Ezékiel 2
1 És szólt hozzám: Ember fia, állj lábaidra, hogy beszéljek veled.
And he said to me, Son of man, stand upon thy feet, and I will speak with thee.
2 És szellem szállt belém, a mint beszélt hozzám; az lábaimra állított, és hallottam a hozzám beszélőt.
And the spirit entered into me when he spoke to me, and set me upon my feet; and I heard him that spake with me.
3 És szólt hozzám: Ember fia, küldeni akarlak Izraél fiaihoz, fellázadt nemzetekhez, a melyek fellázadtak ellenem, ők és atyáik elpártoltak tőlem egészen e mai napig.
And he said to me, Son of man, I send thee to the sons of Israel, to a rebellious nation, that hath rebelled against me; they and their fathers have rebelled against me to this very day.
4 A fiak pedig kemény arczuak és makacs szívek – azokhoz akarlak téged küldeni; és szólj hozzájuk: így szól az Úr, az Örökkévaló!
Brazen-faced and stiff-hearted are the sons to whom I send thee. And thou shalt say to them, Thus saith the Lord Jehovah.
5 És ők akár hallgatnak rád, akár vonakodnak – mert engedetlenség háza ők – megtudják, hogy próféta volt közöttük.
And whether they will hear, or whether they will forbear, for they are a rebellious house, yet shall they know that a prophet is in the midst of them.
6 Te pedig, ember fia, ne félj tőlük s beszédjeiktől se félj mert csalánok és bogáncsok vannak veled és skorpiók mellett ülsz – beszédjeiktől ne félj és miattuk ne rettegj, mert engedetlenség háza ők.
And thou, son of man, be not afraid of them, and of their words be not afraid, though they be briers and thorns toward thee, and though thou dwell among scorpions; be not afraid of their words, nor be dismayed at their looks, for they are a rebellious house.
7 Mondd el tehát szavaimat hozzájuk, akár hallgatnak rád, akár vonakodnak, mert csupa engedetlenség ők.
Speak thou my words to them, whether they will hear, or whether they will forbear, for they are most rebellious.
8 Te pedig, ember fia, halljad azt, a mit én majd beszélek hozzád, ne légy engedetlen, mint az engedetlenség háza, nyisd ki szájadat és edd meg azt, amit neked adni fogok.
But thou, son of man, hear what I say to thee! Be not thou rebellious, like that rebellious house. Open thy mouth, and eat that which I give thee.
9 És láttam, s íme egy kéz kinyújtva felém, s íme abban könyvtekercs.
And when I looked, behold, a hand was put forth to me; and lo, a book-roll was therein.
10 És kiterítette előttem és az be volt írva elül és hátul, és megírva rajta siralmak, nyögés és jaj.
And he spread it before me, and it was written within and without. And therein was written lamentation and mourning and woe.
