< 1 Mózes 11 >
1 És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű.
2 És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott.
3 És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt.
4 És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
5 És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai.
6 És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak.
7 Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét.
8 És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését.
9 Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.
10 Ezek nemzetségei Sémnek; Sém száz éves volt, midőn nemzette Árpáchsodot, két évvel az özönvíz után.
11 És élt Sém, miután Árpáchsodot nemzette, ötszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
12 Árpáchsod pedig élt harmincöt évet, és nemzette Seláchot.
13 És élt Árpáchsod, miután Seláchot nemzette négyszázhárom évet és nemzett fiakat meg lányokat.
14 Sélách pedig élt harminc évet, midőn nemzette Évert.
15 És élt Selách, miután Évert nemzette, négyszázhárom évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
16 Éver pedig élt harmincnégy évet, midőn nemzette Peleget.
17 És élt Éver, miután Peleget nemzette, négyszázharminc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
18 Peleg pedig élt harminc évet, midőn nemzette Reút.
19 És élt Peleg, miután Reút nemzette, kétszázkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
20 Reú pedig élt harminckét évet, midőn nemzette Szerúgot.
21 És élt Reú, miután Szerúgot nemzette, kétszázhét évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
22 Szerúg pedig élt harminc évet és nemzette Nóchórt.
23 És élt Szerúg, miután Nóchórt nemzette, kétszáz évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
24 Nóchór pedig élt huszonkilenc évet, midőn nemzette Teráchot.
25 És élt Nóchór, miután Teráchot nemzette, száztizenkilenc évet; és nemzett fiakat meg lányokat.
26 Terách pedig élt hetven évet, midőn nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront.
27 És ezek nemzetségei Teráchnak; Terách nemzette Ávromot, Nóchórt és Hóront. És Hóron nemzette Lótot.
28 De Hóron meghalt Teráchnak, az ő atyjának színe előtt, szülőföldjén, Ur-Kászdimban.
29 Ávrom pedig és Nóchór vettek maguknak feleséget: Ávrom feleségének neve: Szóráj és Nóchór feleségének neve Milkó, Hóron leánya, aki atyja volt Milkónak és atyja Jiszkónak.
30 Szóráj azonban magtalan volt, nem volt neki gyermeke.
31 És vette Terách Ávromot, az ő fiát, és Lótot, Chóron fiát, az ő unokáját és Szórájt, az ő menyét, az ő fiának, Ávromnak feleségét és elmentek velük UrKászdimból, hogy menjenek Kánaán országába; elérkeztek Chóronig és letelepedtek ott.
32 Voltak pedig Terách napjai kétszázöt év; és meghalt Terách Chóronban.
