< Ezékiel 15 >
1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Me llegó un mensaje del Señor que decía:
2 Ember fia, mi lesz a szőlőtőnek fájával mind a fa között, a venyigével, mely az erdőnek fái között van?
“Hijo de hombre, ¿es mejor la madera de la vid que la de cualquier otro árbol del bosque?
3 Vesznek-e belőle fát, hogy földolgozzák munkára, avagy vesznek-e belőle szeget, hogy ráaggassanak mindenféle edényt?
¿Puedes hacer algo útil con la madera de la vid? ¿Puedes usarla para hacer aunque sea una clavija para colgar ollas y sartenes?
4 Íme a tűznek adatott fölemésztésre, ha két végét fölemésztette a tűz, közepe pedig megperzselődött, vajon alkalmas lesz-e munkára?
“No, sólo hay que echarla al fuego para mantenerlo encendido. Incluso así, el fuego quema los dos extremos, pero sólo carboniza la parte del centro. ¿Se puede utilizar para algo?
5 Íme, mikor ép volt, nem volt földolgozható munkára, hát még ha tűz emésztette föl és megperzselődött, földolgozható-e még munkára?
Ni siquiera antes de quemarla podrías convertirla en algo útil. Y aún es menos útil una vez que el fuego la ha quemado y carbonizado.
6 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Mint a szőlőtőnek fáját az erdő fái között, amelyet a tűznek adtam fölemésztésre, úgy adom oda Jeruzsálem lakóit.
“Así que esto es lo que dice el Señor Dios: De la misma manera que he tomado la madera de una vid del bosque y la he arrojado al fuego para que se queme, así voy a arrojar al pueblo de Jerusalén.
7 És ellenük fordítom arcomat; a tűzből mentek ki, és a tűz emészti meg őket, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn ellenük irányítom arcomat.
Me volveré contra ellos. Aunque hayan escapado de este fuego, otro fuego los va a quemar. Cuando me vuelva contra ellos, entonces sabrán que yo soy el Señor.
8 És pusztasággá teszem az országot, mivelhogy hűtlenséget követtek el, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
“Voy a convertir el país en un desierto, porque me fueron infieles, declara el Señor Dios”.