< Ezsdrás 5 >
1 És prófétált Chaggáj próféta és Zekharja Iddó fia, a próféták a zsidók számára, kik Jehúdában és Jeruzsálemben voltak, Izraél Istenének nevében, mely fölöttük volt.
Und Haggai, der Prophet, und Sacharja, [H. Sekarja] der Sohn Iddos, die Propheten, weissagten den Juden, die in Juda und in Jerusalem waren; im Namen des Gottes Israels weissagten sie ihnen. [And. üb.: waren, im Namen des Gottes Israels, der über ihnen war]
2 Ekkor fölkeltek Zerubbábel, Seáltiél fia és Jésúa, Jóczádák fia és kezdették felépíteni Isten házát, amely Jeruzsálemben van s velük Istennek prófétái, támogatva őket.
Da machten sich Serubbabel, der Sohn Schealtiels, und Jeschua, [S. die Anm. zu Kap. 2,2] der Sohn Jozadaks, auf und fingen an, das Haus Gottes in Jerusalem zu bauen, und mit ihnen die Propheten Gottes, welche sie unterstützten.
3 Abban az időben jött hozzájuk Tatnáj a Folyamontúlnak helytartója és Setár-Bózenaj meg társaik és így szóltak hozzájuk: Ki adott nektek parancsot, hogy ezt a házat épitsétek és ezt a falazatot befejezzétek?
In jener Zeit kamen Tatnai, der Landpfleger diesseit des Stromes, und Schethar-Bosnai und ihre Genossen zu ihnen und sprachen zu ihnen also: Wer hat euch Befehl gegeben, dieses Haus zu bauen und diese Mauer zu vollenden?
4 Ekkor következőképen szóltunk hozzájuk: Melyek azon férfiak nevei, akik ezt az épületet épitik?
Darauf sagten wir ihnen, welches die Namen der Männer wären, die diesen Bau ausführten. [And. l.: Darauf sprachen sie zu ihnen also: Welches sind die Namen der Männer, die ausführen?]
5 De Istenük szeme volt a zsidók vénein, s nem gátolták meg őket, míg a jelentés Dárjáveshez nem megy; s ekkor majd válaszul levelet küldenek eziránt.
Aber das Auge ihres Gottes war über den Ältesten der Juden, daß sie ihnen nicht wehrten, bis die Sache an Darius gelangte und man dann einen Brief darüber zurückschickte.
6 Másolata a levélnek, melyet küldött Tatnáj, a Folyamontúlnak helytartója és Setár-Bózenaj és társai az afarszekaiak, a Folyamontúliak Darjáves királyhoz.
Abschrift des Briefes, den Tatnai, der Landpfleger jenseit des Stromes, und Schethar-Bosnai und seine Genossen, die Apharsakiter, die jenseit des Stromes wohnten, an den König Darius sandten.
7 Jelentést küldtek hozzá s ekkép volt irva benne: Darjáves királynak minden béke!
Sie sandten einen Bericht an ihn, und also war darin geschrieben: Darius, dem König, allen Frieden!
8 Tudtára legyen a királynak, hogy elmentünk Jehúda tartományba a nagy Isten házába és az épittetik súlyos kőből és fa helyeztetik a falakba; s ez a munka buzgón végeztetik és sikerül kezükben.
Es sei dem König kundgetan, daß wir in die Landschaft Juda zu dem Hause des großen Gottes gegangen sind; und es wird mit Quadersteinen [Eig. mit Steinen, die man wälzt; so auch Kap. 6,4] erbaut, und Balken [Eig. Holz; so auch Kap. 6,4. 11] werden in die Wände gelegt, und diese Arbeit wird eifrig betrieben, und sie gedeiht unter ihrer Hand.
9 Ekkor megkérdeztük azokat a véneket, következőképen szóltunk hozzájuk: Ki adott nektek parancsot, hogy ezt a házat épitsétek és ezt a falazatot befejezzétek?
