< Ezékiel 20 >
1 És volt a hetedik évben, az ötödik hóban, a hónap tizedikén jöttek férfiak Izrael vénei közül, hogy megkérdezzék az Örökkévalót; és ültek előttem.
Almost seven years [King Jehoiachin and the rest of us had been captured and taken to Babylonia], on the tenth day of the fifth [of that year], some Israeli elders came to me to [if I had a message for them] from Yahweh.
2 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Then Yahweh gave me a message. [He said, ]
3 Ember fia, beszélj Izrael véneivel és szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló, engem megkérdezni jöttök-e? Ahogy élek, nem kérdeztetem meg magamat általatok, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
“You human, speak to the Israeli elders and say to them, ‘This is what Yahweh the Lord says: [say that] you have come to ask if there is any message from me [RHQ], but [as surely] as I am alive, I will [answer you if] you ask [to tell you] anything.’
4 Ítélni akarod-e őket, ítélni akarod, ember fia? Őseik utálatosságait tudasd velük!
If you are [RHQ] willing to warn them, remind them of the detestable things that their ancestors did.
5 És szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló. Amely napon kiválasztottam Izraelt, fölemeltem kezemet Jákob háza magzatának és megismertettem magamat velük Egyiptom országában; fölemeltem kezemet nekik, mondván: Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek!
Then say to them, ‘On the day that I chose [you] Israeli [to belong to me], with my hand lifted up, I made a solemn promise to your [while they were still] in Egypt. I said to them, “I am Yahweh, your God.
6 Azon napon fölemelem kezemet nekik, hogy kivezetem őket Egyiptom országából azon országba, melyet kikémleltem számukra, tejjel és mézzel folyót; dísze az mind az országoknak.
I will bring you out of Egypt and lead you to a land that I have chosen for you. It is a very fertile [IDM] and (very beautiful/more beautiful than any other) land.
7 És szóltam hozzájuk: Kiki szemeinek undokságait dobjátok el és Egyiptom bálványain ne tisztátalanítsátok meg magatokat; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek.
Each of you must get rid of the disgusting idols that you loved [IDM], and do not defile yourselves [worshiping] those [that you saw] in Egypt. I, Yahweh your God, [am saying this to you].”’
8 De engedetlenkedtek irántam és nem akartak rám hallgatni, ki-ki szemeik undokságait nem dobták el és Egyiptom bálványait nem hagyták el; mondtam tehát, hogy kiontom rájuk hevemet, hogy elvégezzem rajtuk haragomat Egyiptom országa közepében.
But they rebelled against me. They would not pay attention to me. They did not get rid of the disgusting idols they loved, and they did not reject those [that they saw] in Egypt. So because I was angry with them, I said that I would punish [MTY] them in Egypt.
9 De tettem nevem kedvéért, hogy az meg ne szentségteleníttessék a nemzetek szeme láttára, amelyek között voltak, amelyeknek szeme láttára megismertettem magamat velük, hogy kivezessem Egyiptom országából.
But for the sake of my own reputation, I decided to do something in order that I would not be dishonored by the people of the nations who would see it when I brought my people out of Egypt.
10 És kivezettem őket Egyiptom országából és elvittem őket a pusztába.
Therefore I led them out of Egypt and brought them into the desert.
11 És adtam nekik törvényeimet és rendeletemeit tudattam velük, amelyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk.
I gave them [all] my laws and decrees [DOU], in order that they would obey them, and as a result they would live [for a long time].
12 És szombatjaimat is adtam nekik, hogy jelül legyenek köztem és köztük, hogy megtudják, hogy én az Örökkévaló szentelem meg őket.
Also, I established the Sabbath/rest days to be a symbol between us to show that I, Yahweh, had caused them to be set [from the other nations].
13 De engedetlenkedett irántam Izrael háza a pusztában, törvényeim szerint nem jártak és rendeleteimet megvetették, amelyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk, és szombatjaimat megszentségtelenítették nagyon; mondtam tehát, hogy kiontom rájuk hevemet a pusztában, hogy megsemmisítsem őket.
