< Ezsdrás 1 >
1 És első évében Kóresnek, Perzsia királyának, midőn beteljesedett az Örökkévaló igéje Jirmeja szájából, fölébresztette az Örökkévaló Kóresnek, Perzsia királyának szellemét, és hirt küldött szét egész királyságában s irásban is, mondván:
Kooreksen, Persian kuninkaan, ensimmäisenä hallitusvuotena herätti Herra, että täyttyisi Herran sana, jonka hän oli puhunut Jeremian suun kautta, Kooreksen, Persian kuninkaan, hengen, niin että tämä koko valtakunnassansa kuulutti ja myös käskykirjassa julistutti näin:
2 Igy szól Kóres, Perzsia királya: Mind a földnek királyságait nekem adta az Örökkévaló, az ég Istene; s ő meghagyta nekem, hogy épitsek neki házat Jeruzsálemben, a mely Jehúdában van.
"Näin sanoo Koores, Persian kuningas: Kaikki maan valtakunnat on Herra, taivaan Jumala, antanut minulle, ja hän on käskenyt minun rakentaa itsellensä temppelin Jerusalemiin, joka on Juudassa.
3 Bárki köztetek van az ő egész népéből, legyen vele az ő Istene s menjen föl Jeruzsálembe, a mely Jehúdában van, s építse fel házát az Örökkévalónak, Izraél Istenének, az azon Isten, a ki Jeruzsálemben van.
Kuka vain teidän joukossanne on hänen kansaansa, sen kanssa olkoon hänen Jumalansa, ja hän menköön Jerusalemiin, joka on Juudassa, rakentamaan Herran, Israelin Jumalan, temppeliä. Hän on se Jumala, joka asuu Jerusalemissa.
4 S mindenki, a ki megmaradt, mindazon helyekből, a hol ő tartózkodik, támogassák őt az ő helyének emberei ezüsttel s aranynyal s vagyonnal s marhával, a felajánlott adomány mellett az Isten házának, mely Jeruzsálemben van.
Kuka vain on jäljellä, se saakoon, missä asuukin muukalaisena, paikkakuntansa miehiltä kannatukseksi hopeata ja kultaa, tavaraa ja karjaa ynnä vapaaehtoisia lahjoja Jumalan temppelin rakentamiseksi Jerusalemiin."
5 S fölkeltek Jehúda és Benjáminnak atyai házainak fejei s a papok s a leviták, mindenki, a kinek az Isten fölébresztette szellemét, hogy fölmenjenek, hogy épitsék az Örökkévaló házát, mely Jeruzsálemben van.
Silloin nousivat Juudan ja Benjaminin perhekunta-päämiehet sekä papit ja leeviläiset, kaikki, joiden hengen Jumala herätti menemään ja rakentamaan Herran temppeliä Jerusalemiin.
6 És mind a körülöttük levők megerősitették kezeiket, ezüstedényekkel, aranynyal, vagyonnal s marhával és drágaságokkal, mindazonkivül, a mit felajánlottak.
Ja kaikki, jotka asuivat heidän ympärillään, avustivat heitä hopeakaluilla, kullalla, tavaralla, karjalla ja kalleuksilla kaiken sen lisäksi, mitä annettiin vapaaehtoisina lahjoina.
7 Kóres király pedig kiadta az Örökkévaló házának edényeit, a melyeket elvitt volt Nabúkadnecczár, Jeruzsálemből s betette istenének házába.
Ja kuningas Koores tuotatti esiin Herran temppelin kalut, jotka Nebukadnessar oli vienyt pois Jerusalemista ja pannut oman jumalansa temppeliin.
8 Kiadta azokat Kóres, Perzsia királya Mitredát a kincstáros kezébe és leszámlálta azokat Sésbacczárnak, Jehúda fejedelmének.
Ne Koores, Persian kuningas, tuotatti aarteistonvartijalle, Mitredatille, ja tämä laski niiden luvun Sesbassarille, Juudan ruhtinaalle.
9 És ez a számuk: arany medencze harmincz; ezüst medencze ezer; metszőkés huszonkilencz.
Ja tämä oli niiden luku: kolmekymmentä kultamaljaa, tuhat hopeamaljaa, kaksikymmentä yhdeksän uhriastiaa,
10 Arany serleg harmincz; másodrendü ezüst serleg négyszáztiz; egyéb edény ezer.
kolmekymmentä kultapikaria, niitä arvolta lähinnä neljäsataa kymmenen hopeapikaria, tuhat muuta kalua.
11 Mind az edények aranyból és ezüstből valók; ötezernégyszáz. Mindezt fölvitte Sésbacczár, midőn fölvitetett a számkivetettség Bábelből Jeruzsálembe.
Kulta-ja hopeakaluja oli kaikkiaan viisituhatta neljäsataa. Kaikki nämä Sesbassar toi, silloin kun pakkosiirtolaiset tuotiin Baabelista Jerusalemiin.