Ezékiel 36
1 Te pedig, ember fia, prófétálj Izraél hegyeiről és szólj: Izraél hegyei, halljátok az Örökkévaló igéjét!
Ja sinä, ihmisen poika, ennusta Israelin vuorille ja sano: kuulkaat Herran sanaa, te Israelin vuoret!
2 Így szól az Úr, az Örökkévaló: Mivel azt mondta rólatok az ellenség Hah! az örök magaslatok örökségül lettek nekünk:
Näin sanoo Herra, Herra: että vihollinen pitittää, sanoen: ne ijäiset vuoret ovat meidän perintömme!
3 azért prófétálj és szólj: Így szól az Úr, az Örökkévaló: mivelhogy pusztítanak benneteket és köröskörül áhítoznak rátok hogy örökségül legyetek a nemzetek maradékának és jutottatok nyelvek ajkára és népek megszólására:
Sentähden ennusta ja sano: näin sanoo Herra, Herra: sentähden, ja tosin sentähden, että te joka paikassa hävitetään ja sorretaan, olette myös jääneille pakanoille osaksi joutuneet, ja kansan kieliin ja pilkaksi tulleet.
4 azért Izraél hegyei, halljátok az Úr, az Örökkévaló igéjét: Így szól az Úr, az Örökkévaló a hegyeknek és halmoknak, a medreknek és völgyeknek, az elpusztult romoknak és az elhagyatott városoknak, a melyek prédává és gúnnyá lettek a körüllevő nemzetek maradékának.
Sentähden kuulkaat, te Israelin vuoret, Herran, Herran sanaa: näin sanoo Herra, Herra, sekä vuorille että kukkuloille, ojille ja laaksoille, hävitetylle autiolle ja hyljätyille kaupungeille, jotka jääneille pakanoille joka taholta ympäri saaliiksi ja nauruksi tulleet ovat.
5 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Bizony, buzgalmam tüzében beszéltem a nemzetek maradékáról és egész Edómról, a kik országomat a maguk örökségévé tették, az egész szívnek örömében, a léleknek megvetésével azért, hogy kiűzzék prédául.
Sentähden näin sanoo Herra, Herra: minä olen minun palavassa kiivaudessani puhunut jääneitä pakanoita vastaan, ja koko Edomia vastaan, jotka ovat ottaneet minun maani perinnöksensä, sydämellisellä ilolla ja pilkalla sitä hävittääksensä ja sortaaksensa.
6 Azért prófétálj Izraél földjéről és mondd a hegyeknek és halmoknak, a medreknek és völgyeknek: Így szól az Úr, az Örökkévaló: íme buzgalmamban és haragomban beszéltem én, mivel a nemzetek gyalázatát viseltétek.
Sentähden ennusta Israelin maasta, ja sano vuorille ja kukkuloille, ojille ja laaksoille: näin sanoo Herra, Herra: katso, minä olen puhunut minun kiivaudessani ja julmuudessani, että te olette senkaltaista häväistystä pakanoilta kärsineet.
7 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Én felemeltem kezemet, bizony a nemzetek, melyek körülöttetek vannak, ők fogják viselni gyalázatukat.
Sentähden sanoo Herra, Herra näin: minä ylennän minun käteni, niin että teidän lähimmäisenne, pakanat joka taholta ympäri, pitää kantaman häpiänsä.
8 Ti pedig, Izraél hegyei, lombotokat fogjátok adni és gyümölcsötöket fogjátok hordani Izraél népem számára, mert közel vannak, hogy eljöjjenek.
Mutta te, Israelin vuoret, teidän pitää viheriöitsemän, joka pian pitää tapahtuman.
9 Mert íme, én hozzátok térek, hozzátok fordulok, hogy megműveltessetek és bevettessetek.
Sillä katso, minä käännän itseni taas teidän tykönne, että te viljeltäisiin ja kylvettäisiin.
10 És megsokasítom rajtatok az embereket, Izraélnek egész házát és lakva lesznek a városok és a romok föl fognak épülni.
Ja teen teidän tykönänne paljon kansaa, koko Israelin huoneen kaikki tyynni; ja kaupungissa pitää taas asuttaman, ja autiot rakennettaman.
11 És megsokasítok rajtatok embert és állatot és megsokasodnak és megszaporodnak; és lakottá teszlek benneteket, mint eleitekben és jót teszek veletek inkább, mint ősidőitekben; és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Minä annan teidän kansanne ja karjanne lisääntyä, niin että te enenette ja kasvatte; ja panen teidän siihen jälleen asumaan niinkuin muinenkin ja teen teille enempi hyvää kuin joskus ennen; ja teidän pitää ymmärtämän, että minä olen Herra.
12 És járatok rajtatok embereket, népemet, Izraélt, elfoglalnak téged és birtokul leszel nekik, és nem fogod őket többé gyermekteleniteni.
