Ezékiel 12
1 Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Immay kaniak ti sao ni Yahweh a kunana,
2 Emberfia, az engedetlenség háza közt lakol, akiknek szemeik vannak, hogy lássanak, de nem láttak, füleik vannak, hogy halljanak, de nem hallottak, mert engedetlenség háza ők.
“Anak ti tao, makipagnanaedka iti nagtetengngaan dagiti nasukir a tattao, addaanda iti mata ngem saanda a makakita; addaanda iti lapayag ngem saanda a makangngeg, gapu ta nasukirda a tattao.
3 Te pedig ember fia, készíts magadnak elköltözésre való holmit és költözz el nappal szemeik láttára; és költözz el a helyedről más helyre szemeik láttára, hátha látják, mert engedetlenség háza ők.
Isu a no maipapan kenka, anak ti tao, isaganam dagiti gargaretmo para iti ipapanawmo, ket iti aldaw, agrubbuatka bayat a siiimatangda, ta papanawenkanto bayat a siiimatangda ket ipanka iti sabali a lugar. Nalabit a mangrugida a makakita, uray nasukirda a tattao.
4 És vidd ki nappal holmidat mint elköltözésre való holmit szemeik láttára, te pedig menj ki este szemeik láttára, amint kimennek az elköltözők.
Ket iti aldaw bayat a kitkitaendaka, irubbuatmo dagiti gargaretmo para iti ipapanawmo; iti rabii bayat a kitkitaenda, agrubbuatka a kas iti wagas nga ar-aramiden ti siasinoman a matiliw a maipan iti sabali a pagilian.
5 Szemeik láttára törd át magadnak a falat és vidd ki rajta.
Abutam ti diding bayat a kitkitaenda, ket idiay ti pagnaam a rummuar.
6 Szemeik láttára vállon hordd, éjhomályban vidd ki, arcodat takard be, hogy ne lásd a földet, mert csodajelül tettelek Izrael háza számára.
Iti imatangda, ibaklaymo dagiti gargaretmo, ket irruarmo dagitoy iti kasipngetan. Abbongam ti rupam, ta masapul a saanmo a makita ti daga, agsipud ta insaadka a kas pagilasinan iti balay ti Israel.”
7 És így tettem, amint nekem parancsoltatott: holmimat kivittem, mint elköltözésre való holmit nappal, este pedig kézzel áttörtem magamnak a falat; éjhomályban kivittem, vállon hordtam szemeik láttára.
Inaramidko ngarud daytoy, a kas naibilin kaniak. Iti aldaw, inrubbuatko dagiti gargaret nga itugotko iti ipapanawko, ket iti rabii, inabutak ti diding. Idi nasipngeten, inruarko dagiti gargaretko ket imbaklayko dagitoy iti imatangda.
8 És lett hozzám az Örökkévaló igéje reggel, mondván:
Kalpasanna, iti parbangon, immay ti sao ni Yahweh kaniak a kunana,
9 Ember fia, nemde szólt hozzád Izrael háza, az engedetlenség háza, mit cselekszel?
“Anak ti tao, saan kadi a nagdamdamag ti balay ti Israel, dagita a managsukir a tattao, a kunada, 'Ania ti ar-aramidem?'
10 Szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló: a fejedelemnek Jeruzsálemben szól ez a beszéd, meg Izrael egész házának, akiknek ő közepében van.
Ibagam kadakuada, ‘Kastoy ti kuna ni Yahweh nga Apo: Daytoy a padto nga ipakpakitak kadakayo ket maipapan iti prinsipe ti Jerusalem, ken iti amin a balay ti Israel nga adda iti nagbabaetanda.'
11 Szólj: én vagyok a ti csodajeletek; amint én tettem, úgy fog tétetni általuk, számkivetésbe, fogságba fognak menni.
Ibagam, 'Siak ti pagilasinanyo. Kas iti inaramidko, kastanto met ti maaramid kadakuada; matiliw ken maipanawdanto ket maipanda iti sabali a pagilian.
12 És a fejedelem, aki közepükben van, vállán fog hordani éjhomályban és kimenni, a falat törik át, hogy kivigyenek rajta; arcát be fogja takarni, azért hogy szemmel ne lássa ő az országot.
Ti prinsipe nga adda kadakuada, ibaklaynanto dagiti gargaretna iti kasipngetan, magnanto iti naabutan a pader. Abutandanto ti pader ket irruardanto dagiti gargaretda sadiay. Abbongannanto ti rupana, tapno saanna a makita ti daga.'
13 És kiterítem rá hálómat és megfogatik varsámban és elviszem őt Bábelbe, Kaszdím országába, de azt nem fogja látni és ott fog meghalni.
Isarwagkonto ti iketko kenkuana ket matiliwto isuna iti palab-ogko; ket ipankonto isuna idiay Babilonia, ti daga dagiti Caldeo, ngem saannanto a makita daytoy. Matayto isuna sadiay.
