1 Mózes 12
1 És mondta az Örökkévaló Ávromnak: Menj el a te országodból, a te szülőföldedről és a te atyádnak házából azon országba, melyet én neked mutatok.
Now Yahweh said to Abram, “Go from your country, and from your relatives, and from your father's household, to the land that I will show you.
2 És nagy néppé teszlek téged, megáldalak s naggyá teszem nevedet, hogy áldássá légy.
I will make of you a great nation, and I will bless you, and make your name great, and you will be a blessing.
3 És megáldom azokat, akik téged áldanak és aki téged átkoz, azt megátkozom; és megáldatnak általad a föld összes családjai.
I will bless those who bless you, but whoever dishonors you I will curse. Through you will all the families of the earth be blessed.”
4 És elment Ávrom, amint szólt hozzá az Örökkévaló és vele ment Lót; Ávrom pedig hetvenöt éves volt, midőn elment Chóronból.
So Abram went, as Yahweh had told him to do, and Lot went with him. Abram was seventy-five years old when he left Haran.
5 És vette Ávrom Szórájt, az ő feleségét és Lótot, az ő testvérfiát, meg minden szerzeményüket, melyet szereztek és a személyzetet, melyre szert tettek Chóronban és elindultak, hogy menjenek Kánaán országába és elérkeztek Kánaán országába.
Abram took Sarai, his wife, Lot, his brother's son, all their possessions that they had accumulated, and the people that they had acquired in Haran. They left to go into the land of Canaan, and came to the land of Canaan.
6 És átvonult Ávrom az országon egész Sechem helységéig, Móre tölgyéig; és a Kánaáni akkor az országban volt.
Abram passed through the land as far as Shechem, to the oak of Moreh. At that time the Canaanites lived in the land.
7 És megjelent az Örökkévaló Ávromnak és mondta: Magzatodnak fogom adni ezt az országot. És épített ott oltárt az Örökkévalónak, aki neki megjelent.
Yahweh appeared to Abram, and said, “To your descendants I will give this land.” So there Abram built an altar to Yahweh, who had appeared to him.
8 Onnan pedig tovament a hegyre, Bész-Éltől keletre és felütötte sátorát; Bész-Él volt nyugatról, Áj meg keletről. És épített ott oltárt az Örökkévalónak és hívta az Örökkévaló nevét.
From there he moved to the hill country to the east of Bethel, where he pitched his tent, with Bethel to the west and Ai to the east. There he built an altar to Yahweh and called on the name of Yahweh.
9 És elvonult Ávrom, folyton délnek vonulva.
Then Abram continued journeying, going toward the Negev.
10 És éhség volt az országban; akkor lement Ávrom Egyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nyomasztó volt az éhség az országban.
There was a famine in the land, so Abram went down into Egypt to stay, for the famine was severe in the land.
11 És történt, midőn közel volt, hogy bemenjen Egyiptomba, mondta Szórájnak, az ő feleségének: Íme, én tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy te.
When he was about to enter into Egypt, he said to Sarai his wife, “See here, I know that you are a beautiful woman.
12 És lesz, ha majd látnak téged az egyiptomiak azt mondják: felesége az; és engem megölnek, téged pedig életben hagynak.
When the Egyptians see you they will say, 'This is his wife,' and they will kill me, but they will keep you alive.
13 Mondd, kérlek, hogy nővérem vagy; hogy jó dogom legyen miattad és életben maradjon lelkem érte.
Say that you are my sister, so that it may be well with me because of you, and so that my life will be spared because of you.”
14 És történt, midőn elérkezett Ávrom Egyiptomba, láttak az egyiptomiak az asszonyt, hogy igen szép.
It came about that when Abram entered into Egypt, the Egyptians saw that Sarai was very beautiful.
15 És megláttak Fáraó nagyjai és eldicsérték őt Fáraónak; és elvitték az asszonyt Fáraó házába.
The princes of Pharaoh saw her, and praised her to Pharaoh, and the woman was taken into Pharaoh's household.
16 Ávrommal pedig jót tett miatta és voltak juhai, marhái, szamarai; szolgái, szolgálói, nőstényszamarai és tevéi.
Pharaoh treated Abram well for her sake, and gave him sheep, oxen, male donkeys, male servants, female servants, female donkeys, and camels.
17 De az Örökkévaló sújtotta Fáraót nagy csapásokkal, és az ő házát, Szóráj, Ávrom felesége miatt.
Then Yahweh afflicted Pharaoh and his house with great plagues because of Sarai, Abram's wife.
18 És hivatta Fáraó Ávromot és mondta: Mit tettél velem? Miért nem adtad tudtomra, hogy feleséged ő?
Pharaoh summoned Abram, and said, “What is this that you have done to me? Why did you not tell me that she was your wife?
19 Miért mondtad: nővérem ő és én feleségül vettem magamnak; most pedig, ímhol a te feleséged, vedd és menj!
Why did you say, 'She is my sister,' so that I took her to be my wife? Now therefore, here is your wife. Take her, and go your way.”
20 És rendelt Fáraó mellé embereket és elkísérték őt, a: ő feleségét és mindenét, amije volt.
Then Pharaoh gave orders to his men concerning him, and they sent him away, along with his wife and all that he had.
