Ezékiel 6

1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

Pea naʻe hoko mai kiate au ʻae folofola ʻa Sihova, ʻo pehē,

2 Ember fia, fordítsd arcodat Izrael hegyei felé és prófétálj róluk.

“Foha ʻoe tangata, fakahangatonu ho mata ki he ngaahi moʻunga ʻo ʻIsileli, pea kikite ki ai,

3 Szólj: Izrael hegyei, halljátok az Úrnak, az Örökkévalónak igéjét! Így szól az Úr, az Örökkévaló a hegyekhez és dombokhoz, a medrekhez és völgyekhez, íme én hozok rátok kardot és megsemmisítem magaslataitokat;

Mo pehē, ʻE ngaahi moʻunga ʻo ʻIsileli, fanongo ki he folofola ʻa Sihova ko e ʻOtua; ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua, ki he ngaahi moʻunga mo e ngaahi tafungofunga mo e ngaahi vaitafe, pea ki he ngaahi teleʻa; Vakai ko au, ʻio, ko au, te u ʻomi ʻae heletā kiate kimoutolu, pea te u fakaʻauha homou ngaahi potu māʻolunga.

4 és elpusztulnak oltáraitok és eltöretnek naposzlopaitok, és undokságaitok elé vetem megöltjeiteket.

Pea ʻe liʻaki hoʻomou ngaahi feilaulauʻanga, pea ʻe maumauʻi homou ngaahi tamapua: pea te u lī hifo ʻa hoʻomou mate ʻi he ʻao ʻo homou ngaahi tamapua.

5 És Izrael fiainak hulláit undokságaik elé teszem, és elszórom csontjaitokat oltáraitok körül.

Pea te u tuku ʻae ʻangaʻanga ʻae fānau ʻa ʻIsileli ki he ʻao ʻoe ngaahi tamapua; pea te u tūtuuʻi takatakai homou hui ʻi he ngaahi feilaulauʻanga.

6 Mind a lakóhelyeiteken a városok romba dőlnek és a magaslatok elpusztulnak, azért hogy romba dőljenek és elpusztuljanak oltáraitok és eltörjenek és eltűnjenek undokságaitok és levágassanak naposzlopaitok és eltöröltessenek műveitek.

Pea ʻe fakalala homou ngaahi kolo ʻi homou potu nofoʻanga kotoa pē, pea ʻe ngaongao homou ngaahi potu fakaʻeiʻeiki; koeʻuhi ke veteki hoʻomou ngaahi feilaulauʻanga mo liʻaki, pea maumauʻi mo fakaʻosi homou ngaahi ʻotua, pea hifi ki lalo homou ngaahi tamapua, pea fakaʻauhamālie hoʻomou ngaahi ngāue.

7 És megöltek esnek el köztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.

Pea ʻe tō hifo ʻae mate tāmateʻi ʻi loto ʻiate koe, pea te mou ʻilo ko au ko Sihova.

8 De hagyok maradékot, azzal, hogy lesznek közületek kardtól menekültek a nemzetek között, midőn elszóródtok az országokban.

“Ka te u tuku ha toenga, koeʻuhi ke ai haʻamou niʻihi ʻe hao mei he heletā ʻi he ngaahi puleʻanga, ʻoka movetevete ʻakimoutolu ki he ngaahi fonua.

9 Akkor majd megemlékeznek rólam menekültjeitek a nemzetek közt, ahova fogságba vitettek ők, kiknek megtörtem parázna szívüket, amely elpártolt tőlem és szemeiket, amelyek undokságaik után paráználkodtak; és megundorodnak önönmaguktól a gonoszságok miatt, melyeket elkövettek mind az ő utálatosságaik szerint.

Pea ko kinautolu ʻoku hao ʻiate kimoutolu te nau manatu kiate au, ʻi he ngaahi puleʻanga ʻaia ʻe ʻave pōpula ki ai ʻakinautolu, ʻo kau ka fesiʻi honau loto angahala naʻe mamaʻo ʻiate au, mo honau mata naʻe sio holi pe ki honau ngaahi tamapua: pea te nau fehiʻa ʻaupito kiate kinautolu koeʻuhi ko e ngaahi kovi ʻaia kuo nau fai ʻi heʻenau ngaahi fakalielia.

10 És megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló; nem hiába mondtam meg, hogy megcselekszem velük ezt a veszedelmet.

Pea te nau ʻilo ko au ko Sihova, naʻe ʻikai te u lea vaʻinga ʻaki ʻa ʻeku pehē te u fai ʻae kovi ni kiate kinautolu.”

11 Így szól az Úr, az Örökkévaló: Verj a kezedbe és toppants lábaddal és mondj jajt Izrael házának mind a gonosz utálatosságai fölött, mivel kard, éhség és dögvész által fognak elesni.

ʻOku pehē ʻe Sihova ko e ʻOtua; “Ke pasi ho nima pea malakaki ho vaʻe, pea ke pehē, ʻOiauē ʻae ngaahi kovi fakalielia ʻae fale ʻo ʻIsileli! He te nau tō ʻi he heletā, mo e honge, mo e mahaki fakaʻauha.

12 A távollevő dögvészben fog meghalni, a közellevő kard által fog elesni, a megmaradt és ostrom alatt levő éhségben fog meghalni; így végzem el haragomat rajtuk.

Ko ia ʻoku nofo mamaʻo ʻe mate ʻi he mahaki fakaʻauha; pea ko ia ʻoku ofi ʻe tō ʻi he heletā; pea ko ia ʻoku toe ʻi he nofo kolo ʻe mate ʻi he honge: ʻe pehē ʻeku fakahoko hoku houhau kiate kinautolu.

13 És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn ott lesznek megöltjeik undokságaik közepette oltáraik körül, minden magas dombon, mind a hegycsúcsokon és minden zöldellő fa alatt s minden sűrű lombú tölgy alatt, azon helyen, ahol kellemes illatot adtak mind az undokságaiknak.

Pea te nau toki ʻilo, tā ko au ko Sihova, ʻoka tuku honau kakai tāmatea fakataha mo honau ngaahi tamapua ʻo takatakai ʻi honau ngaahi ʻesifeilaulau, ʻi he potu māʻolunga kotoa pē, pea ʻi he tumuʻaki ʻoe ngaahi moʻunga, ʻi he lolo ʻakau moʻui kotoa pē, pea ʻi he lolo ʻoke lau maʻuiʻui ʻaia ne ʻatu ai ʻae namu kakala ki honau ngaahi tamapua.

14 És kinyújtom rájuk kezemet és teszem az országot pusztulássá és pusztasággá a pusztától egészen Dibláig mind a lakóhelyeiken, hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.

‌ʻE pehē ʻa ʻeku mafao atu hoku nima kiate kinautolu, mo fakaʻauha ʻae fonua, ʻio, ʻe lahi hake ʻae lala ʻo honau ngaahi nofoʻanga, ʻi he toafa ko Tipilate; pea te nau ʻilo ai ko au ko Sihova.”