Ezékiel 22
1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Og Herrens Ord kom til mig saaledes:
2 És te ember fia, ítélni akarod-e, ítélni akarod-e a vérontás városát? Tudasd hát vele mind az utálatosságait.
Og du Menneskesøn! vil du dømme, vil du dømme den blodskyldige Stad? ja, kundgør den alle dens Vederstyggeligheder!
3 És mondjad: Így szól az Úr, az Örökkévaló. Város, mely vért ont a maga közepén, hogy eljöjjön ideje, és bálványokat készített a területén, hogy megtisztátalanuljon.
Og du skal sige: Saa siger den Herre, Herre: Det er en Stad, som udøser Blod i sin Midte, for at dens Tid skal komme, og som gør sig Afguder til at besmitte sig ved.
4 Véred által, amelyet ontottál, bűnbe estél és bálványaid által, melyeket készítettél, megtisztátalanultál; így közel hoztad napjaidat és eljutottál éveidhez; azért tettelek gyalázattá a nemzeteknek és csúfolássá mind az országoknak.
Du er bleven skyldig ved dit Blod, som du har udøst, og har besmittet dig med de Afguder, som du har gjort, saa at du bragte dine Dage til at nærme sig og naaede dine Aar: Derfor har jeg gjort dig til Forhaanelse iblandt Hedningerne og til Spot for alle Landene.
5 A közel levők és a tőled távol levők csúfot űznek majd veled, tisztátalan nevű te, nagy zűrzavarú!
Baade de, som ere nær, og de, som ere langt fra dig, skulle spotte dig, du med det besmittede Navn og med den store Forstyrrelse!
6 Íme, Izrael fejedelmei, ki-ki karja szerint voltak te benned, hogy vért ontsanak;
Se, Israels Fyrster, hver efter sin Arms Styrke, vare hos dig for at udøse Blod.
7 atyát és anyát gyaláztak benned, a jövevénnyel erőszakosan bántak közepetted, árvát és özvegyet sanyargattak benned;
Man ringeagtede Fader og Moder hos dig, man handlede med Vold imod den fremmede i din Midte, man forfordelte den faderløse og Enken hos dig.
8 szentségeimet megvetetted, szombatjaimat megszentségtelenítetted;
Du foragtede mine Helligdomme og vanhelligede mine Sabbater.
9 rágalmazó emberek voltak benned, hogy vért ontsanak; a hegyeken ettek benned, fajtalanságot követtek el közepetted;
Bagvadskere var der hos dig, paa det de kunde udøse Blod; og man holdt Maaltid paa Bjergene hos dig, man gjorde skændige Ting i din Midte.
10 az atyának szemérmét fölfedték benned, a tisztulásban levő tisztátalan nőt meggyalázták benned;
Man har blottet en Faders Blusel hos dig; man har krænket Kvinden i hendes Svaghed hos dig.
11 ki-ki felebarátjának nejével utálatosságot cselekedett, ki-ki menyét megfertőztette fajtalansággal és ki-ki nővérét, atyjának leányát meggyalázta benned;
Og man har bedrevet Vederstyggelighed med sin Næstes Hustru, og man har vanæret sin Sønnekone med Skændsel, og man har krænket sin Søster, sin Faders Datter, hos dig.
12 megvesztegetést fogadtak el benned, hogy vért ontsanak, kamatot és többletet vettél és nyerészkedtél felebarátaidon fosztogatással, rólam pedig elfelejtkeztél, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
De toge Skænk hos dig for at udøse Blod; du tog Aager og Overgivt og forfordelte din Næste ved Undertrykkelse, men mig glemte du, siger den Herre, Herre.
13 Íme hát összecsapom tenyeremet a te nyerészkedésed miatt, melyet elkövettél, és vérontásod miatt, mely közepetted volt.
Og se, jeg har slaaet mine Hænder sammen over din Vinding, som du har gjort dig, og for din Blodskyld, som er i din Midte.
14 Állhatatos lesz-e szíved, avagy erősek lesznek-e kezeid azon napokon, midőn elbánok veled? Én az Örökkévaló beszéltem és megteszem.
Mon dit Hjerte skal kunne holde Stand? mon dine Hænder skulle beholde Styrke paa de Dage, naar jeg vil handle med dig? jeg, Herren, jeg har talt det og vil gøre det.
15 Elszélesztelek téged a nemzetek közé és elszórlak az országokban, és végkép elveszem tőled tisztátalanságodat;
Og jeg vil adsprede dig iblandt Hedningerne og strø dig over Landene og bortskaffe din Urenhed fra dig,
16 és megszentségtelenítve leszel önmagad által a nemzetek szeme láttára, és megtudod, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Og du skal være vanhelliget ved dig selv for Hedningernes Øjne og fornemme, at jeg er Herren.