14 Mindazokat pedig, akik körülötte vannak, az ő segítségét és valamennyi csapatjait szét fogom szórni minden szélnek, és kardot fogok rántani utánuk;
Iwarawarakto met iti amin a paset, dagiti amin nga adda iti aglalawna a mangtultulong kenkuana ken dagiti amin a soldadona, ket mangibaonakto iti kampilan a mangkamat kadakuada.
15 hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn elszélesztem őket a nemzetek között és elszórom őket az országokban.
Ket maammoandanto a siak ni Yahweh, inton iwarawarak ida kadagiti nasion ken iwarasko ida iti entero a daga.
16 De meghagyok közülük csekély számban embereket, a kardtól, az éhségtől és a dögvésztől, azért hogy elbeszéljék mind az ő utálatosságaikat a nemzetek között, ahová eljutnak; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Ngem ispalekto ti sumagmamano a lallaki kadakuada manipud iti kampilan, iti nakaro a panagbisin, ken iti angol, tapno maisuratda amin dagiti nakarimrimon nga aramidda iti daga a pangipanak kadakuada, isu a maammoandanto a siak ni Yahweh!”
17 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Immay ti sao ni Yahweh kaniak a kunana,
18 Ember fia, kenyeredet remegésben egyed és vizedet reszketésben és aggódásban igyad.
“Anak ti tao, agtigergerka a mangan iti tinapaymo ken agpigerger ken agdanagka nga uminum iti danummo.
19 És szólj az ország népéhez: Így szól az Úr, az Örökkévaló Jeruzsálem lakóiról, Izrael földjén: kenyerüket aggódásban fogják enni és vizüket álmélkodásban fogják inni, azért hogy kipusztuljon országuk a teljéből mind a benne lakóknak erőszaka miatt.
Kalpasanna, ibagam kadagiti tattao iti daga, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh nga Apo maipapan kadagiti agnanaed iti Jerusalem ken iti daga ti Israel: Agtigtigergerdanto a mangan iti taraonda ken agpigpigergerdanto bayat nga in-inumenda ti danumda, agsipud ta masamsamto dagiti adu unay nga adda iti daga gapu iti kinaranggas dagiti amin nga agnanaed sadiay.
20 És a lakott városok romba dőlnek és a föld pusztasággá lesz, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Isu a dagiti siudad nga adda agnanaed, agbalinto a langalang, agbalinto a let-ang ti daga; isu a maammoanyonto a siak ni Yahweh!”
21 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Immay manen kaniak ti sao ni Yahweh a kunana,
22 Ember fia, micsoda nektek ez a közmondás Izrael földjén, hogy mondják: hosszúra nyúlnak a napok és elvész minden látomás?
“Anak ti tao, ania daytoy a pagsasao nga ibagbagada iti daga ti Israel, a kunana, 'Naglabasen dagiti aldaw, ngem saan met a napasamak ti sirmata?’
23 Azért szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló: megszüntetem ezt a közmondást és nem fogják azt többé mondogatni Izraelben; hanem beszélj hozzájuk: közelednek a napok és minden látomásnak dolga.
Isu nga ibagam kadakuada, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh nga Apo: Pagpatinggaek daytoy nga ibagbagada tapno saanen nga ibaga dagiti tattao daytoy.' Kalpasanna, ipakaammom kadakuada, 'Umadanin dagiti aldaw, ket tunggal sirmata, pumaysonto!'
24 Mert nem lesz többé semmi hamis látomás és simaszavú jóslat Izrael házának közepette.
Ta awanton dagiti saan a pudno a sirmata ken dagiti makaallilaw a panagipadto iti uneg ti balay ti Israel.
25 Mert én az Örökkévaló beszélek, s amely szót szólok, az meg fog történni, nem húzódik többé, mert a ti napjaitokban, engedetlenség háza, szólok szót és megteszem, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Ta siak ni Yahweh! Agsaoak ken tungpalek dagiti sasao nga ibagak. Saanton a maitantan daytoy a banag. Ta ibagbagak daytoy a sao bayat a sibibiagkayo, dakayo a nasusukir a tattao, ket ipatungpalko daytoy! —Kastoy ti pakaammo ni Yahweh nga Apo.”
26 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Immay manen kaniak ti sao ni Yahweh a kunana,
27 Ember fia, íme Izrael háza azt mondja: a látomás, amelyet ő lát, sok napra szól és távoli időkre prófétál ő.
“Anak ti tao, denggem! Kinuna ti balay ti Israel, 'Ti sirmata a makitkitana ket mapasamakto iti adu nga al-aldaw manipud ita, ket agipadpadto isuna iti mabayag pay a mapasamak.'
28 Azért szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló, nem fog többé húzódni semmi igém; amely szót szólok, az meg fog történni, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Isu nga ibagam kadakuada, 'Kastoy ti kuna ni Yahweh nga Apo: Saanen a maitantan dagiti sasaok, ngem ti sao a naibagakon ket maaramidto—kastoy ti pakaammo ni Yahweh nga Apo!'”
