1 Mózes 2
1 És elvégeztetett az ég és a föld és minden seregük.
Y FUERON acabados los cielos y la tierra, y todo su ornamento.
2 Elvégezte Isten a hetedik napon művét, melyet alkotott és megnyugodott a hetedik napon minden művétől, melyet alkotott.
Y acabó Dios en el día séptimo su obra que hizo, y reposó el día séptimo de toda su obra que había hecho.
3 És megáldotta Isten a hetedik napot és megszentelte azt, mert azon nyugodott meg minden művétől, melyet teremtett Isten és alkotott.
Y bendijo Dios al día séptimo, y santificólo, porque en él reposó de toda su obra que había Dios criado y hecho.
4 Ez a keletkezése az égnek és a földnek, amidőn teremtettek, amely napon alkotta az Örökkévaló Isten a földet és az eget.
Estos son los orígenes de los cielos y de la tierra cuando fueron criados, el día que Jehová Dios hizo la tierra y los cielos,
5 De semmi mezei növény sem volt a földön és semmi mezei fű sem sarjadt még, mert nem bocsátott esőt az Örökkévaló Isten a földre és ember sem volt, hogy megmunkálja a földek.
Y toda planta del campo antes que fuese en la tierra, y toda hierba del campo antes que naciese: porque aun no había Jehová Dios hecho llover sobre la tierra, ni había hombre para que labrase la tierra;
6 De köd szállt föl a földről és megáztatta a föld egész színét.
Mas subía de la tierra un vapor, que regaba toda la faz de la tierra.
7 Akkor megalkotta az Örökkévaló Isten az embert a föld porából és lehelt az orrába éltető lelket, és az ember lett élőlénnyé.
Formó, pues, Jehová Dios al hombre del polvo de la tierra, y alentó en su nariz soplo de vida; y fué el hombre en alma viviente.
8 És ültetett az Örökkévaló Isten kertet Édenbe, kelet felől és odahelyezte az embert, akit alkotott.
Y había Jehová Dios plantado un huerto en Edén al oriente, y puso allí al hombre que había formado.
9 És növesztett az Örökkévaló Isten a földből mindenféle fát, kívánatosát a tekintetre és jót az eledelre; az élet fája pedig a kert közepén volt, meg a jó és rossz tudásának fája.
Y había Jehová Dios hecho nacer de la tierra todo árbol delicioso á la vista, y bueno para comer: también el árbol de vida en medio del huerto, y el árbol de ciencia del bien y del mal.
10 És egy folyam jött ki Édenből; hogy áztassa a kertet; onnan pedig elágazott és lett négy főfolyóvá.
Y salía de Edén un río para regar el huerto, y de allí se repartía en cuatro ramales.
11 Az egyiknek neve Pisón, az, mely megkerüli Cháviló egész országát, ahol az arany van.
El nombre del uno era Pisón: éste es el que cerca toda la tierra de Havilah, donde hay oro:
12 És ezen országnak aranya jó; ott van a bedólách és a sóhámkő.
Y el oro de aquella tierra es bueno: hay allí [también] bdelio y piedra cornerina.
13 A második folyó neve Gichón; az, mely megkerüli Kúsnak egész országát.
El nombre del segundo río es Gihón: éste es el que rodea toda la tierra de Etiopía.
14 És a harmadik folyó neve Chiddekel, az, mely Ássúr keleti oldalán folyik; és a negyedik folyó a Perosz.
Y el nombre del tercer río es Hiddekel: éste es el que va delante de Asiria. Y el cuarto río es el Eufrates.
15 És vette az Örökkévaló Isten az embert és belehelyezte Éden kertjébe, hogy megmunkálja és őrizze azt.
Tomó, pues, Jehová Dios al hombre, y le puso en el huerto de Edén, para que lo labrara y lo guardase.
16 És megparancsolta az Örökkévaló Isten az embernek, mondván: A kertnek minden fájáról ehetsz;
Y mandó Jehová Dios al hombre, diciendo: De todo árbol del huerto comerás;
17 de a jó és rossz tudásának fájáról ne egyél arról, mert amely napon eszel arról, meg kell halnod.
Mas del árbol de ciencia del bien y del mal no comerás de él; porque el día que de él comieres, morirás.
18 És mondta az Örökkévaló Isten: Nem jó, hogy az ember egyedül van, alkotok számára segítőt, neki megfelelőt.
Y dijo Jehová Dios: No es bueno que el hombre esté solo; haréle ayuda idónea para él.
19 Mert alkotta az Örökkévaló Isten a földből a mező minden vadját és az ég minden madarát, elvitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi azt el, és bárminek nevezi el az ember az élőlényt, az legyen a neve.
Formó, pues, Jehová Dios de la tierra toda bestia del campo, y toda ave de los cielos, y trájolas á Adam, para que viese cómo les había de llamar; y todo lo que Adam llamó á los animales vivientes, ese es su nombre.
20 És adott az ember neveket minden baromnak, az ég madarának és a mező minden vadjának; de az ember számára nem talált segítőt, neki megfelelőt.
Y puso Adam nombres á toda bestia y ave de los cielos y á todo animal del campo: mas para Adam no halló ayuda que [estuviese] idónea para él.
21 Akkor bocsátott az Örökkévaló Isten mély álmot az emberre, hogy elaludt; ekkor kivett egyet annak bordáiból és húst zárt helyébe.
Y Jehová Dios hizo caer sueño sobre Adam, y se quedó dormido: entonces tomó una de sus costillas, y cerró la carne en su lugar;
22 És alakította az Örökkévaló Isten a bordát; melyet kivett az emberből, asszonnyá és elvitte azt az emberhez.
Y de la costilla que Jehová Dios tomó del hombre, hizo una mujer, y trájola al hombre.
23 Akkor mondta az ember: Ez immár csontomból való csont és húsomból való hús; azért neveztessék némbernek, mert az emberből vétetett az.
Y dijo Adam: Esto es ahora hueso de mis huesos, y carne de mi carne: ésta será llamada Varona, porque del varón fué tomada.
24 Azért hagyja el a férfi az ő atyját és anyját és ragaszkodjék feleségéhez, hogy legyenek egy testté.
Por tanto, dejará el hombre á su padre y á su madre, y allegarse ha á su mujer, y serán una sola carne.
25 És mindketten meztelenek voltak, az ember és az ő felesége, de nem szégyenlették magukat.
Y estaban ambos desnudos, Adam y su mujer, y no se avergonzaban.