Da haben wir jene Ältesten gefragt und also zu ihnen gesprochen: Wer hat euch Befehl gegeben, dieses Haus zu bauen und diese Mauer zu vollenden?
10 És neveiket is kérdeztük tőlük, hogy tudassuk veled, hogy fölírjuk az élükön álló férfiak nevét.
Und auch nach ihren Namen haben wir sie gefragt, um sie dir kundzutun, damit wir die Namen der Männer aufschrieben, die ihre Häupter sind.
11 És következőképen adtak nekünk választ, mondván: Mi szolgái vagyunk az ég és föld Istenének és épitjük a házat, amely épitve volt ennek előtte sok éven át, és Izraélnek egy nagy királya épitette és befejezte.
Und also gaben sie uns Antwort und sprachen: Wir sind die Knechte des Gottes des Himmels und der Erde, und wir bauen das Haus wieder auf, das viele Jahre zuvor gebaut wurde; und ein großer König von Israel hatte es gebaut und vollendet.
12 Hanem minthogy őseink megharagították az égnek Istenét, átadta őket Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának, a kaldeusnak kezébe és ezt a házat lerombolta, a népet pedig számkivetette Bábelbe.
Aber seitdem unsere Väter den Gott des Himmels gereizt haben, hat er sie in die Hand Nebukadnezars, des Königs von Babel, des Chaldäers, gegeben, und er hat dieses Haus zerstört und das Volk nach Babel weggeführt.
13 Azonban Kóresnek, Bábel királyának első évében, Kóres király parancsot adott, hogy Istennek ezt a házát felépitsék.
Doch im ersten Jahre Kores, des Königs von Babel, hat der König Kores Befehl gegeben, dieses Haus Gottes wieder aufzubauen.
14 S az Isten házának arany- és ezüstedényeit is, amelyeket Nebúkadnecczár a Jeruzsálemben levő templomból kivitt s elvitte azokat Bábel templomába, azokat kivette Kóres király Bábel templomából s átadattak annak, kinek Sésbacczár a neve, akit helytartóvá tett;
Und auch die goldenen und silbernen Geräte des Hauses Gottes, welche Nebukadnezar aus dem Tempel, der zu Jerusalem war, herausgenommen und in den Tempel zu Babel gebracht hatte, die hat der König Kores aus dem Tempel zu Babel herausgenommen und sie einem gegeben, dessen Name Sesbazar war, den er zum Landpfleger einsetzte.
15 s mondta neki: ezeket az edényeket vedd, menj s vigyed le őket a Jeruzsálemben levő templomba és Isten háza épittessék fel a helyén.
Und er sprach zu ihm: Nimm diese Geräte, ziehe hin, lege sie nieder in dem Tempel, der zu Jerusalem ist; und das Haus Gottes werde wieder aufgebaut an seiner früheren Stätte.
16 Ekkor ez a Sesbacczár jött, megvetette a Jeruzsálemben levő Isten házának alapjait s akkortól kezdve mostanig építtetik, de be nem fejeződött.
Da kam dieser Sesbazar und legte den Grund des Hauses Gottes, das in Jerusalem ist; und von da an bis jetzt wird daran gebaut, es ist aber noch nicht vollendet.
17 Most tehát, ha a király előtt jónak tetszik, kutassák a király kincsesházában, mely ott van Bábelben, vajon való-e, hogy Kóres királytól parancs adatott, hogy főlépitsék a Jeruzsálemben levő ezt az Isten házát és a király akaratát eziránt küldje hozzánk.
Und nun, wenn es den König gut dünkt, so werde nachgesucht in dem Schatzhause des Königs, welches dort zu Babel ist, ob es so sei, daß vom König Kores Befehl gegeben worden ist, dieses Haus Gottes in Jerusalem zu bauen; und der König sende uns seinen Willen hierüber zu.