Minä annan kansan tulla teidän tykönne, minun kansani Israelin, heidän pitää sinussa asuman, ja sinun pitää oleman heidän perintönsä, ja ei sinun pidä enään lapsettomaksi tuleman.
13 Így szól az Úr, az Örökkévaló: Mivel azt mondják nektek: embereket emésztő vagy és nemzeteid gyermektelenítője voltál;
Näin sanoo Herra: että sinusta sanotaan: sinä olet syönyt ihmisiä, ja olet tehnyt sinun kansas lapsettomaksi;
14 azért nem fogsz többé embereket emészteni és nemzeteidet nem fogod többé gyermekteleníteni, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Sentähden ei enään sinun pidä syömän ihmisiä, eli kansaas tekemän lapsettomaksi, sanoo Herra, Herra.
15 És nem hallatom többé ellened a nemzetek gyalázását és a népek szidalmazását nem fogod többé viselni, és nemzeteidet nem fogod többé gyermekteleníteni, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Ja en minä tahdo antaa enään sinun kuulla pakanain pilkkaa, eikä sinun pidä enään kansain häväistystä kantaman, ei myös sinun kansaas enään lapsettomaksi tekemän, sanoo Herra, Herra.
16 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Ja Herran sana tapahtui vielä minulle ja sanoi:
17 Ember fia, az Izraél házabeliek, földjükön lakván, megtisztátalanították azt útjuk és cselekedeteik által; mint a tisztulásban levő nő tisztátalansága volt útjuk előttem;
Sinä ihmisen poika, kuin Israelin huone asui maallansa, ja saastutti sen menollansa ja töillänsä, niin että heidän menonsa oli minun edessäni niinkuin vaimon saastaisuus hänen taudissansa;
18 kiontottam tehát reájuk hevemet a vér miatt, melyet a földre öntöttek, és bálványaikkal megtisztátalanították.
Silloin minä vuodatin vihani heidän päällensä, sen veren tähden, jonka he maalla olivat vuodattaneet, ja olivat sen epäjumalillansa saastuttaneet.
19 És elszélesztettem őket a nemzetek közé és elszóródnak az országokban, útjuk és cselekedeteik szerint ítéltem őket.
Ja minä hajoitin heidät pakanain sekaan, ja he hajoitettiin maakuntiin; ja minä tuomitsin heitä heidän menonsa ja tekoinsa jälkeen.
20 És odajöttek a nemzetekhez, a hová jöttek és megszentségtelenítették szent nevemet, midőn azt mondják róluk: az Örökkévaló népe ezek és az ő országából mentek ki;
Ja kuin he myös tulivat pakanain tykö, kuhunka he tulivat, häpäisivät he minun pyhän nimeni, että heistä sanottiin: onko tämä Herran kansa, jonka piti maaltansa lähtemän?
21 úgy hogy megsajnáltam szent nevemet; melyet megszentségtelenített Izraél háza azon nemzetek között, ahová jöttek.
Mutta minä säästin minun pyhän nimeni tähden, jonka Israelin huone häpäisi pakanain seassa, kuhunka he tulivat.
22 Azért mondd meg Izraél házának: Így szól az Úr, az Örökkévaló, nem a ti kedvetekért cselekszem, Izraél háza, hanem szent nevemért, a melyet megszentségtelenítettetek a nemzetek között, a hová eljöttetek.
Sentähden pitää sinun sanoman Israelin huoneelle: näin sanoo Herra, Herra: en minä sitä tee teidän tähtenne, te Israelin huone, vaan minun pyhän nimeni tähden, jonka te pakanain seassa olette häväisseet, joiden tykö te tulleet olette.
23 És megszentelem a nemzetek közt megszentségtelenített nagy nevemet, a melyet ti megszentségtelenítettetek közepettük; megtudják a nemzetek, hogy én vagyok az Örökkévaló, úgymond az Úr; az Örökkévaló, midőn szentnek bizonyulok általatok, az ő szemeik láttára.
Sillä minä tahdon pyhittää minun suuren nimeni, joka teiltä pakanain seassa suuresti häväisty on, ja pakanain pitää ymmärtämän minun olevan Herran, sanoo Herra, Herra, koska minä itseni osoitan teissä heidän edessänsäm että minä olen pyhä.
24 És veszlek benneteket a nemzetekből és összegyűjtelek mind az országokból és elviszlek a ti földetekre.
Sillä minä tuon teidät pakanoista, ja kokoon teitä kaikista maakunnista, ja annan teidän tulla jälleen teidän maahanne.
25 És hintek reátok tiszta vizet, hogy megtisztuljatok; mind a ti tisztátalanságaitoktól és bálványaitoktól megtisztítlak benneteket.
Ja priiskotan puhdasta vettä teidän päällenne, niin että te tulette puhtaaksi; kaikesta teidän saastaisuudestanne ja kaikista teidän epäjumalistanne puhdistan minä teitä.
