Ezékiel 31
1 És volt a tizenegyedik évben, a harmadik hóban, a hónap elsején, lett hozzám az örökkévaló igéje, mondván:
La onzième année, le premier jour du troisième mois, la parole de l’Éternel me fut adressée, en ces mots:
2 Ember fia: Szólj Fáraóhoz, Egyiptom királyához és az ő sokaságához: kihez hasonlítottál nagyságodban?
Fils de l’homme, dis à Pharaon, roi d’Égypte, et à sa multitude: A qui ressembles-tu dans ta grandeur?
3 Íme Assúr czédrus volt a Libánonon, szép lombú, árnyékos bozót és magas termetű: és lombozat között volt a sudara.
Voici, l’Assyrie était un cèdre du Liban; Ses branches étaient belles, Son feuillage était touffu, sa tige élevée, Et sa cime s’élançait au milieu d’épais rameaux.
4 Vizek növesztették, az ár magasra nevelte: folyóival jár ültetvénye körül és csatornáit bocsátja a mező minden fáihoz.
Les eaux l’avaient fait croître, L’abîme l’avait fait pousser en hauteur; Des fleuves coulaient autour du lieu où il était planté, Et envoyaient leurs canaux à tous les arbres des champs.
5 Azért magasabb lett a termete a mező minden fáinál és megsokasodtak ágai és hosszura nőttek gallyai a sok víztől midőn kibocsátotta.
C’est pourquoi sa tige s’élevait au-dessus de tous les arbres des champs, Ses branches avaient multiplié, ses rameaux s’étendaient, Par l’abondance des eaux qui l’avaient fait pousser.
6 Ágain fészkeltek mind az ég madarai, és gallyai alatt szült a mező minden vadja; árnyékában pedig lakik sok mindenféle nemzet.
Tous les oiseaux du ciel nichaient dans ses branches, Toutes les bêtes des champs faisaient leurs petits sous ses rameaux, Et de nombreuses nations habitaient toutes à son ombre.
7 Szép volt nagyságában, gallyainak hosszságában, mert gyökere a nagy vizek mellett volt.
Il était beau par sa grandeur, par l’étendue de ses branches, Car ses racines plongeaient dans des eaux abondantes.
8 Czédrusok nem homályosították el Isten kertjében, cziprusok nem hasonlítottak ágaihoz és gesztenyefák nem voltak olyanok, mint az ő gallyai: semmi fa az Isten kertjében nem hasonlított hozzá szépségében.
Les cèdres du jardin de Dieu ne le surpassaient point, Les cyprès n’égalaient point ses branches, Et les platanes n’étaient point comme ses rameaux; Aucun arbre du jardin de Dieu ne lui était comparable en beauté.
9 Szépnek alkottam ágainak sokasága által, és megirigyelték Éden minden fái, az Isten kertjében levők.
Je l’avais embelli par la multitude de ses branches, Et tous les arbres d’Éden, dans le jardin de Dieu, lui portaient envie.
10 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Mivel hogy termetre magas voltál; sudarát a lombozat közé nyújtotta és fölemelkedett a szíve magassága miatt,
C’est pourquoi ainsi parle le Seigneur, l’Éternel: Parce qu’il avait une tige élevée, Parce qu’il lançait sa cime au milieu d’épais rameaux, Et que son cœur était fier de sa hauteur,
11 adom őt tehát nemzetek hatalmasának kezébe; el fog bánni vele, gonoszsága szerint kiűztem őt.
Je l’ai livré entre les mains du héros des nations, Qui le traitera selon sa méchanceté; je l’ai chassé.
12 És kivágták idegenek, a nemzetek legerőszakosabbjai és leterítették; a hegyekre és minden völgybe estek az ágai és eltörtek gallyai mind az ország medreiben, és elszálltak árnyékából mind a föld népei és ott hagyták.
Des étrangers, les plus violents des peuples, l’ont abattu et rejeté; Ses branches sont tombées dans les montagnes et dans toutes les vallées. Ses rameaux se sont brisés dans tous les ravins du pays; Et tous les peuples de la terre se sont retirés de son ombre, Et l’ont abandonné.
13 Ledőlt törzsökén lakik az ég minden madara, és gallyain van a mező minden vadja.
Sur ses débris sont venus se poser tous les oiseaux du ciel, Et toutes les bêtes des champs ont fait leur gîte parmi ses rameaux,
14 Azért. hogy magasakká ne legyenek termetükkel a víz minden fái és sudarukat ne nyújtsák a lombozat közé és ne álljanak meg hatalmasaik magasságukban mind a vizet ivók; mert mindnyájan a halálnak adattak az alvilág országába az ember fiai közé, a gödörbe szállókhoz.
Afin que tous les arbres près des eaux n’élèvent plus leur tige, Et qu’ils ne lancent plus leur cime au milieu d’épais rameaux, Afin que tous les chênes arrosés d’eau ne gardent plus leur hauteur; Car tous sont livrés à la mort, aux profondeurs de la terre, Parmi les enfants des hommes, Avec ceux qui descendent dans la fosse.
15 Így szól az Úr, az Örökkévaló: A mely napon leszállt az alvilágba, gyászoltattam, eltakartam miatta a mélységet és visszatartottam folyamait és elzárultak a nagy vizek; és elsötétíttem miatta, a Libánont, és mind a mező fái elepedtek miatta. (Sheol h7585)
Ainsi parle le Seigneur, l’Éternel: Le jour où il est descendu dans le séjour des morts, J’ai répandu le deuil, j’ai couvert l’abîme à cause de lui, Et j’en ai retenu les fleuves; Les grandes eaux ont été arrêtées; J’ai rendu le Liban triste à cause de lui, Et tous les arbres des champs ont été desséchés. (Sheol h7585)
16 Ledőltének zajától megrendítettem nemzeteket, midőn leszállítottam őt a gödörbe az alvilágba szállókkal, úgy hogy megvigasztalódtak az alvilág országában Éden minden fái, a Libánonnak választottja és java, mind a vizet ivók. (Sheol h7585)
Par le bruit de sa chute j’ai fait trembler les nations, Quand je l’ai précipité dans le séjour des morts, Avec ceux qui descendent dans la fosse; Tous les arbres d’Éden ont été consolés dans les profondeurs de la terre, Les plus beaux et les meilleurs du Liban, Tous arrosés par les eaux. (Sheol h7585)
17 Ők is vele együtt leszálltak az alvilágba a kard megöltjeihez, és segítői, a kik árnyékában ültek a nemzetek között. (Sheol h7585)
Eux aussi sont descendus avec lui dans le séjour des morts, Vers ceux qui ont péri par l’épée; Ils étaient son bras et ils habitaient à son ombre parmi les nations. (Sheol h7585)
18 Kihez hasonlítottál ilyképen dicsőségben és nagyságban az Éden fái között? Leszállíttatol tehát Éden fáival együtt az alvilág országába, a körülmetéletlenek között fogsz feküdni, a kard megöltjeivel együtt. Az Fáraó és egész sokasága, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
A qui ressembles-tu ainsi en gloire et en grandeur Parmi les arbres d’Éden? Tu seras précipité avec les arbres d’Éden Dans les profondeurs de la terre, Tu seras couché au milieu des incirconcis, Avec ceux qui ont péri par l’épée. Voilà Pharaon et toute sa multitude! Dit le Seigneur, l’Éternel.
