1 Mózes 16
1 Szóráj pedig, Ávrom felesége, nem szült neki; de volt neki egy egyiptomi szolgálója és neve Hágár.
Али Сара жена Аврамова не рађаше му деце. А имаше робињу Мисирку, по имену Агара.
2 És mondta Szóráj Ávromnak: Íme, elzárt engem az Örökkévaló, hogy ne szüljek; menj be szolgálómhoz, talán felépülök általa. És Ávrom hallgatott Szórá szavára.
Па рече Сара Авраму: Господ ме је затворио да не родим; него иди к робињи мојој, не бих ли добила деце од ње. И Аврам приста на реч Сарину.
3 És vette Szóráj, Ávrom felesége, az egyiptomi Hágárt, az ő szolgálóját, a tíz év végével, amióta Ávrom Kánaánban lakott és adta őt az ő férjének Ávromnak feleségül.
И Сара жена Аврамова узе Агару Мисирку робињу своју, и даде је за жену Авраму мужу свом после десет година откако се настани Аврам у земљи хананској.
4 Az bement Hágárhoz, ez pedig fogant; de midőn látta, hogy fogant, csekély lett úrnője az ő szemében.
И он отиде к Агари, и она затрудне; а кад виде да је трудна, понесе се од госпође своје.
5 És szólt Szóráj Ávromhoz: A rajtam elkövetett sérelem rád száll. Én adtam szolgálómat öledbe, és midőn látta, hogy ő fogant, akkor csekély lettem az ő szemeiben. Ítéljen az Örökkévaló, köztem és közötted.
А Сара рече Авраму: Увреда моја паде на тебе; ја ти метнух на крило робињу своју, а она видевши да је трудна понесе се од мене. Господ ће судити мени и теби.
6 És mondta Ávrom Szórájnak: Íme, szolgálód kezedben van; tégy vele, amint jónak tetszik szemeidben. És Szóráj sanyargatta, úgy, hogy megszökött előle.
А Аврам рече Сари: Ето, робиња је твоја у твојим рукама, учини с њом шта ти је воља. И Сара је стаде злостављати, те она побеже од ње.
7 És találta őt az Örökkévaló angyala a vízforrásnál a pusztában, a forrásnál, a Súr felé vezető úton,
Али анђео Господњи нађе је код студенца у пустињи, код студенца на путу у Сур.
8 és mondta: Hágár, Szóráj szolgálója, honnan jössz és hova mész? És ő felelt: Szóráj, úrnőm elől szököm.
И рече јој: Агаро, робињо Сарина, откуд идеш, куда ли идеш? А она рече: Бежим од Саре госпође своје.
9 És mondta neki az Örökkévaló angyala: Térj vissza úrnődhöz és alázkodj meg keze alatt.
А анђео јој Господњи рече: Врати се госпођи својој, и покори јој се.
10 És mondta neki az Örökkévaló angyala: Megsokasítom a te magzatodat, hogy nem lesz megszámlálható sokasága miatt.
Опет јој рече анђео Господњи: Умножићу веома семе твоје, да се неће моћи пребројати од множине.
11 És mondta neki az Örökkévaló angyala: Íme, te fogantál és fiat fogsz szülni, nevezd őt Ismáelnek: mert hallgatott az Örökkévaló a te nyomorúságodra.
Још јој рече анђео Господњи: Ето си трудна, и родићеш сина, и надени му име Исмаило; јер је Господ видео муку твоју.
12 Ő pedig vad lesz az emberek között, keze mindenen és mindenkinek keze rajta és minden testvérének színe előtt fog lakni.
А биће човек убица; рука ће се његова дизати на сваког а свачија на њега, и наставаће на погледу свој браћи својој.
13 És hívta az Örökkévaló nevét, aki beszélt vele: Te, a látomás Istene! mert azt mondta: Láttam-e itt valamit a látomás után?
Тада Агара призва име Господа који говори с њом: Ти си Бог, који види. Јер говораше: Зар још гледам иза Оног који ме виде?
14 Azért nevezte el a kutat: az élő látomás kútja; íme, az Kódés és Bered között van.
Тога ради зове се студенац онај студенац Живога који ме види; а он је између Кадиса и Варада.
15 És szült Hágár Ávromnak fiat és Ávrom elnevezte az ő fiát, akit Hágár szült, Ismáelnek.
И роди Агара Авраму сина; и надеде Аврам сину свом, ког му роди Агара, име Исмаило.
16 Ávrom pedig nyolcvanhat éves volt, midőn Hágár szülte Ismáelt Ávromnak.
А беше Авраму осамдесет и шест година кад му Агара роди Исмаила.