But the Israeli people rebelled against me in the desert. They did not obey my commands [DOU]; they rejected them, even though they tell people who obey them that they will live [for a long time], and they profaned the Sabbath days. So I said that I would get rid of them in the desert, and that would show that I was very angry with them.
14 De tettem nevem kedvéért, hogy az meg ne szentségteleníttessék a nemzetek szeme láttára, amelyeknek szeme láttára őket kivezettem.
But [again], for the sake of my own reputation, I decided to do something else in order that I would not be dishonored/despised by [the people of] the nations who had seen me bring my people out of Egypt.
15 Föl is emeltem nekik kezemet a pusztában, hogy nem viszem be őket azon országba, melyet adtam, tejjel és mézzel folyót, dísze az mind az országoknak;
I lifted up my hand and solemnly declared to them in the desert that I would not take them into the land that [had promised to] give them, a land that was very fertile [IDM] and (very beautiful/more beautiful than any other) land.
16 mivel rendeleteimet megvetették és törvényeim szerint nem jártak és szombatjaimat megszentségtelenítették, mert bálványaik után jár a szívük.
The reason that I promised that was because they rejected and disobeyed all my laws [DOU] and (desecrated/refused to rest on) the Sabbath days. [They did that] because they [SYN] were devoted [worshiping] their idols.
17 De sajnálkozott rajtuk a szemem, hogy meg ne rontsam őket és nem tettem velük végpusztítást a pusztában.
But, I still pitied them and did not get rid of [all of] them in the desert.
18 Erre szóltam fiaikhoz a pusztában: Atyáitok törvényei szerint ne járjatok és rendeleteiket ne őrizzétek meg és bálványaikon ne tisztátalanítsátok meg magatokat;
I said to their children, ‘Do not do the things that your parents continually did, or defile yourselves [worshiping] their idols.
19 én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek, törvényeim szerint járjatok, és rendeleteimet őrizzétek meg és tegyétek meg azokat;
I am Yahweh your God. Carefully obey [DOU] my laws and commands.
20 és szombatjaimat szenteljétek meg, hogy jelül legyenek köztem és köztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istentek.
Respect my Sabbath days, in order that by doing that [PRS], it will remind you that you belong to me, Yahweh your God.’
21 De engedetlenkedtek irántam a fiúk, törvényeim szerint nem jártak és rendeleteimet nem őrizték meg, hogy megtegyék azokat, amelyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk, szombatjaimat megszentségtelenítették; mondtam tehát, hogy kiontom rájuk hevemet, hogy elvégezzem rajtuk haragomat a pusztában.
But their children [also] rebelled against me. They did not carefully obey my laws [DOU], [even though] the people who obey them will live [for a long time]; and they profaned the Sabbath days. So again I said that by getting rid of them in the desert, I would show that I was very angry with them.
22 De visszavontam kezemet és tettem nevem kedvéért, hogy az meg ne szentségteleníttessék a nemzetek szeme láttára, amelyeknek szeme láttára őket kivezettem.
But I did not do that [IDM]. [Again, ] for the sake of my own reputation, I [decided to] do something in order that I would not be dishonored/despised by [the people of] the nations who had seen it when I brought my people out [of Egypt].
23 Föl is emeltem nekik kezemet a pusztában, hogy elszélesztem a nemzetek között és elszórom őket az országokban;
I lifted up my hand and solemnly declared to them in the desert that I would cause them to be scattered among [many] nations [DOU],
24 mivel rendeleteimet nem tették meg és törvényeimet megvetették és szombatjaimat megszentségtelenítették és atyáik bálványai után voltak a szemeik.
because they had rejected and disobeyed all my laws [DOU] and desecrated the Sabbath days, and they had eagerly [to worship] the idols that their [had worshiped].
25 Adtam is nekik törvényeket, melyek nem jók, és rendeleteket, amelyek által nem élnek.
I also allowed them to obey laws that were not good, and laws that would not enable them to live [a long time if they obeyed them].
26 És megtisztátalanítottam őket adományaikkal, azzal, hogy tűzön átvitték az anyaméhnek minden megnyitóját, azért hogy elpusztítsam őket, azért hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
I allowed them to become unacceptable to me by their sacrificing their firstborn children in the fire. I did that in order that they would be horrified, and in order that they would know that I, Yahweh, [have the power to do what I say that I will do].
