Ezékiel 4
1 És te ember fia, végy magadnak egy téglát, tedd azt magad elé és véss reá várost: Jeruzsálemet.
“Koro, wuod dhano, kaw matafare kendo ikete e nyimi mi igor dala maduongʼ mar Jerusalem kuome.
2 És készíts ellene ostromot, építs ellene ostromtornyokat, hányj föl ellene sánczot, készíts ellene táborokat és helyezz el ellene kosokat köröskörül.
Bangʼe kuny buche molwore duto, mi idhurne lowo kendo iketne kambe mag jolweny moikore monje, kod lodi mitwomogo ohinga.
3 És te végy magadnak vasserpenyőt, tedd azt vasfal gyanánt közéd és a város közé; és irányítsd feléje arczodat, hogy ostrom alatt legyen és ostromold azt: jel az Izraél háza számára
Bangʼ mano, kaw tawo mar nyinyo mondo ichungi kaka ohinga mar nyinyo e kindi gi dala, eka ilokri ichom wangʼi kuome. Ibiro gone agengʼa, to adwaro ni ipim kaka ibiro goyone agengʼa, kaka ranyisi ni dhood Israel.
4 Te pedig feküdj bal oldalodra és tedd rá Izraél házának bűnét; azon napok száma szerint, a meddig rajta fekszel, viselni fogod bűnüket.
“Bangʼe inind gi bathi koracham kendo ket richo mar dhood Israel kuomi. Nyaka itingʼ richogi kuom ndalo mininde gi bathigo duto.
5 Én ugyanis adtam neked bűnük éveit napok száma szerint, háromszázkilencven napot, hogy viseljed Izraél házának bűnét.
Aseketoni kar romb odiechiengʼ marom gi higni magisetimoe richo. Omiyo ibiro tingʼo richo mag dhood Israel kuom ndalo 390.
6 Ha ezeket befejezted, másodszor feküdj, jobb oldalodra, és viseld Jehúda házának bűnét; negyven napnak, egy-egy napot egy-egy évre, adtam azt neked.
“Kisetieko mano to chak inind piny kendo; to koro tim kamano gi bathi korachwich, mondo itingʼ richo mag dhood Juda. Aseketoni ndalo 40, ka odiechiengʼ kodiechiengʼ ochungʼ kar higa achiel.
7 És Jeruzsálem ostroma, felé irányítsd arczodat, karod pedig feltűrve legyen, és prófétálj róla.
Lok wangʼi ochom agengʼa mar Jerusalem kendo irie badi kikoro wach kuome.
8 És íme én köteleket tettem reád, hogy ne fordulj oldalodról oldalodra, míg be nem fejezted az ostromod napjait.
Abiro tweyi gi tonde ma ok inyal lokori koni gi koni, nyaka chop itieki ndalogi mag goyo agengʼa.
9 Te pedig végy magadnak búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt, tedd azokat azon egy edénybe és készítsd el számodra azokat kenyérnek, azon napok száma szerint, ameddig oldalodon fekszel, háromszázkilencven napon át fogod enni.
“To in kaw ngano gi shairi gi oganda kod ngʼor gi bel kod mariwa. Ketgi e dag keno kendo ti kodgi kuom losoni makati. Cham makatino kuom ndalo mia adek gi piero ochiko mibiro bedo kinindo gi bathi konchiel.
10 Ételed pedig, ahogy azt eszed, súly szerint legyen, húsz sékel egy napra, időtől időig fogod enni.
Pim chiemo moromo achiel kuom abich mar kilo mibiro chamo odiechiengʼ kodiechiengʼ, kendo chiem mana kiluwo chenro mar chiemo miloso.
11 És vizet mérték szerint igyál, egy hatod hínt időtől időig fogod inni.
Pi bende ibiro modho mana mopim, nus lita odiechiengʼ kodiechiengʼ, kiluwo chenro miloso mar modho.
12 Árpalepényként fogod enni, azt pedig emberganéj sarán süsd meg szemük láttára.
Cham chiemono mana kaka dicham kek mar shairi, kendo tede e nyim ji ka gineni, kitiyo gi oko dhano kaka owuoyo.”
13 És szólt az Örökkévaló: Így fogják enni Izrael fiai kenyerüket tisztátalanul a nemzetek között, ahová őket eltaszítom.
Jehova Nyasaye nowacho niya, “Kamano e kaka dhood Israel biro chamo chiemo mogak e dier ogendini kuma abiro terogie twech.”
14 Erre mondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló, íme a lelkem nincsen megtisztátalanítva, s elhullott és széttépett állatot nem ettem ifjúkoromtól fogva egész mostanáig és undokság húsa nem jutott az én számba
Eka nawacho niya, “Yaye, Jehova Nyasaye Manyalo Gik Moko Duto! Nyaka nene pok adwanyora kamano. Nyaka aa e tin-na pok achamo gima oyud kotho, kata ma le mag bungu okidho. Ringʼo mogak moro amora pok odonjo e dhoga nyaka nene.”
15 És szólt hozzám: Lásd, megengedtem neked a marhaganéjt ember sara helyett, hogy azon készítsd el kenyeredet.
To nowachona niya, “Onge wach, kara abiro yieni mondo ited makatini e maj owuoch dhiangʼ kar tedo gi oko mar dhano kaka owuoyo.”
16 És szólt hozzám: Ember fia, íme én eltöröm a kenyér pálcáját Jeruzsálemben és majd esznek kenyeret súly szerint és aggódással, vizet pedig mérték szerint és álmélkodással fognak inni;
Eka nowachona niya, “Wuod dhano, abiro gengʼo chiemo kik donji Jerusalem. Ji biro chamo chiemo mopim ka gin gi parruok mathoth kendo gibiro modho pi mopim ka midhiero omakogi,
17 hogy hiányuk legyen kenyérben és vízben, és eliszonyodnak egyik, a másikán és elsínylenek bűnükben.
nikech chiemo gi pi nodog manok. Ngʼato ka ngʼato nowuor kaka nyawadgi chal, kendo dendgi nochire nikech richogi.
