Ezékiel 15

1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

I dođe mi riječ Jahvina:

2 Ember fia, mi lesz a szőlőtőnek fájával mind a fa között, a venyigével, mely az erdőnek fái között van?

“Sine čovječji! U čemu je trs loze bolji od drugih šumskih drveta?

3 Vesznek-e belőle fát, hogy földolgozzák munkára, avagy vesznek-e belőle szeget, hogy ráaggassanak mindenféle edényt?

Služi li da se od njega štogod načini? Djelja li se od njega klin da se o njega što objesi?

4 Íme a tűznek adatott fölemésztésre, ha két végét fölemésztette a tűz, közepe pedig megperzselődött, vajon alkalmas lesz-e munkára?

Gle, baca se u oganj da izgori: kad mu oganj sažeže oba kraja i sredinu spali, može li još čemu poslužiti?

5 Íme, mikor ép volt, nem volt földolgozható munkára, hát még ha tűz emésztette föl és megperzselődött, földolgozható-e még munkára?

Eto, ni onda kad bijaše čitav ništa se od njega ne mogaše načiniti. Pa kako će, dakle, čemu poslužiti kad ga plamen sažga?”

6 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Mint a szőlőtőnek fáját az erdő fái között, amelyet a tűznek adtam fölemésztésre, úgy adom oda Jeruzsálem lakóit.

Zato ovako govori Jahve Gospod: “Kao što sam trs loze, među drugim drvetima, bacio u oganj da izgori, tako ću postupati i s Jeruzalemcima!

7 És ellenük fordítom arcomat; a tűzből mentek ki, és a tűz emészti meg őket, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn ellenük irányítom arcomat.

Upravit ću lice svoje na njih, i kada se iz jednog ognja izbave, drugi će ih proždrijeti. I spoznat ćete da sam ja Jahve kad lice svoje upravim na njih

8 És pusztasággá teszem az országot, mivelhogy hűtlenséget követtek el, úgymond az Úr, az Örökkévaló.

i svu im zemlju opustošim jer mi bijahu nevjerni! - riječ je Jahve Gospoda.”