1 Mózes 21
1 Az Örökkévaló pedig gondolt Sárára, amint mondta és cselekedett az Örökkévaló Sárával, amint szólt.
And the Lord visited Sara, as he had promised: and fulfilled what he had spoken.
2 Sára fogant és szült Ábrahámnak fiat, az ő öregségére, azon időre, melyről szólt neki Isten.
And she conceived and bore a son in her old age, at the time that God had foretold her.
3 És elnevezte Ábrahám az ő fiát, aki született neki, akit szült neki Sára: Izsáknak.
And Abraham called the name of his son, whom Sara bore him, Isaac.
4 És körülmetélte Ábrahám Izsákot, az ő fiát nyolc napos korában, amint megparancsolta neki Isten.
And he circumcised him the eighth day, as God had commanded him,
5 Ábrahám pedig száz éves volt, midőn született neki Izsák, az ő fia.
When he was a hundred years old: for at this age of his father was Isaac born.
6 És mondta Sára: Nevetséget tett velem Isten; mindenki, aki hallja, nevetni fog rajtam.
And Sara said: God hath made a laughter for me: whosoever shall hear of it will laugh with me.
7 És mondta: Ki mondta volna Ábrahámnak; fiakat szoptat Sára, hogy én szültem fiat az ő öregségére.
And again she said: Who would believe that Abraham should hear that Sara gave suck to a son, whom she bore to him in his old age.
8 És felnövekedett a gyermek és elválasztatott. És csinált Ábrahám nagy lakomát, amely napon elválasztatott Izsák.
And the child grew and was weaned: and Abraham made a great feast on the day of his weaning.
9 És látta Sára az egyiptomi Hágár fiát, akit az szült Ábrahámnak, amint gúnyolódik.
And when Sara had seen the son of Agar the Egyptian playing with Isaac her son, she said to Abraham:
10 És mondta Ábrahámnak: Űzd el ezt a szolgálót és az ő fiát, hogy ne örököljön ennek a szolgálónak a fia az én fiammal; Izsákkal.
Cast out this bondwoman, and her son: for the son of the bondwoman shall not be heir with my son Isaac.
11 De nagyon visszatetszett a dolog Ábrahám szemeiben, az ő fia miatt.
Abraham took this grievously for his son.
12 És mondta Isten Ábrahámnak: Ne legyen visszatetsző szemeidben a fiú miatt és szolgálód miatt; mindenben, amit mond neked Sára, hallgass szavára, mert Izsákról fog elneveztetni magzatod.
And God said to him: Let it not seem grievous to thee for the boy, and for thy bondwoman: in all that Sara hath said to thee, hearken to her voice: for in Isaac shall thy seed be called.
13 De a szolgáló fiát is néppé fogom tenni, mert magzatod ő.
But I will make the son also of the bondwoman a great nation, because he is thy seed.
14 És fölkelt Ábrahám kora reggel, vett kenyeret, egy tömlő vizet és odaadta Hágárnak; föltette a vállára, meg a gyermeket és elbocsátotta. Az pedig elment és bolyongott Beér-Seva pusztájában.
So Abraham rose up in the morning, and taking bread and a bottle of water, put it upon her shoulder, and delivered the boy, and sent her away. And she departed, and wandered in the wilderness of Bersabee.
15 Midőn kifogyott a víz a tömlőből, odadobta a gyermeket a bokrok egyike alá.
And when the water in the bottle was spent, she cast the boy under one of the trees that were there.
16 Ő pedig elment és leült szemközt egy íjlövésnyi távolságra, mert azt mondta: Ne lássam a gyermek halálát; és leült szemközt, fölemelte hangját és sírt.
And she went her way, and sat over against him a great way off as far as a bow can carry, for she said: I will not see the boy die: and sitting over against, she lifted up her voice and wept.
17 És Isten meghallotta a fiú hangját és szólította Isten angyala Hágárt az égből és mondta neki: Mi bajod Hágár? Ne félj, mert Isten meghallotta a fiú hangját ott, ahol ő van.