27 Azért beszélj Izrael házához, ember fia, és szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló, továbbá ezzel káromoltak engem őseitek, midőn hűtlenséggel hűtlenkedtek ellenem:
Therefore, you human, speak to the Israeli people. Say this to them, ‘This is what Yahweh the Lord says [to you]: This is one way that your ancestors dishonored me by turning away from me.
28 bevittem őket az országba, amelyről fölemeltem kezemet, hogy nekik adom, és láttak minden magas dombot és minden sűrű lombú fát, ott áldozták vágóáldozataikat és letették ott bosszantó áldozatukat és bemutatták ott kellemes illataikat és kiöntötték ott öntőáldozatjaikat.
After I brought them into the land that I had solemnly promised to give to them, every time that they saw a high hill or a [big] green tree, they offered [to idols] there. They made offerings to them, and that caused me to become angry. They presented to those idols their fragrant burning incense, and poured out wine offerings to them.
29 És szóltam hozzájuk: Mi az a magaslat, ahol ti vagytok a bemenők? És elnevezték magaslatnak mind e mai napig.
[Then] I asked them, “Who [RHQ] [told you to worship at] a shrine like this, here on this hilltop?” So they are still called “hilltop shrines”.’
30 Azért szólj Izrael házához: Így szól az Úr, az Örökkévaló, vajon őseitek módjára ti megtisztátalanítjátok magatokat és undokságaik után ti paráználkodtok,
Therefore, say this to the Israeli people [MTY]: 'This is what Yahweh the Lord says: “You are going to [RHQ] defile yourselves like your ancestors did by strongly [to worship] their disgusting [statues of idols].
31 és azzal, hogy bemutatjátok adományaitokat és azzal, hogy tűzön át viszitek gyermekeiteket, ti megtisztátalanítjátok magatokat mind a ti bálványaitokon mindmáig: és én megkérdeztessem-e magamat általatok, Izrael háza? Ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, nem kérdeztetem meg magamat általatok!
When you sacrifice your children in the fire, you are still continuing to make yourselves unacceptable to me [worshiping] your many idols. You Israeli people, should I allow you to [what I want you to do]? I, Yahweh the Lord, say that [as surely] as I am alive, [I will not answer] if you inquire.'
32 Ami pedig lelketekben támad, az nem lesz meg, az amit ti mondtok: olyanok legyünk, mint a nemzetek, mint az országok nemzetségei, szolgálva fát és követ.
You say, ‘We want to be like the [other] nations, like the [other] people-groups in the world. We want to [idols made of] wood and [like they do].’ But what you want will never happen.
33 Ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, bizony erős kézzel, kinyújtott karral és kiontott hévvel fogok rajtatok uralkodni.
[I], Yahweh your Lord, say that [as surely] as I am alive, I will use my great power [DOU, MTY] to rule over you, and show that I am angry with you.
34 Majd kivezetlek benneteket a népek közül és összegyűjtelek benneteket azon országokból, amelyekbe elszóródtatok, erős kézzel, kinyújtott karral és kiontott hévvel.
With my great power I will gather you from the places to which you have been scattered,
35 És elviszlek benneteket a népek pusztájába és ítéletre szállok ott veletek színről-színre;
and I will bring you to a [that is surrounded] by [other] nations. There, while I am looking at you, I will judge you.
36 amint ítéletre szálltam őseitekkel Egyiptom országa pusztájában, úgy fogok ítéletre szállni veletek, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
I will punish you, like I punished your ancestors in the desert near Egypt.
37 És elvezetlek benneteket a vessző alatt és behozlak benneteket a szövetség kötelékébe;
I will count you [MTY] as you walk by, and I will force you to obey the agreement that I made with you.
38 és kiválogatom közületek a fellázadókat es tőlem elpártolókat, tartózkodásuk országából kivezetem őket, de Izrael földjére nem jönnek be; és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
I will get rid of those people among you who rebel [DOU] against me. Although I will bring them out [Babylonia], where they are now living, they will not enter Israel. Then you will know that I, Yahweh, [have the power to do what I say that I will do].
