Ezékiel 47
1 És visszavitt engem a ház bejáratához; és íme víz jön ki a ház küszöbe alól keletnek, mert a ház előrésze kelet felé volt; a víz pedig lefolyik a ház jobb oldala alól, az oltártól délre.
És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz jő vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre.
2 És kivezetett engem az északi kapu útján és kerültetett engem a külső úton a külső kapuhoz, a keletre forduló úton; és íme víz bugyog ki a jobb oldalról.
És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kivül való úton a külső kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.
3 Midőn kiment a férfi keletnek zsinórral a kezében, megmért ezer könyöknyit és átvezetett engem a vízen, bokáig érő vize.
Mikor kiméne az a férfiú napkelet felé, mérőzsinórral a kezében, mére ezer singet; és átvitt engem a vizen, a víz bokáig ér vala.
4 Erre mért ezret és átvezetett engem a vize, térdig érő vize; és mért ezret és átvezetett engem derékig érő vize.
És mére ismét ezeret, és átvitt engem a vizen, a víz pedig térdig ér vala. És mére ismét ezeret és átvitt engem s a víz derékig ér vala.
5 És mért ezret: patak, a melyen nem bírtam átmenni, mert megdagadt a víz úszásra való vízzé, patakká, a melyen nem lehet átmenni.
És mére még ezeret, s vala olyan folyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a víz, megúszni való víz, folyó, mely meg nem lábolható.
6 És szólt hozzám: Láttad-e, ember fia? Erre elvezetett és visszavitt engem a patak partjára.
És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a folyó partján.
7 Midőn visszatértem, íme a patak partján igen sok fa, innen és onnan.
És mikor visszatértem, ímé, a folyó partján igen sok fa vala mindkét felől.
8 És szólt hozzám: Ez a víz kifolyik a keleti kerületbe és lefolyik a síkságra és bemegy a tengerbe, a tengerbe a kifolyt víz, és meggyógyul annak vize.
És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapáczra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz.
9 És lészen, minden élő lény, mely nyüzsög bárhová bemegy a két patak, élni fog, és igen sok: lesz a hal, mert oda bement e víz, úgy hogy meggyógyul, és élet lesz, bárhova bemegy a patak.
És lészen, hogy minden élő állat, a mely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.
10 És lészen, állanak mellete halászok Én-Géditől Én-Eglájimig, hálók kiterítő helye lesz; neme szerint lesz a haluk, mint a nagy tenger hala, igen sok.
És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől Énegláimig: varsák kivető helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel.
11 Mocsarai és tócsái nem gyógyulnak meg, sónak hagyattak meg.
Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.
12 A patak mellett pedig, a partján innen és onnan, felnő mindenféle gyümölcsfa, nem hervad a levele és nem fogy el a gyümölcse; hónaponként érlel, mert vize a szentélyből jön ki, és lészen gyümölcse eledelre, levele pedig gyógyításra.
És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló gyümölcs fája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelyből foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók.
13 Így szól az Úr, az Örökkévaló: Ez a határ, mely szerint birtokba vegyétek magatoknak az országot Izraél tizenkét törzse számára, Józsefé két rész.
És monda az Úr Isten: Ez a határ, a mely szerint örökségül osszátok el magatok közt a földet Izráel tizenkét törzsöke szerint, Józsefnek két örökséget.
14 És birtokba vegyétek azt, egyik úgy mint a másik, amelyről fölemeltem kezemet, hogy őseiteknek adom; és jutni fog nektek ez az ország birtokul.
És vegyétek azt örökségül mindnyájan egyenlően, mivelhogy fölemeltem kezemet, hogy atyáitoknak adom azt, tehát essék néktek az a föld örökségül.
15 És ez az ország határa. Az északi oldalról: a nagy tengertől Chetlón útján Czedád felé;
És ez legyen a föld határa, észak felé a nagy-tengertől, Hetlónon át Sedádnak menve:
16 Chamát, Béróta, Szibrájim, a mely Damaszkus határa és Chamát határa közt van, a középső Cháczér, mely Chavrán határánál van.
Hamát, Berótha, Szibraim, mely Damaskus határa és Hamát határa közt van, a középső Hásér, mely Havrán határán van.
17 Lesz tehát a határ a tengertől Chaczár-Énónig Damaszkus határáig és tovább északra Chamát határáig. Ez az északi oldal.
Így legyen a határ a tengertől Haczar-Énónig Damaskus határán és azontúl északra, és Hamát határán: ez az északi oldal.
18 És a keleti oldal: Chavrán és Damaszkus közül, Gileád és Izraél országa közül, a Jordán; a határtól a keleti tengerig mérjétek. Ez a keleti oldal.
És a keleti oldalon: Havrán és Damaskus és Gileád között és Izráel földje között a Jordán legyen; ama határtól a keleti tengerig mérjétek: ez a keleti oldal.
19 És a délvidéki oldal dél felé: Támártól a pörlekedés vizéig Kádésig, a patakig, a nagy tenger felé. Ez a déli oldal délvidéknek.
És a déli oldalon dél felé: Támártól a versengések vizéig Kádesben, azután a folyó felé a nagy-tengerig: ez a déli oldal dél felé.
20 És a nyugati oldal: a nagy tenger a határtól egészen egyenest Chamát feléig. Ez a nyugati oldal.
És a nyugoti oldal: a nagy-tenger, ama határtól fogva addig, a hol egyenesen Hamátba menni: ez a nyugoti oldal.
21 És osszátok fel magatoknak ezt az országot Izraél törzsri szerint.
És oszszátok el ezt a földet magatok közt Izráel nemzetségei szerint.
22 Úgy legyen hogy birtokul juttassátok azt magatoknak és a jövevényeknek, a kik tartózkodnak köztetek, a kik gyermekeket nemzettek köztetek; és legyen nektek mint a honos Izraél fiai közt: veletek együtt jusson nekik birtok Izraél törzsei közepette.
És legyen, hogy sorsvetéssel oszszátok el azt magatok közt és a jövevények közt, a kik közöttetek lakoznak, a kik közöttetek fiakat nemzettek, és úgy tartsátok őket, mint a ki ott született az Izráel fiai között: veletek együtt sorsvetéssel legyen örökségök Izráel nemzetségei között.
23 És legyen, hogy azon törzsben, melynél tartózkodik a jövevény, ott adjátok meg a birtokát. Úgymond az Úr Örökkévaló.
És úgy legyen, hogy a mely nemzetséggel lakozik a jövevény, ott adjátok ki az ő örökségét. Ezt mondja az Úr Isten.
