Ezékiel 27
1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Yahweh said this to me:
2 Te pedig, ember fia, hangoztass Czór fölött gyászdalt,
“You human, sing a funeral song about Tyre.
3 és mondjad Czórnak, mely a tenger bejáratainál lakik, mely a népekkel kereskedik sok sziget felé: Így szól az Úr, az Örökkévaló! Czór, te azt mondtad: én tökéletes szépségű vagyok.
[The city of] is located [on an island] at the edge of the sea, and their merchants (traded/bought and sold goods) with people-groups [who live] along many seacoasts. This is what [I], Yahweh the Lord, say [that you should tell them]: ‘You [people of] Tyre said that your [city] was very beautiful.
4 A tengernek szívében vannak határaid, építőid tökéletessé tették szépségedet.
You controlled what was bought and sold by people who lived along the sea. Those who built your [city] caused it to become very beautiful.
5 Szenír cziprusaiból építették neked mind a bordáidat, czédrust vettek a Libanonból, hogy árboczot készítsenek reád.
You were like [SIM] a huge ship that was built from the from pine/cypress [trees] on Hermon [Mountain]. Then they took cedar [wood] from Lebanon to make a mast for the ship.
6 Básán terebinthusaiból készítették evezőidet; padozatodat elefántcsonttal készítették fenyőkből a Kittímbeliek szigeteiről.
They carved your oars from oak trees from the Bashan [region]. They made the deck from cypress/pine wood from Cyprus [island], and they covered [the decks] with ivory.
7 Bysszus hímes szövettel Egyiptomból volt a vitorlád, hogy neked zászlóul legyen; kék bíbor és piros bíbor Elísa szigeteiről volt a takaród.
The sails for the ship were made from fine embroidered linen from Egypt, and those sails were like flags that people could see [far away]. For shade they [hung pieces of] blue and purple cloth [brought] from [people living on] Cyprus [island].
8 Czídón és Arvád lakói voltak evezőseid; bölcseid, Czór, benned voltak, ők a kormányosaid.
Men from Sidon and Arvad [cities] pulled the oars; the men who steered the boat were skilled men from Tyre.
9 Gebál vénei és bölcsei benned voltak, kijavítói lékeidnek; mind a tenger hajói meg hajósai benned voltak, hogy vásárt űzzenek veled.
Experienced craftsmen from Byblos [city on the coast] (did the caulking/filled the spaces between the planks in the sides) of the ship. Sailors from many countries came in their ships to buy and sell goods there.
10 Párász meg Lúd és Pút voltak hadseregedben mint harczosaid, paizsot és sisakot aggattak reád, ők adták a díszedet.
Men from [as far away as] Persia, Lydia, and Libya were [soldiers] in your army. They hung their shields and helmets on [the walls of] your [city], and that caused people to admire your city.
11 Arvád fiai meg hadsereged falaidon köröskörül és Gammádiak voltak tornyaidon; fegyvereiket aggatták falaidra köröskörül, ők tökéletessé tették szépségedet.
Men from Arvad and Helech [cities were watchmen] on the walls [of your city]; men from Gammad [town] were in your towers. They [also] hung their shields on your walls; they also caused your [city] to be very beautiful.
12 Tarsís kereskedik veled mindenféle vagyon bőségéből; ezüstöt, vasat, ónt és ólmot szolgáltattak mint árúidat.
Because of the many things that you had [to trade], men from Tarshish [in Spain] sent merchants who brought silver, iron, tin, and lead to trade for things that you had.
13 Jáván, Túbál és Mésekh ők a kalmáraid, emberlelkeket és rézedényeket szolgáltattak, vásárodra.
[Merchants from] Greece, Tubal, and Meshech brought slaves and things made from bronze to trade for things that you had.
14 Tógarma házából valók lovakat, méneket és öszvéreket szolgáltattak mint árúidat.
[Men from] Beth-Togarmah [in Armenia] brought work horses, war horses, and mules to trade for things that you had.
15 Dedán fiai a te kalmáraid, számos szigetek kezedtől függő kereskedőid; elefántcsontszarvakat és ébenfát fizettek adóul neked.
Merchants came to you from Rhodes [island]. [People from] nations along the coast traded with you; they brought (ivory/elephant tusks) and [valuable black] ebony [wood] to trade for things that you had.
16 Arám kereskedik veled készítményeid bőségéből; gránátot, bíbort, hímes szövetet, gyolcsot, korált és rubintot szolgáltattak mint árúidat.
Because you had very many things [to trade], people from Syria brought to you valuable turquoise stones, purple [cloth], embroidered [cloth], fine linen [cloth], and [jewelry made from] coral and rubies to trade for your things.
17 Jehúda és Izraél országa – ők a kalmáraid; Minnítbeli búzát, pannágot, mézet, olajat és balzsamot szolgáltattak vásárodra.
Men from Judah and Israel brought wheat from Minnith [city in Ammon], and figs, honey, [olive] oil, and ointment to trade for your things.
18 Damaszkus kereskedett veled készítményeid bőségéért, mindenféle vagyon bőségéből, Chelbónbeli borral és fehérlő gyapjúval.