39 Ti pedig, Izrael háza, így szól az Úr, az Örökkévaló: ki-ki bálványait, menjetek, szolgáljátok azután is, ha nem akartok rám hallgatni; de az én szent nevemet többé meg ne szentségtelenítsétek adományaitokkal és bálványaitokkal.
As for you Israeli people [MTY], this is what [I], Yahweh the Lord, say: 'Go and worship your idols now [IRO], each of you. But [afterwards], you will [surely] heed me and no longer dishonor me [MTY] by taking gifts to your idols.
40 Mert az én szent hegyemen, Izrael magasságos hegyén, úgymond az Úr, az Örökkévaló, ott fog engem szolgálni Izrael egész háza, mindnyája, az országban; ott fogom őket kedvelni és ott fogom követelni adományaitokat és ajándékaitok zsengéjét, mind a szentségeitek szerint.
[I], Yahweh your Lord, declare that there on my sacred hill, [Zion], that high hill in Israel, you will bring gifts to me, and I will accept them. I will require you to bring to me gifts and offerings there, and your sacrifices that are dedicated to me.
41 Kellemes illat mellett kedvelni foglak benneteket, amikor kivezetlek a népek közül és összegyűjtelek benneteket az országokból, amelyekbe elszóródtatok; és szentnek bizonyulok általatok a nemzetek szeme láttara.
When I bring you out from the [other] nations [DOU] to which you have been scattered, I will accept [as though you were] fragrant incense. By doing that, I will show the people of other nations that I have set you apart to belong to me.
42 És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, amikor beviszlek benneteket Izrael földjére, azon országba, melyről fölemeltem kezemet, hogy őseiteknek, adom.
Then, when I bring you into the land of Israel, the land that I solemnly promised with my hand lifted up that I would give to your ancestors, you will know that I, Yahweh, [have done it].
43 És meg fogtok emlékezni ott az útjaitokról és mind a cselekedeteitekről, amelyek által megtisztátalanultatok; és meg fogtok undorodni önmagatoktól mind a gonoszságaitok miatt, amelyeket elkövettetek.
And [in Israel] you will remember how you conducted your lives [previously, you will remember] the actions that caused you to become unacceptable to me, and you will hate/despise yourselves for all the evil things that you have done.
44 És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, amikor eljárok veletek nevem kedvéért, nem a ti rossz útjaitok szerint és romlott cselekedeteitek szerint, Izrael háza, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
When I act toward you Israeli people to protect my reputation, and not [just] because of your evil deeds and corrupt behavior, you Israeli people will know that I, Yahweh, [have the power to do what I say that I will do].' That is what Yahweh the Lord declares.”
45 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Yahweh gave me another message. He said,
46 Ember fia, fordítsd arcodat dél felé, szónokolj a déli tájék felől és prófétálj a mezőnek erdejéről a délvidéken.
“You human, turn toward the south. Preach about what will happen to that dry land, to the forest there.
47 És mondd a délvidék erdejének: halljad az Örökkévaló igéjét! Így szól az Úr, az Örökkévaló, íme én tüzet gyújtok benned, és az megemészt benned minden viruló fát és minden száradt fát, nem alszik el, lobogó lángot, és megégettetik általa minden arc délvidéktől északig.
Say to the forest in the [part of Israel]: 'Listen to this message that Yahweh the Lord is saying [about you]: “I am about to start a fire in your midst, and it will burn up all your trees, [both] the green trees and the withered/dry trees. Nothing will extinguish the blazing flames. And the fire will scorch the faces of everyone [who lives] in that area, from the south to the north.
48 És látni fogja minden halandó, hogy én az Örökkévaló gyújtottam meg, nem fog elaludni.
Everyone will see that it is I, Yahweh, who have lit this fire, and no one will [be able to] put it out.” '”
49 És mondtam: Jaj Uram, Örökkévaló, ők azt mondják rólam: hiszen ő példázatokat mondogat!
Then I said, “Yahweh, my Lord, [when I tell things like this to people, they do not believe me]. They say about me, ‘He is only telling parables.’”