< Ezékiel 18 >
1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Et factus est sermo Domini ad me, dicens:
2 Mit akartok ti, midőn ezzel a példabeszéddel éltek Izrael földjén, mondván: az apák egrest esznek és a fiúk fogai vásnak belé?
Quid est quod inter vos parabolam vertitis in proverbium istud in terra Israel, dicentes: Patres comederunt uvam acerbam, et dentes filiorum obstupescunt?
3 Ahogy élek, úgymond az Úr, az Örökkévaló, nem lesz többé helye annak, hogy ezzel a példabeszéddel éljetek Izraelben.
Vivo ego, dicit Dominus Deus, si erit ultra vobis parabola haec in proverbium in Israel.
4 Lám mind a lelkek az enyéim, úgy az atyának lelke mint a fiúnak lelke az enyéim; a vétkező lélek, az hal meg.
Ecce omnes animae, meae sunt: ut anima patris, ita et anima filii mea est: anima, quae peccaverit, ipsa morietur.
5 És ha valaki igaz lesz és jogot és igazságot művel:
Et vir si fuerit iustus, et fecerit iudicium, et iustitiam,
6 a hegyeken nem evett és szemét nem emelte föl Izrael házának bálványaihoz, felebarátjának feleségét nem fertőztette meg és nőhöz tisztulása alatt nem közeledik;
in montibus non comederit, et oculos suos non levaverit ad idola domus Israel: et uxorem proximi sui non violaverit, et ad mulierem menstruatam non accesserit:
7 senkit nem szorongat, az adósságért vett zálogot visszaadja, rablást nem követ el, kenyerét adja az éhezőnek és a mezítelent ruhával takarja be;
et hominem non contristaverit: pignus debitori reddiderit, per vim nihil rapuerit: panem suum esurienti dederit, et nudum operuerit vestimento:
8 kamatra nem ad és többletet nem vesz, jogtalanságtól visszavonja kezét, igaz ítéletet hoz ember és ember között;
ad usuram non commodaverit, et amplius non acceperit: ab iniquitate averterit manum suam, et iudicium verum fecerit inter virum et virum:
9 törvényeim szerint jár és rendeleteimet megőrizte, hogy igazságot műveljen: igaz ő, élni fog, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
in praeceptis meis ambulaverit, et iudicia mea custodierit ut faciat veritatem: hic iustus est, vita vivet, ait Dominus Deus.
10 De ha nemzett erőszakos fiút, vérontót és aki csak egyet is tett ezek közül,
Quod si genuerit filium latronem effundentem sanguinem, et fecerit unum de istis:
11 amaz pedig mindezeket nem tette, hanem a hegyeken is evett és felebarátjának feleségét megfertőztette;
et haec quidem omnia non facientem, sed in montibus comedentem, et uxorem proximi sui polluentem:
12 szegényt és szűkölködőt szorongatott, rablásokat követett el, zálogot nem ad vissza, a bálványokhoz emelte fel szemeit, utálatosságot cselekedett;
egenum, et pauperem contristantem, rapientem rapinas, pignus non reddentem, et ad idola levantem oculos suos, abominationem facientem:
13 kamatra adott és többletet vett – éljen-e? Nem fog élni, mind ez utálatosságokat cselekedte, meg fog halni, vére lesz rajta!
ad usuram dantem, et amplius accipientem: numquid vivet? non vivet. cum universa haec detestanda fecerit, morte morietur, sanguis eius in ipso erit.
14 De íme nemzett egy fiat, és az látta atyjának minden vétkeit, amelyeket elkövetett; látta, és nem cselekszik azok szerint:
Quod si genuerit filium, qui videns omnia peccata patris sui, quae fecit, timuerit, et non fecerit simile eis:
15 a hegyeken nem evett, szemeit nem emelte fel Izrael házának bálványaihoz, felebarátjának feleségét nem fertőztette meg;
super montes non comederit, et oculos suos non levaverit ad idola domus Israel, et uxorem proximi sui non violaverit:
16 senkit nem szorongatott, zálogot nem vett el és rablást nem követett el, kenyerét az éhezőnek adta és a mezítelent betakarta ruhával;
et virum non contristaverit, pignus non retinuerit, et rapinam non rapuerit, panem suum esurienti dederit, et nudum operuerit vestimento:
17 a szegénytől visszatartotta a kezét, kamatot és többletet nem vett, rendeleteimet megtette, törvényeim szerint járt; az nem hal meg atyjának bűnéért, élni fog.
a pauperis iniuria averterit manum suam, usuram et superabundantiam non acceperit, iudicia mea fecerit, in praeceptis meis ambulaverit: hic non morietur in iniquitate patris sui, sed vita vivet.
18 Atyja, mivel fosztogatást követett el és rablást követett el testvérén és azt, ami nem jó, cselekedte népe között, íme meghalt bűnéért.
Pater eius quia calumniatus est, et vim fecit fratri, et malum operatus est in medio populi sui, ecce mortuus est in iniquitate sua.