And God heard the voice of the boy: and an angel of God called to Agar from heaven, saying: What art thou doing, Agar? fear not: for God hath heard the voice of the boy, from the place wherein he is.
18 Kelj föl, vedd föl a fiút, fogd meg erősen kezeddel őt, mert nagy néppé teszem őt.
Arise, take up the boy, and hold him by the hand: for I will make him a great nation.
19 És megnyitotta Isten szemeit (Hágárnak) és látott egy kutat vízzel; odament, megtöltötte a tömlőt vízzel és megitatta a fiút.
And God opened her eyes: and she saw a well of water, and went and filled the bottle, and gave the boy to drink.
20 És Isten vele volt a fiúval és az felnőtt, a pusztában lakott és íjász lett.
And God was with him: and he grew, and dwelt in the wilderness, and became a young man, an archer.
21 És lakott Poron pusztájában, anyja pedig vett neki feleséget Egyiptom országából.
And he dwelt in the wilderness of Pharan, and his mother took a wife for him out of the land of Egypt.
22 És történt abban az időben, hogy szólt Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére Ábrahámhoz mondván: Isten veled van mindenben, amit teszel;
At the same time Abimelech, and Phicol the general of his army said to Abraham: God is with thee in all that thou dost.
23 azért most esküdjél meg nekem itt Istenre, hogy nem fogsz csalárdul cselekedni sem velem, sem gyermekemmel, sem unokámmal! De azon kegyesség szerint, mellyel én cselekedtem veled, cselekszel te velem és az országgal, melyben tartózkodtál.
Swear therefore by God, that thou wilt not hurt me, nor my posterity, nor my stock: but according to the kindness that I have done to thee, thou shalt do to me, and to the land wherein thou hast lived a stranger.
24 És mondta Ábrahám: Én esküszöm!
And Abraham said: I will swear.
25 És megfeddte Ábrahám Ávimelechet a kút miatt, melyet erőszakkal elvettek Ávimelech szolgái.
And he reproved Abimelech for a well of water, which his servants had taken away by force.
26 És mondta Ávimelech: Nem tudom ki tette ezt a dolgot, te sem adtad tudtomra és én nem is hallottam, csak ma.
And Abimelech answered: I knew not who did this thing: and thou didst not tell me, and I heard not of it till today.
27 És Ábrahám vett juhot és marhát és Ávimelechnek adta és ők ketten kötöttek szövetséget.
And Abraham took sheep and oxen and gave them to Abimelech: and both of them made a league.
28 És Ábrahám külön állította a hét juhbárányt.
And Abraham set apart seven ewe lambs of the flock.
29 És mondta Ávimelech Ábrahámnak: Mire való ez a hét juhbárány, melyet különállítottál?
And Abimelech said to him: What mean these seven ewe lambs which thou hast set apart?
30 Ő pedig mondta: Hogy a hét bárányt fogadd el kezemből, azért, hogy legyen nekem tanúbizonyságul, hogy én ástam ezt a kutat
But he said: Thou shalt take seven ewe lambs at my hand: that they may be a testimony for me, that I dug this well.
31 Azért nevezte azt a helységet Beér-Sevának, mert ott esküdtek mindketten.
Therefore that place was called Bersabee: because there both of them did swear.
32 És szövetséget kötöttek Beér-Sevában; azután fölkerekedett Ávimelech és Fichól, az ő hadvezére visszatértek a filiszteusok földjére.
And they made a league for the well of oath.
33 És (Ábrahám) ültetett ligetet Beér-Sevában és hívta ott az Örökkévalót, az örök Istent.
And Abimelech, and Phicol the general of his army arose and returned to the land of the Palestines. But Abraham planted a grove in Bersabee, and there called upon the name of the Lord God eternal.
34 És Ábrahám tartózkodott a filiszteusok földjén sok ideig.
And he was a sojourner in the land of the Palestines many days.
