< Ezékiel 12 >

1 Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Avel in kahenga Pakai thusei ahung lhung kit e.
2 Emberfia, az engedetlenség háza közt lakol, akiknek szemeik vannak, hogy lássanak, de nem láttak, füleik vannak, hogy halljanak, de nem hallottak, mert engedetlenség háza ők.
“Mihem chapa, mitni neija vet ding nom louva, doumah mah mite lah a chenga nahi. Nakhang ni neija khojah ding anom pouve. Hijeh a chu amaho hi doumah mah bol mite hiuva ahi.
3 Te pedig ember fia, készíts magadnak elköltözésre való holmit és költözz el nappal szemeik láttára; és költözz el a helyedről más helyre szemeik láttára, hátha látják, mert engedetlenség háza ők.
Hijeh chun tun mihem chapa sohchang khat bangin um temin. Thilthem sohchang khat in akipoh bangin gong in lang munchom dang khat jon ding bangin nachen na in chu dalhan. Mipi hon amu theina diuvin, amasang tah uva adihtah chu bollin. Ijeh inem itile doumah bol mite ahi vanguva ijemtia ahin gel khoh maithei u ahi.
4 És vidd ki nappal holmidat mint elköltözésre való holmit szemeik láttára, te pedig menj ki este szemeik láttára, amint kimennek az elköltözők.
Amahon namu theina dingun sunlai chang tah in nasoh chang pot chu kipoh inlang potdoh jengin. Hiti chun nilhah lang tengleh sohchang ho gamla tah jon ding kipatdoh ho bang khun amaho mitmu chang tah in nachenna chu dalhan.
5 Szemeik láttára törd át magadnak a falat és vidd ki rajta.
Amaho navel jing laitah u khun bang chu vut hom jengin lang, hiche a kon chun potdoh'in.
6 Szemeik láttára vállon hordd, éjhomályban vidd ki, arcodat takard be, hogy ne lásd a földet, mert csodajelül tettelek Izrael háza számára.
Hitia avet jing lai u hin, napot poh ding chu naleng kouva lehdoh inlang, jan laijin che mang jengin. Nadalhah nagam chu namu thei louna dingin namai chu kitom in. Ijeh inem itile, keiman nangma hi Israel mipi hetsah nadinga kasem nahi.
7 És így tettem, amint nekem parancsoltatott: holmimat kivittem, mint elköltözésre való holmit nappal, este pedig kézzel áttörtem magamnak a falat; éjhomályban kivittem, vállon hordtam szemeik láttára.
Hijeh chun keima eikiseipeh bangin kabol tai. Sun chang laitah chun keiman ka sohchanna kakipoh ding bangin kapot asunga athilkeu kaki het dimset chu kahin podoh tai. Hichun nilhah lang mihon eivet jing laitah u chun kakhut in bang chu kavut hom in, kaleng kouva kapot chu kapon, jan lai chun kapot doh tai.
8 És lett hozzám az Örökkévaló igéje reggel, mondván:
Ajing jingkah in Pakaija konin hiche thuhi ahung lhunge.
9 Ember fia, nemde szólt hozzád Izrael háza, az engedetlenség háza, mit cselekszel?
“Mihem chapa, Israel mite doumah mah bol mite hin, hiche ho jouse hi ipi tina ham tia nadoh teng uleh.
10 Szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló: a fejedelemnek Jeruzsálemben szól ez a beszéd, meg Izrael egész házának, akiknek ő közepében van.
Hiche hi thaneitah Pakai thusei chu ahi tin amaho khu seipeh in. hiche natoh hin Jerusalem a um leng Zedekiah leh Israel mipite thudola kiseina ahi.
11 Szólj: én vagyok a ti csodajeletek; amint én tettem, úgy fog tétetni általuk, számkivetésbe, fogságba fognak menni.
Hiche natoh hin gangtah a sohchanga kaiding nakidel mang diu ahi, ti vetsahna ahi tin seichet peh in.
12 És a fejedelem, aki közepükben van, vállán fog hordani éjhomályban és kimenni, a falat törik át, hogy kivigyenek rajta; arcát be fogja takarni, azért hogy szemmel ne lássa ő az országot.
Zedekiah jengin jan lai leh bang akivu hom a avon akipoh jou kham bep akipoh a Jerusalem adalhah ding ahi. Aman amai akitoma adalhahna gam chu amitna anungmu kit louhel ding ahi.
13 És kiterítem rá hálómat és megfogatik varsámban és elviszem őt Bábelbe, Kaszdím országába, de azt nem fogja látni és ott fog meghalni.
Hitia chu keiman kalen kakhu khuma, kathanga kamat chom ding ahi. Babylon mite gam Babylon a chu keiman kapoh lut a hichenga amulou ding ahin, amavang hiche gam'a chu thiden ding ahi.
