Ezékiel 10
1 És láttam és íme a boltozaton, mely a kerubok feje fölött volt, mint egy zafírkő, mint egy trón alakjának látszata volt látható rajtuk.
Potom vidjeh, i gle, na nebu koje bijaše nad glavama heruvimima pokaza se nad njima kao kamen safir na oèi kao prijesto.
2 És szólt a lenbe öltözött férfiúhoz és mondta: Menj be a kerekek közé a kerub alá és töltsd meg markodat tüzes parázzsal onnét a kerubok közül és szórd a városra. És bement szemem láttára
I progovori èovjeku obuèenom u platno, i reèe: uði meðu toèkove pod heruvimima, i uzmi pune pregršti žeravice izmeðu heruvima i razaspi na grad. I uðe na moje oèi.
3 A kerubok pedig a háztól jobbra álltak, midőn a férfiú bement; és a felhő megtöltötte a belső udvart.
A heruvimi stajahu s desne strane doma kad uðe èovjek, i oblak napuni unutrašnji trijem.
4 És fölemelkedett az Örökkévalónak dicsősége a kerubról a ház küszöbére, és megtelt a ház felhővel, az udvar pedig tele volt az Örökkévaló dicsőségének fényével.
I slava Gospodnja podiže se s heruvima na prag od doma, i napuni se dom oblaka, a trijem se napuni svjetlosti slave Gospodnje.
5 És a kerubok szárnyainak hangja hallatszott a külső udvarig, amilyen a mindenható Isten hangja, midőn beszél.
I lupa krila u heruvima èujaše se do spoljašnjega trijema kao glas Boga svemoguæega kad govori.
6 És volt, midőn megparancsolta a lenbe öltözött férfiúnak, mondván: végy tüzet a kerekek közül, a kerubok közül – bement és megállt a kerék mellett.
I kad zapovjedi èovjeku obuèenome u platno govoreæi: uzmi ognja izmeðu toèkova izmeðu heruvima; on uðe i stade kod toèkova.
7 Ekkor a kerub kinyújtotta kezét a kerubok közül a kerubok között levő tűzhöz; abból fölvett és adott a lenbe öltözött férfiúnak markába; az vette és kiment.
I jedan heruvim pruži ruku svoju izmeðu heruvima k ognju koji bijaše meðu heruvimima, i uze i metnu u pregršti obuèenome u platno, i on primi i izide.
8 És meglátszott a kerubokon emberkéznek a formája szárnyaik alatt.
A viðaše se u heruvima kao ruka èovjeèija pod krilima.
9 És láttam és íme négy kerék a kerubok mellett, egy kerék egy kerub mellett és egy kerék egy kerub mellett; és a kerekek látszata olyan volt, mint a tarsís-kőnek színe.
I vidjeh, i gle, èetiri toèka kod heruvima, po jedan toèak kod jednoga heruvima, i toèkovi bijahu na oèi kao kamen hrisolit.
10 És látszatuk: egy alakja volt mindnégyüknek, mintha kerék volna a kereken belül.
I na oèi bijahu sva èetiri toèka jednaka, i kao da je toèak u toèku.
11 Mentükben négy oldaluk szerint mennek, nem fordulnak meg mentükben, hanem amely hely felé fordul a fej, utánamennek, nem fordulnak meg mentükben.
Kad iðahu, iðahu sva èetiri, svaki na svoju stranu, i iduæi ne skretahu, nego kuda gledaše glava onamo iðahu i iduæi ne skretahu.
12 Egész testük pedig, hátuk, kezeik és szárnyaik, meg a kerekek tele voltak szemekkel köröskörül, mindnégyüknek kerekei.
A sve im tijelo i leða i ruke i krila i toèkovi, sva èetiri toèka njihova, bijahu puna oèiju svuda unaokolo.
13 A kerekeket, azokat forgókeréknek nevezték fülem hallatára.
A toèkovi se zvahu kako èuh: kola.
14 És négy arca mindegyiknek: az egyik arc kerub-arc, a második arc ember-arc, a harmadik oroszlán-arc és a negyedik sas-arc.
A èetiri lica imaše svaka životinja: jedno lice heruvimsko, drugo lice èovjeèije i treæe lice lavovo i èetvrto lice orlovo.
15 És felemelkedtek a kerubok – az amaz állat, melyet láttam a Kebár folyónál.
I podigoše se heruvimi u vis; to bijahu iste životinje koje vidjeh na rijeci Hevaru.
16 És midőn mennek a kerubok, mellettük mennek a kerekek is, és midőn a kerubok emelik szárnyaikat, hogy felemelkedjenek a földről, a kerekek sem fordulnak el mellőlük;
A kad iðahu heruvimi, iðahu i toèkovi uz njih, i kad heruvimi mahahu krilima svojim da se podignu od zemlje, toèkovi se ne odmicahu od njih.
17 álltukban állnak és felemelkedésükben felemelkednek velük, mert bennük van az állatnak szelleme.
Kad se oni ustavljahu, ustavljahu se i toèkovi; a kad se oni podizahu, podizahu se i toèkovi; jer bijaše duh životinjski u njima.
18 És kiment az Örökkévaló dicsősége a ház küszöbéről és megállt a kerubok felett.
I slava Gospodnja otide iznad praga od doma, i stade nad heruvime.
19 Erre emelték a kerubok szárnyaikat és felemelkedtek a földről szemeim láttára kimentükben, és mellettük a kerekek. És megállt az Örökkévaló háza kapujának keleti bejáratánál, és Izrael Istenének dicsősége fölöttük volt, felülről.
I heruvimi mahnuvši krilima podigoše se od zemlje preda mnom polazeæi, i toèkovi prema njima; i stadoše na istoènijem vratima doma Gospodnjega, i slava Boga Izrailjeva bijaše ozgo nad njima.
20 Az amaz állat, amelyet Izrael Istene alatt láttam a Kebár folyónál: és megtudtam, hogy kerubok azok.
To bijahu iste životinje koje vidjeh pod Bogom Izrailjevijem na rijeci Hevaru, i poznah da su heruvimi.
21 Négy-négy arca mindegyiknek és négy szárnya mindegyiknek és emberi kezek alakja szárnyaik alatt.
Svaka imaše èetiri lica i èetiri krila, i kao ruka èovjeèija bješe im pod krilima.
22 Arcuk alakja pedig azok az arcok, amelyeket a Kebár folyónál láttam, látszatuk és ők maguk, mindegyik arca, irányában mentek.
I lica im bijahu ista koja vidjeh na rijeci Hevaru; oblièja bijahu ista, isti bijahu; svaki iðaše pravo naprema se.
