam.
Then Sarah said, God hath made me to reioyce: all that heare will reioyce with me.
7 És mondta: Ki mondta volna Ábrahámnak; fiakat szoptat Sára, hogy én szültem fiat az ő öregségére.
Againe she said, Who would haue saide to Abraham, that Sarah shoulde haue giuen children sucke? for I haue borne him a sonne in his olde age.
8 És felnövekedett a gyermek és elválasztatott. És csinált Ábrahám nagy lakomát, amely napon elválasztatott Izsák.
Then the childe grewe and was weaned: and Abraham made a great feast the same day that Izhak was weaned.
9 És látta Sára az egyiptomi Hágár fiát, akit az szült Ábrahámnak, amint gúnyolódik.
And Sarah sawe the sonne of Hagar the Egyptian (which she had borne vnto Abraham) mocking.
10 És mondta Ábrahámnak: Űzd el ezt a szolgálót és az ő fiát, hogy ne örököljön ennek a szolgálónak a fia az én fiammal; Izsákkal.
Wherefore she saide vnto Abraham, Cast out this bond woman and her sonne: for ye sonne of this bonde woman shall not be heire with my sonne Izhak.
11 De nagyon visszatetszett a dolog Ábrahám szemeiben, az ő fia miatt.
And this thing was very grieuous in Abrahams sight, because of his sonne.
12 És mondta Isten Ábrahámnak: Ne legyen visszatetsző szemeidben a fiú miatt és szolgálód miatt; mindenben, amit mond neked Sára, hallgass szavára, mert Izsákról fog elneveztetni magzatod.
But God said vnto Abraham, Let it not be grieuous in thy sight for the childe, and for thy bonde woman: in all that Sarah shall say vnto thee, heare her voyce: for in Izhak shall thy seede be called.
13 De a szolgáló fiát is néppé fogom tenni, mert magzatod ő.
As for the sonne of the bond woman, I will make him a nation also, because he is thy seede.
14 És fölkelt Ábrahám kora reggel, vett kenyeret, egy tömlő vizet és odaadta Hágárnak; föltette a vállára, meg a gyermeket és elbocsátotta. Az pedig elment és bolyongott Beér-Seva pusztájában.
So Abraham arose vp early in ye morning, and tooke bread, and a bottell of water, and gaue it vnto Hagar, putting it on her shoulder, and the childe also, and sent her away: who departing wandred in the wildernesse of Beer-sheba.
15 Midőn kifogyott a víz a tömlőből, odadobta a gyermeket a bokrok egyike alá.
And when the water of the bottell was spent, she cast the childe vnder a certaine tree.
16 Ő pedig elment és leült szemközt egy íjlövésnyi távolságra, mert azt mondta: Ne lássam a gyermek halálát; és leült szemközt, fölemelte hangját és sírt.
Then she went and sate her ouer against him a farre off about a bowe shoote: for she said, I will not see the death of the child. and she sate downe ouer against him, and lift vp her voyce and wept.
17 És Isten meghallotta a fiú hangját és szólította Isten angyala Hágárt az égből és mondta neki: Mi bajod Hágár? Ne félj, mert Isten meghallotta a fiú hangját ott, ahol ő van.
Then God heard the voyce of ye childe, and the Angel of God called to Hagar from heauen, and said vnto her, What aileth thee, Hagar? feare not, for God hath heard the voyce of the childe where he is.
18 Kelj föl, vedd föl a fiút, fogd meg erősen kezeddel őt, mert nagy néppé teszem őt.
Arise, take vp the childe, and holde him in thine hand: for I will make of him a great people.
19 És megnyitotta Isten szemeit (Hágárnak) és látott egy kutat vízzel; odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.
And God opened her eyes, and she sawe a well of water. so she went and filled the bottell with water, and gaue the boy drinke.
20 És Isten vele volt a fiúval és az felnőtt, a pusztában lakott és íjász lett.
So God was with the childe, and he grewe and dwelt in the wildernesse, and was an archer.
21 És lakott Poron pusztájában, anyja pedig vett neki feleséget Egyiptom országából.
And he dwelt in the wildernesse of Paran, and his mother tooke him a wife out of the land of Egypt.
22 És történt abban az időben, hogy szólt Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére Ábrahámhoz mondván: Isten veled van mindenben, amit teszel;
And at that same time Abimelech and Phichol his chief captaine spake vnto Abraham, saying, God is with thee in all that thou doest.
23 azért most esküdjél meg nekem itt Istenre, hogy nem fogsz csalárdul cselekedni sem velem, sem gyermekemmel, sem unokámmal! De azon kegyesség szerint, mellyel én cselekedtem veled, cselekszel te velem és az országgal, melyben tartózkodtál.
Nowe therefore sweare vnto me here by God, that thou wilt not hurt me, nor my children, nor my childrens children: thou shalt deale with me, and with the countrey, where thou hast bene a stranger, according vnto the kindnesse that I haue shewed thee.
24 És mondta Ábrahám: Én esküszöm!
Then Abraham said, I will sweare.
25 És megfeddte Ábrahám Ávimelechet a kút miatt, melyet erőszakkal elvettek Ávimelech szolgái.
And Abraham rebuked Abimelech for a well of water, which Abimelechs seruants had violently taken away.
26 És mondta Ávimelech: Nem tudom ki tette ezt a dolgot, te sem adtad tudtomra és én nem is hallottam, csak ma.
And Abimelech saide, I knowe not who hath done this thing: also thou toldest me not, neither heard I of it but this day.
27 És Ábrahám vett juhot és marhát és Ávimelechnek adta és ők ketten kötöttek szövetséget.
Then Abraham tooke sheepe and beeues, and gaue them vnto Abimelech: and they two made a couenant.
28 És Ábrahám külön állította a hét juhbárányt.
And Abraham set seuen lambes of the flocke by themselues.
29 És mondta Ávimelech Ábrahámnak: Mire való ez a hét juhbárány, melyet különállítottál?
Then Abimelech said vnto Abraham, What meane these seuen lambes, which thou hast set by themselues?
30 Ő pedig mondta: Hogy a hét bárányt fogadd el kezemből, azért, hogy legyen nekem tanúbizonyságul, hogy én ástam ezt a kutat
And he answered, Because thou shalt receiue of mine hand these seuen lambes, that it may be a witnes vnto me, that I haue digged this well.
31 Azért nevezte azt a helységet Beér-Sevának, mert ott esküdtek mindketten.
Wherefore the place is called Beer-sheba, because there they both sware.
32 És szövetséget kötöttek Beér-Sevában; azután fölkerekedett Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére visszatértek a filiszteusok földjére.
Thus made they a couenant at Beer-sheba: afterward Abimelech and Phichol his chiefe captaine rose vp, and turned againe vnto the land of the Philistims.
33 És (Ábrahám) ültetett ligetet Beér-Sevában és hívta ott az Örökkévalót, az örök Istent.
And Abraham planted a groue in Beer-sheba, and called there on the Name of ye Lord, the euerlasting God.
34 És Ábrahám tartózkodott a filiszteusok földjén sok ideig.
And Abraham was a stranger in the Philistims land a long season.
