< Ezsdrás 6 >
1 Ekkor Darjáves király parancsot adott, és kutatták a kincsesházban, a hová leteszik az irásokat ott Bábelben;
[Later] Darius [became the ruler of the Persian Empire. When the enemies of the Israelis forced them to stop rebuilding the temple, the Persian officials sent a message to King Darius. They asked him to] search the records in the (archives/government records), in the building where the king stored the important documents, [to find out whether King Cyrus had authorized that the temple should be rebuilt].
2 és találtatott Achmetában, a Média tartományban levő fővárosban egy tekercs, s igy volt benne irva: Emlékezetül.
[The king commanded someone to search there, but those documents were not there in Babylon]. They found a scroll at the fort in Ecbatana, in Media province, [that contained the information that they wanted to know]. This is what was written on that scroll:
3 Kóres királynak első évében, Kóres király parancsolatot adott, Isten háza Jeruzsálemben – a ház főlépittessék, mint oly hely, a hol áldozatokat áldoznak és alapfalai szilárdak, magassága hatvan könyök, szélessége hatvan könyök;
“During the first year that Cyrus [ruled the empire], he sent out a decree concerning the temple of God which is at Jerusalem. In the decree it was stated that a new temple must be built at the same place that [the Israeli people previously] had offered sacrifices, where the [original] foundation [of the first temple] was. The temple must be 90 feet high and 90 feet wide.
4 sulyos kőből való réteg három és fából való réteg egy, és a költség a király házából adassék.
The building must be made from large stones. After putting down three layers of stones, a layer of timber must be put on top of them. This work will be paid for by money from my treasury.
5 S Isten házának arany és ezüst edényeit is, a melyeket Nebúkadnecczár kivitt a Jeruzsálemben levő templomból s elvitte Bábelbe, adják vissza s jusson a Jeruzsálemben levő templomban a helyére s tedd le az Isten házába.
Also, the gold and silver utensils that King Nebuchadnezzar took from the temple of God in Jerusalem and brought to Babylon must be taken back to Jerusalem. They must be put in God’s temple just as they were in the previous temple.”
6 Már most Tatnaj, a Folyamontúlnak helytartója, Setár-Bóznaj s társaik, a Folyamontúlban levő afárszekaiak, távol legyetek onnan.
After reading this, King Darius sent this message [to the leaders of the Israeli people’s enemies in Jerusalem]: “This is a message for Tattenai, the governor of the province west of the [Euphrates] River, and for [his assistant] Shethar-Bozenai, and for all your colleagues: Stay away from that area!
7 Hagyjátok ez Isten házának munkáját; a zsidók helytartója és a zsidók véneik épitsék föl ez Istenházát a helyén.
Do not (interfere with/hinder) the work of building the temple of God! The temple must be rebuilt at the same place where the former temple was. And do not hinder the governor of the Jews and the elders of the Jews [while they are doing this work].
8 Tőlem pedig adatik rendelet arról, hogy mit tegyetek a zsidók véneivel ez Istenházának fölépitésére. És pedig a király javadalmaiból, a Folyamontulnak adójából buzgón adassék meg a költség eme férfiaknak, hogy meg ne gátolják;
“Furthermore, I declare that you must help these leaders of the Jews as they rebuild this temple of God [by giving them funds for the building work].
9 és a mik szükségesek és pedig fiatal tulkok, kosok, juhok égőáldozatokra az ég Istenének, búza, só, bor és olaj a papok szava szerint, a kik Jeruzsálemben vannak, adassék meg nekik napról-napra hanyagság nélkül;
“The Jewish priests in Jerusalem need young bulls and rams and lambs to sacrifice as they make burned offerings to the God of heaven. You must give them the animals that they need. Also, you must be certain to give them the wheat, salt, wine, and [olive] oil that they need each day [for those sacrifices].
10 hogy bemutassanak illatos áldozatokat az ég Istenének a imádkozzanak a király és gyermekei életéért.
If you do that, the Jewish priests will be able to offer sacrifices that please the God who is in heaven, and they will pray that God will bless me and my sons.
11 És tőlem rendelet adatik ki, hogy minden embernek, a ki megmásitja ezt a parancsolatot, házából szakittassék ki a gerenda s az fölállittatván veressék rá, háza pedig szemétdombbá tétessék e miatt.
