< Ezékiel 11 >

1 És fölvett engem egy szellem és elvitt engem az Örökkévaló házának keleti kapujához, amely kelet felé fordul és íme a kapu bejáratánál huszonöt férfiú; és láttam közöttük Jáazanját, Azzúr fiát és Pelatjáhút, Benájáhú fiát, a nép nagyjait.
Et elevavit me spiritus, et introduxit me ad portam domus Domini orientalem, quæ respicit ad solis ortum: et ecce in introitu portæ viginti quinque viri: et vidi in medio eorum Jezoniam filium Azur, et Pheltiam filium Banaiæ, principes populi.
2 És szólt hozzám: Ember fia, ezek azon férfiak, akik jogtalanságot gondolnak ki és rosszra való tanácsot tanácsolnak e városban;
Dixitque ad me: Fili hominis, hi sunt viri qui cogitant iniquitatem, et tractant consilium pessimum in urbe ista,
3 akik azt mondják: nincs az közel, hogy házakat építünk ő a fazék, s mi a hús!
dicentes: Nonne dudum ædificatæ sunt domus? hæc est lebes, nos autem carnes.
4 Azért prófétálj róluk, prófétálj, ember fia!
Idcirco vaticinare de eis, vaticinare, fili hominis.
5 És rámesett az Örökkévalónak szelleme; és szólt hozzám: Szólj! Így szól az Örökkévaló: ekképp szóltatok, Izrael háza, és ami fölszáll lelketekben, azt ismerem.
Et irruit in me spiritus Domini, et dixit ad me: Loquere: Hæc dicit Dominus: Sic locuti estis, domus Israël, et cogitationes cordis vestri ego novi.
6 Sokasítottátok megöltjeiteket e városban és megtöltöttétek utcáit megölöttel.
Plurimos occidistis in urbe hac, et implestis vias ejus interfectis.
7 Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Megöltjeitek, amelyeket benne ejtettetek, azok a hús, ő meg a fazék, titeket pedig kivisznek belőle.
Propterea hæc dicit Dominus Deus: Interfecti vestri, quos posuistis in medio ejus, hi sunt carnes, et hæc est lebes: et educam vos de medio ejus.
8 Kardtól féltetek és kardot hozok rátok, úgymond az Úr, az Örökkévaló.
Gladium metuistis, et gladium inducam super vos, ait Dominus Deus.
9 Kiviszlek benneteket belőle és adlak benneteket idegenek kezébe és büntetést végzek rajtatok.
Et ejiciam vos de medio ejus, daboque vos in manu hostium, et faciam in vobis judicia.
10 Kard által fogtok elesni, Izrael határán ítéllek meg benneteket és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Gladio cadetis: in finibus Israël judicabo vos, et scietis quia ego Dominus.
11 Ő nem lesz nektek fazékká, de ti lesztek benne hússá; Izrael határán ítéllek meg benneteket.
Hæc non erit vobis in lebetem, et vos non eritis in medio ejus in carnes: in finibus Israël judicabo vos,
12 És megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, én, akinek törvényei szerint nem jártatok és kinek rendeleteit nem tettétek meg, de a körülöttetek levő népek rendeletei szerint cselekedtetek.
et scietis quia ego Dominus: quia in præceptis meis non ambulastis, et judicia mea non fecistis, sed juxta judicia gentium quæ in circuitu vestro sunt estis operati.
13 És volt, amint prófétáltam, meghalt Pelatjáhú, Benája fia; arcomra borultam és nagy hangon kiáltottam és mondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló, végpusztítást teszel-e Izrael maradékával?
Et factum est cum prophetarem, Pheltias filius Banaiæ mortuus est: et cecidi in faciem meam clamans voce magna, et dixi: Heu! heu! heu! Domine Deus, consummationem tu facis reliquiarum Israël?
14 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Et factum est verbum Domini ad me, dicens:
15 Ember fia, testvéreid, a te testvéreid, rokonságod emberei és Izrael egész háza, mindannyija, azok, kiknek mondták Jeruzsálem lakói: távolodjatok el az Örökkévalótól, nekünk adatott az ország örökségül –
Fili hominis, fratres tui, fratres tui, viri propinqui tui, et omnis domus Israël, universi quibus dixerunt habitatores Jerusalem: Longe recedite a Domino: nobis data est terra in possessionem.
16 azért szólj: így szól az Úr, az Örökkévaló: noha eltávolítottam őket a nemzetek közé és noha elszórtam az országokba, mégis egy kevéssé szentéllyé lettem számukra az országokban, ahová jutottak.
Propterea hæc dicit Dominus Deus: Quia longe feci eos in gentibus, et quia dispersi eos in terris: ero eis in sanctificationem modicam in terris ad quas venerunt.
17 Azért szólj: Így szól az Úr, az Örökkévaló: összegyűjtlek benneteket a népek közül és egybegyűjtlek benneteket azon országokból, amelyekbe elszóródtatok, és adom nektek Izrael földjét;
Propterea loquere: Hæc dicit Dominus Deus: Congregabo vos de populis, et adunabo de terris in quibus dispersi estis, daboque vobis humum Israël.
18 eljönnek oda és eltávolítják mind az undokságait és mind az utálatosságait belőle.
Et ingredientur illuc, et auferent omnes offensiones, cunctasque abominationes ejus de illa.
19 És adok nekik egy szívet, és új szellemet adok beléjük, eltávolítom a kőszívet húsukból és adok nekik hús-szívet;
Et dabo eis cor unum, et spiritum novum tribuam in visceribus eorum: et auferam cor lapideum de carne eorum, et dabo eis cor carneum,
20 azért hogy törvényeim szerint járjanak és megőrizzék rendeleteimet és megtegyék azokat; és majd népül lesznek nekem, én pedig leszek nekik Istenül.
ut in præceptis meis ambulent, et judicia mea custodiant, faciantque ea, et sint mihi in populum, et ego sim eis in Deum.
21 S akiknek az ő undokságaik és utálatosságaik szíve felé jár a szívük, azoknak útját fejükre hárítom, így szól az Úr, az Örökkévaló.
Quorum cor post offendicula et abominationes suas ambulat, horum viam in capite suo ponam, dicit Dominus Deus.
22 És emelyék a kerubok szárnyaikat és a kerekek ő mellettük Izrael Istenének dicsősége pedig fölöttük volt, felülről.
Et elevaverunt cherubim alas suas, et rotæ cum eis, et gloria Dei Israël erat super ea:
23 És elvonult az Örökkévalónak dicsősége a város közepéről és megállt a várostól keletre levő hegyen.
et ascendit gloria Domini de medio civitatis, stetitque super montem qui est ad orientem urbis.
24 Egy szellem pedig fölvett engem és elvitt Kaszdímba, a számkivetettséghez, látomásban Isten szelleme által; és elvonult rólam a látomás, melyet láttam.
Et spiritus levavit me, adduxitque in Chaldæam ad transmigrationem, in visione, in spiritu Dei: et sublata est a me visio quam videram.
25 És elmondtam a számkivetettségnek az Örökkévaló szavait mind, melyeket láttatott velem.
Et locutus sum ad transmigrationem omnia verba Domini quæ ostenderat mihi.

< Ezékiel 11 >