Ezékiel 35
1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
And the word of the Lord came unto me, saying,
2 Ember fia, fordítsd arczodat Széir hegye felé és prófétálj róla.
Son of man, set thy face against the mountain of Se'ir, and prophecy against it,
3 És mondd neki: Így szól az Úr, az Örökkévaló: Íme én ellened fordulok, Széir hegye, kinyújtom reád kezemet s pusztulássá és pusztasággá teszlek.
And say unto it, Thus hath said the Lord Eternal, Behold, I will be against thee, O mountain of Se'ir, and I will stretch out my hand over thee, and I will render thee desolate and wasted.
4 Városaidat rommá teszem és te pusztulássá leszel; és megtudod, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Thy cities will I lay in ruins, and thou thyself shalt be desolate, and thou shalt know that I am the Lord.
5 Mivel örök gyűlölséged volt és Izraél fiait oda vetetted a kard hatalmába, balsorsuk idején, a végbűn idején.
Because thou hast had an undying hatred, and didst surrender the children of Israel to the power of the sword, at the time of their calamity, at the time of the iniquity of the end:
6 Azért ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, bizony vérré teszlek és vér üldözzön téged, ha te nem gyűlölted a vért, tehát vér üldözzön téged.
Therefore, as I live, saith the Lord Eternal, I will surely let thy blood flow, and blood shall pursue thee; since thou didst not hate blood-shedding, so shall blood pursue thee.
7 És teszem Széir hegyét pusztasággá és pusztulássá, és kiirtok belőle járókelőt.
Thus will I change the mountain of Se'ir into a desolate land and a waste, and I will cut off from it him that travelleth forward and backward.
8 És megtöltöm hegyeit megöltjeivel, halmaid, völgyeid és mind a medreid – kard megöltjei esnek el rajtuk.
And I will fill his mountains with his slain: as regardeth thy hills, and thy valleys, and all thy ravines, in them shall fall those that are slain by the sword.
9 Örök pusztulássá teszlek, városaid nem állnak helyre; és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Into perpetual desolations will I change thee, and thy cities shall not be restored: and ye shall know that I am the Lord.
10 Mivel azt mondtad: az a két nemzet és az a két ország az enyém lesz és elfoglaljuk, holott az Örökkévaló ott volt.
Because thou hast said, These two nations and these two countries shall indeed be mine, and we will take possession thereof; whereas the Lord was there:
11 Azért, ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, cselekszem majd haragod és buzgalmad szerint, amellyel te cselekedtél gyűlöletedből ellenök; és megismertetem magamat köztük, midőn ítéllek tégedet.
Therefore, as I live, saith the Lord God, I will even do according to thy anger, and according to thy envy which thou didst use out of thy hatred against them; and I will make myself known among them, when I judge thee.
12 És megtudod, hogy én az Örökkévaló hallottam mind a gyalázásaidat, a melyeket kimondottál Izraél hegyei ellen, mondván: elpusztultak, nekünk adattak eledelül.
And thou shalt know that I am the Lord: I have heard all thy blasphemies which thou hast spoken against the mountains of Israel, saying, They are laid desolate, they are given unto us to consume them.
13 És fennhéjáztatok ellenem szátokkal és szaporítjátok ellenem szavaitokat: én hallottam.
And ye boasted greatly against me with your mouth, and have multiplied against me your words: I have indeed heard them.
14 Így szól az Úr, az Örökkévaló: midőn majd örül az egész föld, pusztulást teszek veled.
Thus hath said the Lord Eternal, When the whole earth rejoiceth, I will make thee desolate.
15 A mint örültél Izraél házának örökségén, mivelhogy elpusztult, úgy cselekszem veled: pusztulássá lesz Széir hegye és Edóm egészen; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
As thou didst rejoice over the inheritance of the house of Israel, because it was made desolate: so will I do unto thee; desolate shalt thou be, O mountain of Se'ir, and all Idumea—altogether; and they shall know that I am the Lord.