“If anyone disobeys this decree, [my soldiers] will pull a beam from his house. Then [after they sharpen one end of the beam, ] they will lift that man up and impale him on that beam. Then they will [completely destroy that man’s house until only] a pile of rubble is left.
12 És az Isten, a ki nevét lakoztatta ottan, döntsön le minden királyt s népet, a ki kinyujtja kezét, hogy megváltoztassa, hogy megrontsa ez Isten házát, a mely Jeruzsálemben van. Én Darjáves adtam a rendeletet, buzgón végeztessék.
God has chosen [that city of] Jerusalem as the place where people will honor him [MTY]. What I desire is that he will get rid of any king or any nation that tries to change this decree or tries to destroy that temple in Jerusalem. I, Darius, have made this decree. It must be obeyed quickly and thoroughly.”
13 Ekkor Tatnáj, a Folyamontúlnak helytartója, SetárBóznaj és társaik, ahhoz képest, a mit küldött volt Darjáves király, a szerint buzgón cselekedtek.
Tattenai, the governor of the province, and [his assistant] Shethar-Bozenai and their colleagues [read the message and] immediately obeyed the decree of King Darius.
14 A zsidók vénei pedig épitettek és sikerük volt, Chaggaj próféta és Zekharja Iddó fiának prófétálása folytán, és épitettek és befejezték Izraél Istenének rendeletéből és Kóres, Darjaves és Artachsaszt Perzsia királyának rendeletéből.
So the Jewish leaders continued their work [of rebuilding the temple]. They were greatly encouraged by the messages that the prophets Haggai and Zechariah preached. The Israelis continued building the temple, just like God had commanded them to do and like King Cyrus had decreed.
15 És bevégeztetett e ház Adár hónap harmadik napjáig, és pedig Darjáves király uralmának hatodik évében.
They finished building it on March 12, during the sixth year that King Darius [ruled].
16 És megtartották Izraél fiai, a papok s a leviták és a számkivetés többi fiai ez Isten házának fölavatását örömmel.
Then the priests and the Levites and all the other Israeli people who had returned from Babylon very joyfully dedicated the temple.
17 És bemutattak ez Isten házának fölavatására száz tulkot, kétszáz kost, négyszáz juhot és kecskebakokat, hogy engesztelést szerezzenek egész Izraél számára, tizenkettőt, Izrael törzseinek száma szerint.
During [the ceremony to] dedicate the temple, they sacrificed 100 young bulls, 200 rams, and 400 lambs. They also sacrificed twelve male goats as an offering in order that [God would forgive] the sins of the people of the twelve tribes of Israel.
18 És fölállitották a papokat osztályaik szerint és a levitákat rendjeik szerint Isten szolgálatára Jeruzsálemben, Mózes könyvének irása szerint.
Then the priests and Levites were divided into groups that would [take turns to] serve at the temple. They did this according to what Moses had written [many years previously] in the laws [that he wrote].
19 És tartották a számkivetés fiai a pészachot, az első hónap tízennegyedikén.
On April 21, the Jews who had returned from Babylon celebrated the Passover Festival.
20 Mert megtisztálkodtak a papok s leviták, mindannyian egyként tiszták voltak, és levágták a pészachot mind a számkivetés fiai számára s testvéreik, a papok számára és maguk számára.
[To qualify themselves for offering the sacrifices], the priests and Levites had already purified themselves by performing certain rituals. Then they slaughtered the lambs for the benefit of all the people who had returned from Babylon, for the other priests, and for themselves.
21 És ették azt Izraél fiai, a kik visszatértek a számkivetésből és mindenki, a ki hozzájuk elkülönödött az ország népei tisztátalanságától, bogy fölkeressék az Örökkévalót, Izraél Istenét.
Those who had returned from Babylon and the other people in that land who had turned away from their immoral practices in order to worship Yahweh, the God of the Israeli people, ate the Passover meal.
22 És megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét hét napig örömmel, mert megörvendeztette őket az Örökkévaló és feléjök forditotta Assúr királyának szivét, erősitvén kezeiket az Isten, Izraél Istene házának munkájában.
They celebrated the Unleavened Bread Festival of [Eating] Unleavened Bread for seven days. The Israeli people throughout the land were joyful because Yahweh had changed the attitude of the king of Assyria toward them, and as a result, the king had helped them to rebuild the temple of God, the one whom they [worshiped].