26 És adok nektek új szívet és új szellemet adok belétek és eltávolítom a kőszívet húsotoktól és adok nektek hús-szívet.
Ja annan teille uuden sydämen, ja uuden hengen annan minä teihin; ja otan pois teidän lihastanne kivisen sydämen, ja annan teille sydämen lihasta.
27 És szellememet adom belétek és azt cselekszem, hogy törvényeim szerint járjatok és rendeleteimet megőrizzétek és megcselekedjétek.
Ja annan minun henkeni teihin, ja teen niin, että te vaellatte minun säädyissäni, ja pidätte minun oikeuteni, ja teette niiden jälkeen.
28 És majd laktok az országban, melyet őseiteknek adtam; és lesztek nekem népül, én pedig leszek néktek Istenül.
Ja teidän pitää asuman sillä maalla, jonka minä olen teidän isillenne antanut; ja teidän pitää oleman minun kansani, ja minä tahdon olla teidän Jumalanne.
29 És megszabadítlak benneteket mind a tisztátalanságaitoktól, és szólítom a gabonát és megsokasítom azt és nem adok többé reátok éhséget.
Minä vapahdan teitä kaikesta teidän saastaisuudestanne, ja sanon jyvälle, että hänen pitää hyvin menestymän, enkä anna teidän nähdä nälkää.
30 És megsokasítom a fának gyümölcsét és a mezőnek termését, azért hogy az éhség gyalázata többé ne jusson nektek a nemzetek között.
Minä enennän hedelmän puissa ja kasvatan tulon kedolla, ettei pakanain pidä teitä enään nälän tähden pilkkaaman.
31 És majd megemlékeztek rossz útjaitokról és cselekedeteitekről, a melyek nem jók; és megundorodtok önmagatoktól bűneitekért és utálatosságaitokért.
Silloin teidän pitää ajatteleman teidän pahaa menoanne ja teidän töitänne, ettei ne olleet hyvät; ja teidän pitää itseenne suuttuman, teidän rikostenne ja teidän epäjumalanpalveluksenne tähden.
32 Nem a ti kedvetekért cselekszem, úgymond az Úr, az Örökkévaló, tudomástokra legyen, szégyenkezzetek és piruljatok útjaitok miatt, Izraél háza.
En minä näitä tee teidän tähtenne, sanoo Herra, Herra, sen pitää teidän tietämän; vaan teidän pitää suuresti häpeemän teitänne, te Israelin huone.
33 Így szól az Úr, az Örökkévaló; A mely napon megtisztítlak benneteket mind a bűneitektől, lakottá teszem a városokat és felépülnek a romok;
Näin sanoo Herra, Herra: sinä päivänä, kuin minä teitä olen puhdistava kaikista teidän rikoksistanne, niin minä taas tahdon panna asujat kaupungeihin, ja autiamet pitää taas rakennettaman.
34 az elpusztult ország pedig műveltetni fog, a helyett hogy pusztulás volt minden arra járó szeme láttára.
Ja hävitetty maa pitää kynnettämän, että se oli turmeltu, kaikkein ohitsekäyväisten silmäin edessä.
35 És azt fogják mondani: ez az elpusztult olyan lett, mint Éden kertje és a romba dőlt és elpusztult és lerombolt városok meg vannak erősítve, lakottá lettek.
Ja heidän pitää sanoman: tämä maa oli turmeltu, ja se on nyt niinkuin Edenin ilotarha; ja nämät kaupungit olivat kukistetut, jaotetut ja autiot, ja ovat nyt vahvat, ja niissä asutaan.
36 És megtudják mind a nemzetek, a melyek körülöttetek megmaradnak, hogy én az Örökkévaló építettem fel a leromboltakat, beültettem az elpusztultat; én az Örökkévaló beszéltem és megteszem.
Ja jääneet pakanat teidän ympärillänne pitää ymmärtämän, että minä Herra olen jaotetut jälleen rakentanut, ja hävitetyn istuttanut. Minä Herra sen sanonut ja tehnyt olen.
37 Így szól az Úr, az Örökkévaló: még ebben is megkerestetem magamat Izraél házától, hogy megteszem nekik; megsokasítom őket juhokként emberrel.
Näin sanoo Herra, Herra: Israelin huoneen pitää taas minua kysymän, että minä itseni heille osoitan, ja minä enennän heitä, niinkuin ihmisten lauman.
38 Mint a szent áldozatok juhai, mint Jeruzsálem juhai az ünnep napjain, ilyenek lesznek a rombadőlt városok, telve emberjuhokkal; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Niinkuin pyhän lauman, niinkuin Jerusalemin lauman hänen juhlinansa, niin pitää hävitetyt kaupungit täyteen tuleman ihmisten laumoista; ja heidän pitää ymmärtämän minun olevan Herran.