Because you had very many things [to trade], men from Damascus brought wine from Helbon [town] and white wool from the Zahar [area] to trade for many things that you had.
19 Vedán és Jáván fonásokat szállítottak mint árúidat; kovácsolt vas, kasszia és illatos nád volt vásárodon.
Greek men from the Uzal [area] brought things made of iron, and cassia [spice], and [fragrant] calamus [seeds] to trade for things that you had.
20 Dedán a te kalmárod lovaglásra való terítő ruhákkal.
[Merchants came from] Dedan [in southern Edom] bringing saddle blankets to trade for things that you had.
21 Arábia és mind a Kédár fejedelmei – ők a te kezedtől függő kereskedők; juhokkal, kosokkal és bakokkal, azokkal kereskednek veled.
Men from Arabia and all the rulers of the Kedar [region] sent merchants to trade lambs and rams and male goats for things that you had.
22 Sábának és Raemának kalmárai – ők a te kalmáraid; mindenféle kiváló fűszert és mindenféle drágakövet meg aranyat szolgáltattak mint árúidat.
Merchants from Sheba and Raamah [in Arabia] brought many kinds of very good spices and jewels and gold to exchange for things that you had.
23 Chárán és Kanné és Éden, Sábának kalmárai, Assúr, Kilmád a te kalmáraid;
[Men came from] Haran, Canneh, Eden, Sheba, Asshur and Kilmad [in Mesopotamia] with their goods.
24 ők a te kalmáraid díszöltözetekkel, kék bíbor és hímes köpenyekkel és finom szövetek ládáival; kötelekkel átkötve és sorba téve kerültek kereskedelembe.
They brought pretty things to trade: Blue cloth, embroidered cloth, and rugs of [many] colors that were [rolled up and] tied with ropes.
25 Tarsishajók a te karavánjaid vásárodon; megteltél és nagyon meggazdagodtál a tengerek szívében.
Cargo ships from Tarshish carried [all] those things that you traded; and the warehouses on your island were full of all those things.’”
26 Nagy vizekre vittek a te evezőseid, a keleti szél eltört téged a tengerek szívében.
“‘The men who row your boats took [the ships full of] cargo out on the stormy seas. But the strong east wind wrecked those cargo boats.
27 Vagyonod és árúid, vásárod, hajósaid és kormányosaid, lékeid kijavítói, a veled vásárt űzők, és mind a benned levő harczosaid a közepetted levő egész gyülekezeteddel a tengerek szívébe esnek bele bukásod napján.
Everything in the boats (was lost/sank to the bottom of the sea)— all the valuable cargo [DOU] and [many of] [HYP] the sailors and ship pilots, the ship workers and merchants and soldiers. On the day that the ships were wrecked, many of those on the ships sank to the bottom of the sea.
28 Kormányosaid jajkiáltásának hangjára megrendülnek a hullámok.
[The people in cities along] the coast trembled when they heard your ship pilots cry out.
29 És kiszállanak hajóikból mind kik az evezőket tartják, a hajósok, mind a tenger kormányosai, a szárazföldre állnak;
All the men who remained who pulled the oars left the ships; the sailors and pilots [go to the shore and] stand on the beach.
30 és hallatják miattad hangjukat és keservesen kiáltanak, port tesznek föl a fejükre, hamuban fetrengenek,
They cry aloud because of [what has happened to] your [wealth], and they weep bitterly. They throw dirt on their heads and roll around in ashes.
31 és kopaszságot csinálnak maguknak miattad és zsákokba ővezkednek, és sírnak miattad lélek keservével, keserű gyászolással.
They shave their heads to show that they are very sad because of [what has happened to] you, and they put on rough sackcloth. They weep for you very bitterly and mourn for you.
32 És hangoztatnak jajgatásukban gyászdalt rólad és megsiratnak téged: Ki olyan mint Czór, mint az az elcsendesült, a tenger közepén!
While they wail and mourn because of what has happened to you, they sing this sad funeral song: “There was certainly never [RHQ] a city like Tyre that now is silent, covered by the waves of the sea.”
33 A mikor kijutottak áruid a tengerekből, sok népet lakattál jól; vagyonod és vásárod bőségével meggazdagítottad; a föld királyait.
The goods that your merchants traded were things that pleased the people of many countries. Kings in very distant places became rich from the wealth that they obtained from trading with you.
34 Most eltörettél, ki a tengerekből, a vizek mélységeiben: vásárod és egész gyülekezeted benned beleestek.
But now your city is like a ship [MET] that is wrecked in the sea, and everything that was in it is broken, at the bottom of the sea. All of your cargo and your sailors have sunk to the bottom of the sea along with the ships.
35 Mind a szigetek lakói eliszonyodtak rajtad és királyaik borzadva borzadtak, remegett az arczuk.
All the people who live along the seacoast are appalled/horrified because of what has happened to you. Their kings are very horrified, [causing] their faces to be twisted [as they watch].
36 A kereskedők a népek között pisszegtek fölötted, rémületté lettél és nem vagy többé örökre!
The merchants of the [other] nations shake their heads [because it is difficult for them to believe what has happened]; your city has disappeared, and it will not exist any more.’”
