< Ezékiel 29 >

1 A tizedik évben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedikén lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
I det tiande året, den tolvte dagen i tiande månaden, kom Herrens ord til meg; han sagde:
2 Ember fia, fordítsd arczodat Fáraó, Egyiptom királya felé és prófétálj felőle és egész Egyiptom felől.
Menneskjeson! Vend di åsyn mot Farao, kongen i Egyptarland, og spå mot honom og imot alt Egyptarland!
3 Beszélj és mondjad: Így szól az Úr, az Örökkévaló: íme én ellened fordulok Fáraó, Egyiptom királya, nagy szörnyeteg te, mely folyói közepette heverész, a ki azt mondta: enyém a folyóm, én csináltam azt magamnak.
Tala og seg: So segjer Herren, Herren: Sjå, eg skal finna deg, Farao, egyptarkonge, du, den store draken som ligg midt uti elvarne sine, og som segjer: «Eg eig mi elv, og sjølv hev eg gjort henne.»
4 Majd teszek karikákat állkapcsaidra és odatapasztom folyóidnak halait pikkelyeidhez; és felhozlak folyóid közepéből meg folyóid minden halát, mely pikkelyeidhez tapad.
Og eg vil setja krokar i kjakarne dine, og fiskarne i elvarne dine vil eg festa i reisti dine, so dreg eg deg upp utor elvarne dine med alle fiskarne i elvarne dine, dei som er feste i reisti dine.
5 És kivetlek a pusztába, téged és folyóid minden halát; a mező színére hullasz, nem szednek össze és nem gyűjtenek egybe: a föld vadjának és az ég madarának adlak eledelül.
Og eg skal kasta deg ut i øydemarki, deg og kvar ein fisk i elvarne dine. På berre marki skal du falla; du skal ikkje verta uppteken, ikkje uppsamla, dyri på jordi og fuglarne under himmelen skal få deg til mat.
6 És megtudják mind az Egyiptom lakói, hogy én vagyok az Örökkévaló, mivel nádpálczája voltak Izraél házának.
Og alle som bur i Egyptarland, skal sanna at eg er Herren, for di at dei vart ein røyrstav åt Israels-lyden;
7 Mikor megfognak téged a kézzel, elroppansz és elhasítod mindeniküknek vállát, s mikor reád támaszkodnak, eltörsz és megingatod mindeniküknek derekát.
når dei grip um deg med handi, brotnar du og flengjer deim alle i herdi, og når dei styd seg på deg, ryk du i sund og fær deim alle til å sviga i lenderne.
8 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: íme én hozok reád kardot és kiirtok belőled embert és állatot.
Difor, so segjer Herren, Herren: Sjå, eg let sverd koma yver deg, og eg vil rydja ut or deg folk og fe.
9 És Egyiptom országa pusztasággá és rommá lesz, és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló; mivel azt mondta: a folyó enyém, és én csináltam!
Og Egyptarlandet skal verta til audn og øyda - og dei skal sanna at eg er Herren - for di han sagde: «Elvi er mi, og eg sjølv hev gjort henne.»
10 Azért íme én ellened fordulok és folyóid ellen és teszem Egyiptom országát romokká, pusztaság romjává, sivataggá Migdóltól Szevénéig és Kús határáig.
Difor, sjå, eg vil finna deg og elvarne dine, og eg vil gjera Egyptarlandet til øydemarker, ei audn lagd i øyde, frå Midgol til Syene og alt til landskilet mot Ætiopia.
11 Nem fog rajta átvonulni ember lába, és állat lába nem fog rajta átvonulni és nem lesz lakva, negyven évig.
Igjenom det skal ikkje mannefot ganga, og fefot skal ikkje ganga gjenom det, og det skal vera ubygt i fyrti år.
12 És teszem Egyiptom országát pusztasággá elpusztult országok közepette, és városai lerombolt városok közepette pusztasággá lesznek negyven évig; és elszélesztem Egyiptomot a nemzetek közé és elszórom őket az országokba.
Og eg vil leggja Egyptarlandet i øyde midt ibland øydeland, og i byarne - midt ibland øydestader - skal det vera audt i fyrti år. Og eg vil spreida egyptarane millom folki og strå deim kringum i landi.
13 Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Negyven év multán egybegyűjtöm Egyiptomot azon népek közül, ahová elszéledtek.
For so segjer Herren, Herren: Når fyrti år er lidne, vil eg samla egyptarane frå dei folkeslag som dei var spreidde.
14 És visszahozom Egyiptom foglyait, visszahozom őket Patrósz országába, eredetök földjére, és lesznek ott alacsony királysággá.
Og eg vil venda Egyptarlands lagnad og føra deim attende til Patroslandet, til det landet som dei er ætta ifrå, og der skal dei vera eit vesalt kongerike.
15 A királyságoknál alacsonyabb lesz és nem emelkedik többé föléje a nemzeteknek; megfogyasztom őket, hogy ne uralkodjanak a nemzetek felett.
Det skal vera lægre enn andre kongerike og aldri meir hevja seg yver folki, og eg vil lata deim smogna i hop, so dei ikkje skal rikja yver folki.
16 És nem lesz többé Izraél háza számára bizalomnak, bűnre emlékeztetőnek, midőn feléjük fordulnak; és megtudják, hogy én vagyok az Úr, az Örökkévaló.
Og aldri meir skal Israels-lyden der søkja seg livd og soleis minna meg um deira misgjerning, med di dei snur seg etter deim. Og dei skal sanna at eg er Herren, Herren.
17 És volt a huszonhetedik évben, az első hónapban, a hónap elsején lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
So hende det i det sju og tjugande året, den fyrste dagen i fyrste månaden, at Herrens ord kom til meg; han sagde:
18 Ember fia, Nebúkadrecczár, Bábel királya, munkáltatta hadseregét nagy munkával Czór ellen, minden fej megkopasztva és minden váll megtépve, de jutalma nem volt neki és hadseregének Czórtól, a munkáért, mellyel munkált ellene.
Menneskjeson! Nebukadressar, Babel-kongen, hev late heren sin stræva hardt mot Tyrus; kvart eit hovud er fleinskalla, og kvar ei herd avgnura. Men løn hev han og heren hans ikkje fenge av Tyrus for alt sitt stræv imot det.
19 Azért, így szól az Úr, az Örökkévaló, íme én odaadom Nebúkadrecczárnak, Bábel királyának, Egyiptom országát; és elviszi sokaságát és zsákmányolja zsákmányát és prédálja prédáját, és jutalmul lesz hadseregének.
Difor, so segjer Herren, Herren: Sjå, eg gjev Nebukadressar, Babel-kongen, Egyptarland, og han skal taka rikdomen der og rana ranet og hertaka herfanget, og det skal vera løn åt heren hans.
20 Béréül, a melyért munkált, odaadom neki Egyiptom országát, azért a mit számomra cselekedtek, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Til løn åt honom for strævet gjev eg honom Egyptarland; for dei hev arbeidt for meg, segjer Herren, Herren.
21 Azon a napon szarvat sarjasztok Izraél házának, neked pedig adom szájnak megnyílását közepettük, és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Den same dagen vil eg lata eit horn veksa upp åt Israels-lyden; og du skal få lata upp din munn midt ibland deim, og dei skal sanna at eg er Herren.

< Ezékiel 29 >