14 Mindazokat pedig, akik körülötte vannak, az ő segítségét és valamennyi csapatjait szét fogom szórni minden szélnek, és kardot fogok rántani utánuk;
Keiman asohte chu kathethanga chuleh agalhang hou chu kolning li a kathethanga amaho nunga chu chemjam kalan sah ding ahi.
15 hogy megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn elszélesztem őket a nemzetek között és elszórom őket az országokban.
Chule keiman amaho chu namtin vaipi ho lah a kathethang jou teng uleh, keima hi Pakai kitipa chu kahi ti ahet doh dingu ahi.
16 De meghagyok közülük csekély számban embereket, a kardtól, az éhségtől és a dögvésztől, azért hogy elbeszéljék mind az ő utálatosságaikat a nemzetek között, ahová eljutnak; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Ahin, keiman amaho lah a konna chu mi phabep khat galla kel lha a chuleh natna hisea thina a konna kakhen doh ding hijeh a chu amaho manna pang ho masanga kidah dah um chonsetna abol hou akidah uva alungu ahin hei diu ahi. Hitia chu amahon keima Pakai kahi ti ahet doh dingu ahi.
17 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Hichun Pakaija konna kahenga hiche thuhi ahung lhunge.
18 Ember fia, kenyeredet remegésben egyed és vizedet reszketésben és aggódásban igyad.
“Mihem chapa, kicha a kithing pum pumin an nen lang, kicha a kihot pum pumin natwi chu donin.”
19 És szólj az ország népéhez: Így szól az Úr, az Örökkévaló Jeruzsálem lakóiról, Izrael földjén: kenyerüket aggódásban fogják enni és vizüket álmélkodásban fogják inni, azért hogy kipusztuljon országuk a teljéből mind a benne lakóknak erőszaka miatt.
Hiche hi thanei tah Pakai thusei ahi tin mipiho chu seipeh in. Hiche hi Israel leh Jerusalem a cheng ho chung chang thudol ahi. Amahon kithing pum puma an aneh uva chuleh kinepna beija twi adon diu ahi. Ijeh inem itil agitlou jeh uva agam u hi aguoh keuva kikoi peh dingu ahi.
20 És a lakott városok romba dőlnek és a föld pusztasággá lesz, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Khopi hi kisumanga ahonlei hou jong ahomkeuva kikoi ding ahi. Hiteng chule nangman keima hi Pakai kahi nahin hetdoh dingu ahi.
21 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Kahengah avel in Pakai thusei ahung lhung kit e.
22 Ember fia, micsoda nektek ez a közmondás Izrael földjén, hogy mondják: hosszúra nyúlnak a napok és elvész minden látomás?
“Mihem chapa, phat lah ache joutan, gaothu kisei jong panna bei asoh tai, tia Israel thudolla thuchih kisei chu najah sa ahitai.
23 Azért szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló: megszüntetem ezt a közmondást és nem fogják azt többé mondogatni Izraelben; hanem beszélj hozzájuk: közelednek a napok és minden látomásnak dolga.
Hiche thuchih kisei hi keiman kasuhbei ahitan, nangho lah a nahin seikit lou ding u ahi. Thuchih masapa kheldoh nading chun tun hiche thuchih thah hi kapeh nahiuve. Gao thu kisei jouse hi aban banna akisuh bulhing nading phat chu hung lhungah ahitai. Hichu thanei tah Pakai thusei ahi tin mipioho chu seipeh in.
24 Mert nem lesz többé semmi hamis látomás és simaszavú jóslat Izrael házának közepette.
Israel te lah a gaothilmu dihlou le alhema gaothu kisei kit talou ding ahi.
25 Mert én az Örökkévaló beszélek, s amely szót szólok, az meg fog történni, nem húzódik többé, mert a ti napjaitokban, engedetlenség háza, szólok szót és megteszem, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Keima Pakai kahi jeh chun, keiman hung lhung ding ahi tia kasei chu hijeng ding ahi. Vo Israel, doumah mah bol mite, khongaisot um talou ding ahi. Nangma hinlai sunga hi keiman suhmang dinga kagihsal ding nahi. Kasuhbulhit ding ahi tin, keima thaneitah Pakaiyin kaseidoh ahi.
26 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Hiti chun kahenga Pakai thusei ahung lhunge.
27 Ember fia, íme Izrael háza azt mondja: a látomás, amelyet ő lát, sok napra szól és távoli időkre prófétál ő.
“Mihem chapa, aman khonung phat sottah nunga hung lhung ding thu asei ahibouve. Ama gao thilmu hohi khonung sottah jou jongle hung lhung ponte tia Israel mipi ten aseiju ahi.
28 Azért szólj hozzájuk: Így szól az Úr, az Örökkévaló, nem fog többé húzódni semmi igém; amely szót szólok, az meg fog történni, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Hijeh chun hiche hi thanei tah Pakai thusei ahi, Keiman kamigih salna jouse hi kakhongai sot tah louhel ding, tu tua hi imajouse kabol ding ahitai, tin thanei pen Pakaiyin aseije tin seipeh in.

< Ezékiel 12 >