19 És ti mondjátok, miért nem viselte a fiú is az atyjának bűnét? Hiszen a fiú jogot és igazságot művelt, mind a törvényeimet megőrizte és megcselekedte azokat: élni fog.
Et dicitis: Quare non portabit filius iniquitatem patris? Videlicet, quia filius iudicium, et iustitiam operatus est, omnia praecepta mea custodivit, et fecit illa, vivet vita.
20 A vétkező lélek, az hal meg, a fiú nem viseli az atya bűnét és az atya nem viseli fia bűnét, az igaznak igazsága rajta magán lesz és a gonosznak gonoszsága rajta magán lesz.
Anima quae peccaverit, ipsa morietur: filius non portabit iniquitatem patris, et pater non portabit iniquitatem filii: iustitia iusti super eum erit, et impietas impii erit super eum.
21 De a gonosz, midőn elfordul mind a vétkeitől, amelyeket elkövetett és megőrzi mind a törvényeimet és művel jogot és igazságot, élni fog, nem hal meg.
Si autem impius egerit poenitentiam ab omnibus peccatis suis, quae operatus est, et custodierit omnia praecepta mea, et fecerit iudicium, et iustitiam: vita vivet, et non morietur.
22 Mind a bűntettei, melyeket elkövetett nem tartatnak neki emlékezetben; igazságért, amelyet művelt, élni fog.
Omnium iniquitatum eius, quas operatus est, non recordabor: in iustitia sua, quam operatus est, vivet.
23 Vajon kívánva kívánom-e a gonosznak halálát, úgymond az Úr, az Örökkévaló, nemde azt, hogy megtérjen útjairól és éljen.
Numquid voluntatis meae est mors impii, dicit Dominus Deus, et non ut convertatur a viis suis, et vivat?
24 De ha az igaz elfordul igazságától és jogtalanságot követ el, mindazon utálatosságok szerint cselekszik, amelyeket a gonosz cselekedett, éljen-e? Mind az igazságai, amelyeket cselekedett, nem tartatnak emlékezetben, hűtlenségéért, amellyel hűtlenkedett, és vétkéért, amellyel vétkezett, azokért hal meg.
Si autem averterit se iustus a iustitia sua, et fecerit iniquitatem secundum omnes abominationes, quas operari solet impius, numquid vivet? omnes iustitiae eius, quas fecerat, non recordabuntur: in praevaricatione, qua praevaricatus est, et in peccato suo, quod peccavit, in ipsis morietur.
25 És ti azt mondjátok, nem megfelelő az Úrnak útja! Halljátok csak, Izrael háza, vajon az én utam nem megfelelő-e; hiszen a ti útjaitok nem megfelelők!
Et dixistis: Non est aequa via Domini. Audite ergo domus Israel: Numquid via mea non est aequa, et non magis viae vestrae pravae sunt?
26 Mikor az igazságos elfordul az igazságától és jogtalanságot követ el és ennek folytán meghal, azon jogtalanságáért, amelyet elkövetett, hal meg.
Cum enim averterit se iustus a iustitia sua, et fecerit iniquitatem, morietur in eis: in iniustitia, quam operatus est, morietur.
27 És mikor a gonosz elfordul gonoszságától, melyet művelt, és jogot s igazságot művelt, ő életben tartja lelkét:
Et cum averterit se impius ab impietate sua, quam operatus est, et fecerit iudicium, et iustitiam: ipse animam suam vivificabit.
28 látta ugyanis és elfordult mind a bűntetteitől, melyeket cselekedett; élni fog, nem hal meg.
Considerans enim, et avertens se ab omnibus iniquitatibus suis, quas operatus est, vita vivet, et non morietur.
29 És Izrael háza azt mondja: nem megfelelő az Úrnak útja; vajon az én útjaim nem megfelelők-e, Izrael háza, hiszen a ti útjaitok nem megfelelők!
Et dicunt filii Israel: Non est aequa via Domini. Numquid viae meae non sunt aequae, domus Israel, et non magis viae vestrae pravae?
30 Azért kit-kit útjai szerint foglak megítélni benneteket, Izrael háza, úgymond az Úr, az Örökkévaló; forduljatok el és térjetek meg mind a bűntetteitektől, hogy ne legyen nektek bűnre való botlásul.
Idcirco unumquemque iuxta vias suas iudicabo domus Israel, ait Dominus Deus. Convertimini, et agite poenitentiam ab omnibus iniquitatibus vestris: et non erit vobis in ruinam iniquitas.
31 Dobjátok el magatoktól mind a bűntetteiteket, melyekkel vétkeztettek és szerezzetek magatoknak új szívet és új szellemet, hisz miért halnátok meg, Izrael háza!
Proiicite a vobis omnes praevaricationes vestras, in quibus praevaricati estis, et facite vobis cor novum, et spiritum novum: et quare moriemini domus Israel?
32 Mert nem kívánom annak, aki meghal, a halálát, úgymond az Úr, az Örökkévaló, térjetek meg tehát és éljetek!
Quia nolo mortem morientis, dicit Dominus Deus, revertimini, et vivite.