17 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Og Herrens Ord kom til mig saaledes:
18 Ember fia, lett nekem Irrael háza salakká, mindnyájan réz és ón és vas és ólom a kohó közepette, ezüstsalakká lettek.
Du Menneskesøn! Israels Hus er blevet mig til Slagger; de ere alle Kobber og Tin og Jern og Bly midt i en Ovn, Sølvslagger ere de blevne.
19 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: mivel mindnyájatok salakká lettetek, azért íme én összegyűjtelek benneteket Jeruzsálem közepébe;
Derfor, saa siger den Herre, Herre, fordi I alle ere blevne til Slagger, derfor se, jeg vil samle eder midt i Jerusalem.
20 amint összegyűjtenek ezüstöt és rezet és vasat és ólmot és ónt a kohó közepébe, hogy tüzet szítsanak rá, hogy megolvasszák, úgy foglak összegyűjteni haragomban és hevemben; beteszlek és megolvasztlak benneteket.
Ligesom man samler Sølv og Kobber og Jern og Bly og Tin midt i en Ovn for at oppuste Ild derover, til at smelte det: Saaledes vil jeg samle eder i min Vrede og i min Harme og lægge eder ind og smelte eder.
21 Egybehozlak benneteket, és szítom rátok indulatom tüzét, hogy megolvadjatok közepette.
Ja, jeg vil samle eder og oppuste min Vredes Ild over eder, og I skulle smeltes derinde.
22 Valamint megolvad az ezüst a kohóban, úgy fogtok ti megolvasztatni benne; és megtudjátok, hogy én, az Örökkévaló ontottam rátok hevemet.
Ligesom Sølv smeltes midt i en Ovn, saa skulle I smeltes i dens Midte, og I skulle fornemme, at jeg, Herren, jeg har udøst min Harme over eder.
23 És lett hozzám az Örökkévalónak igéje, mondván:
Og Herrens Ord kom til mig saalunde:
24 Ember fia, mondd neki: te meg nem tisztított ország vagy, melynek nem jutott eső a harag napján.
Du Menneskesøn! sig til det: Du er et Land, som ikke er renset, som ikke har faaet Regn paa Vredens Dag.
25 Prófétáinak összeesküvése van benne; olyanok, mint ragadmányt ragadozó, ordító oroszlán: lelkeket faltak, gazdagságot és drágaságot vesznek maguknak, özvegyeit szaporították közepette.
Dets Profeter have sammensvoret sig i dets Midte, de ere som en brølende Løve, der røver Rov; de fortære Sjæle, tage Gods og dyrebare Ting, gøre mange til Enker derudi.
26 Papjai erőszakoskodtak tanomon és megszentségtelenítették szentségeimet, szent és nem-szent között nem tettek különbséget, a tiszta és tisztátalan közti különbséget nem ismertették meg; szombatjaimtól elrejtették szemeiket, úgy, hogy megszentségteleníttettem közöttük.
Dets Præster forgribe sig paa min Lov og vanhellige mine Helligdomme, de gøre ingen Forskel imellem helligt og vanhelligt, og Forskellen imellem rent og urent gøre de ikke bekendt; og de lukke deres Øjne for mine Sabbater, og jeg vanhelliges midt iblandt dem.
27 Nagyjai őbenne olyanok, mint a ragadmányt ragadozó farkasok, vért ontanak, lelkeket semmisítenek meg, azért, hogy nyerészkedést űzzenek.
Dets Fyrster i dets Midte ere som Ulve, der røve Rov, saa at de udøse Blod, ødelægge Sjæle for at gøre sig Vinding.
28 Prófétái pedig mázzal vakoltak nekik, hamisat látva és hazugságot jósolva nekik, azt mondva: így szól az Úr, az Örökkévaló, holott az Örökkévaló nem beszélt.
Og dets Profeter anstryge dem med løs Kalk, idet de bringe dem forfængelige Syner og spaa Løgn for dem, sigende: „Saa siger den Herre, Herre‟; skønt Herren ikke har talt.
29 Az ország népe fosztogatást művelt és rablást követett el, szegényt és szűkölködőt zaklattak s a jövevényt fosztogatták, jog ellenére.
Folket i Landet undertrykke de ved Vold, de røve Rov og forfordele den elendige og fattige og undertrykke den fremmede tværtimod Ret.
30 És kerestem közülük valakit, aki falat vonna és a résben állna előttem az országért, hogy el ne pusztítsam, de nem találtam.
Og jeg ledte efter en Mand iblandt dem, som vilde gærde et Gærde og staa i Gabet for mit Ansigt til Værn for Landet, at jeg ikke skulde ødelægge det; men jeg fandt ingen.
31 Kiontottam tehát rájuk haragomat, indulatom tüzével megsemmisítettem őket, útjukat fejükre hárítottam, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Derfor udøser jeg min Vrede over dem, jeg gør Ende paa dem i min Fortørnelses Ild; jeg lader deres Vej falde tilbage paa deres Hoved, siger den Herre, Herre.
