< 1 Mózes 20 >

1 És elvonult onnan Ábrahám a déli földre én lakott Kódés és Súr között és tartózkodott Gerorban.
Abraham aber zog von dannen in den südlichen Landesteil und wohnte zwischen Kadesch und Schur und war ein Fremdling zu Gerar.
2 És azt mondta Ábrahám Sáráról, az ő feleségéről: nővérem ő. És elküldött Ávimelech, Geror királya és elvette Sárát.
Und Abraham sprach von seinem Weibe Sarah: Sie ist meine Schwester. Da ließ Abimelech, der König zu Gerar, Sarah holen.
3 De eljött Isten Ávimelechhez éjjeli álomban és mondta neki: Íme, te meghalsz az asszony miatt, akit elvettél, mert az férjes asszony.
Aber Gott kam des Nachts im Traum zu Abimelech und sprach zu ihm: Siehe da, du bist des Todes um des Weibes willen, das du genommen hast; denn sie ist eines Mannes Eheweib!
4 Ávimelech azonban nem közeledett hozzá és mondta: Uram! vajon az igaz népet is megölöd-e?
Abimelech aber hatte sie noch nicht berührt und sprach: Herr, willst du denn auch ein gerechtes Volk umbringen?
5 Vajon nem ő mondta-e nekem: Nővérem ő; és ez maga is mondta: Fivérem ő. Szívem ártatlanságában és kezeim tisztaságában tettem ezt.
Hat er nicht zu mir gesagt: «Sie ist meine Schwester?» Und sie hat auch gesagt: «Er ist mein Bruder!» Habe ich doch das mit einfältigem Herzen und unschuldigen Händen getan!
6 És mondta neki Isten álomban: Én is tudom, hogy szíved ártatlanságában tetted ezt, azért tartottalak vissza én is téged, hogy ne vétkezz ellenem, azért nem engedtelek hozzányúlni.
Und Gott sprach zu ihm im Traum: Ich weiß, daß du solches mit einfältigem Herzen getan hast; darum habe ich dich auch behütet, daß du nicht wider mich sündigtest, und darum habe ich es dir nicht gestattet, daß du sie berührtest.
7 Most pedig add vissza a férfi feleségét, mert próféta ő, és imádkozik érted, hogy élj; ha pedig nem adod vissza, tudd meg, hogy meg kell halnod, neked és mindennek, ami a tied.
So gib nun dem Manne sein Weib wieder, denn er ist ein Prophet; und er soll für dich bitten, so wirst du am Leben bleiben; wenn du sie aber nicht zurückgibst, so wisse, daß du gewiß sterben mußt samt allem, was dein ist!
8 És fölkelt Ávimelech kora reggel, hivatta mind az ő szolgáit és elbeszélte mindezen dolgokat fülük hallatára, és a férfiak igen féltek.
Da stand Abimelech am Morgen frühe auf und rief allen seinen Knechten und sagte ihnen dieses alles vor ihren Ohren; und die Leute fürchteten sich sehr.
9 És hivatta Ávimelech Ábrahámot és mondta neki: Mit tettél velünk? És mit vétettem neked, hogy hoztál rám és birodalmamra ily nagy bűnt? Olyan dolgokat, melyeket nem szabad tenni, tettél te velem!
Und Abimelech rief Abraham und sprach zu ihm: Warum hast du uns das getan, und was habe ich an dir gesündigt, daß du eine so große Sünde auf mich und mein Reich bringen wolltest? Du hast nicht mit mir gehandelt, wie man handeln soll.
10 És mondta Ávimeleeh Ábrahámnak: Mire néztél, hogy ezt a dolgot tetted?
Und Abimelech fragte Abraham: In welcher Absicht hast du solches getan?
11 És mondta Ábrahám: Mert azt gondoltam, bizony, nincs istenfélelem ebben a helységben és megölnek a feleségem miatt.
Abraham sprach: Weil ich dachte: Es ist gar keine Gottesfurcht an diesem Ort, darum werden sie mich um meines Weibes willen erwürgen.
12 És valóban a nővérem is atyám leánya és így lett feleségemmé.
Auch ist sie wahrhaftig meine Schwester; denn sie ist meines Vaters Tochter, aber nicht meiner Mutter Tochter, und sie ist mein Weib geworden.
13 És történt, midőn kivándoroltatott engem Isten atyám házából, mondtam neki: Ez legyen kegyelmed, melyet velem művelsz, minden helyen, ahova jövünk, mondd rólam: fivérem ő.
Da mich aber Gott aus meines Vaters Haus führte, sprach ich zu ihr: Das mußt du mir zuliebe tun, daß du überall, wo wir hinkommen, von mir sagest: Er ist mein Bruder!
14 És vett Ávimelech juhot, marhát, szolgákat és szolgálókat és adta Ábrahámnak, és visszaadta neki Sárát, az ő feleségét.
Da nahm Abimelech Schafe und Rinder, Knechte und Mägde und schenkte sie Abraham und gab ihm sein Weib Sarah zurück.
15 És mondta Ávimelech: Íme országom előtted van; ahol jónak tetszik szemeidben, ott lakjál.
Und Abimelech sprach: Siehe da, mein Land steht dir offen; wo es dir gefällt, da laß dich nieder!
16 Sárának pedig mondta: Íme, én adtam ezer ezüstöt fivérednek, íme, ez számodra szemtakaró mindazok előtt, akik veled vannak és mindenki előtt igazolt vagy.
Aber zu Sarah sprach er: Siehe da, ich gebe deinem Bruder tausend Silberlinge; siehe da, das soll dir eine Decke der Augen sein für alles, was mit dir vorgegangen ist, und damit du in jeder Weise gerechtfertigst seist!
17 Ábrahám pedig imádkozott Istenhez és meggyógyította Isten Ávimelechet, az ő feleségét és az ő szolgálóit, hogy szültek;
Abraham aber legte Fürbitte ein bei Gott. Da heilte Gott Abimelech und sein Weib und seine Mägde, daß sie gebaren.
18 mert elzárt az Örökkévaló minden anyaméhet Ávimelech házában, Sára, Ábrahám felesége miatt.
Denn der HERR hatte zuvor jeden Mutterleib im Hause Abimelechs fest verschlossen, um Sarahs, des Weibes Abrahams willen.

< 1 Mózes 20 >