2 Mózes 34
1 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Faragj ki két kőtáblát, mint az elsők voltak; és én ráírom a táblákra az igéket, melyek az első táblákon voltak, a melyeket összetörtél.
Und der HERR sprach zu Mose: Haue dir zwei steinerne Tafeln, wie die ersten waren, daß ich die Worte darauf schreibe, die auf den ersten Tafeln waren, welche du zerbrochen hast,
2 És legyél készen reggelre; menj fel a Szináj hegyére és állj ott nálam a hegy tetején.
und sei morgen bereit, daß du früh auf den Berg Sinai steigest und daselbst zu mir auf die Spitze des Berges tretest.
3 De senki ne menjen fel veled és senki ne mutatkozzék az egész hegyen; még juh és marha se legeljen ama heggyel szemben.
Und laß niemand mit dir hinaufsteigen, daß niemand um den ganzen Berg her gesehen werde; laß auch keine Schafe noch Rinder gegen diesen Berg weiden!
4 És kifaragott két kőtáblát, mint az elsők voltak és felkelt Mózes korán reggel, felment a Szináj hegyére, amint az Örökkévaló neki parancsolta és kezébe vette a két kőtáblát.
Und Mose machte zwei steinerne Tafeln, wie die ersten waren, und stand am Morgen früh auf und stieg auf den Berg Sinai, wie ihm der HERR geboten hatte, und nahm die zwei steinernen Tafeln in seine Hand.
5 Az Örökkévaló pedig leszállt a felhőben és megállt ott nála és kiáltotta az Örökkévaló nevét.
Da kam der HERR herab in einer Wolke und trat daselbst zu ihm und rief den Namen des HERRN aus.
6 És elvonult az Örökkévaló előtte és kiáltotta: Az Örökkévaló, az Örökkévaló, irgalmas és könyörületes Isten, hosszantűrő, bő kegyelmű és igazságú!
Und als der HERR vor seinem Angesicht vorüberging, rief er: Der HERR, der HERR, der starke Gott, der barmherzig und gnädig ist, langsam zum Zorn und von großer Gnade und Treue;
7 Megőrzi a szeretetet ezeríziglen, megbocsát bűnt, elpártolást és vétket, de büntetlenül sem hagy; megbünteti az atyák vétkét a fiakban és a fiak fiaiban, harmadíziglen és negyedíziglen.
welcher Tausenden Gnade bewahrt und Missetat, Übertretung und Sünde vergibt, aber keineswegs ungestraft läßt, sondern heimsucht der Väter Missetat an den Kindern und Kindeskindern bis in das dritte und vierte Glied!
8 És sietett Mózes, meghajolt földig és leborult,
Da neigte sich Mose eilends zur Erde, betete an und sprach:
9 és mondta: Hacsak kegyet találtam szemeidben, Uram, menjen csak Uram közepettünk, mert keménnyakú nép ez, de bocsáss meg bűnünkért és vétkünkért és vegyél bennünket örökbe!
O Herr, habe ich vor deinen Augen Gnade gefunden, so ziehe mein Herr mitten unter uns, wiewohl es ein halsstarriges Volk ist; du aber wollest unserer Missetat und Sünde gnädig sein und uns zum Erbteil annehmen!
10 És mondta (az Örökkévaló): Íme, én szövetséget kötök, egész néped előtt teszek csodákat, amilyenek még nem létesültek az egész földön és mind a népek között, hogy lássa az egész nép, melynek közepében te vagy, az Örökkévaló művét, mert félelmetes az, amit én veled teszek.
Da sprach er: Siehe, ich mache einen Bund: vor deinem ganzen Volk will ich Wunder tun, dergleichen nicht geschehen sind in allen Ländern und unter allen Völkern; und das ganze Volk, darunter du bist, soll das Werk des HERRN sehen; denn wunderbar soll es sein, was ich mit dir tun will.
11 Őrizd meg, amit én neked parancsolok ma. Íme, elűzöm előled az Emórit, a Kánaánit, a Chittit, a Perizzit, a Chivvit és Jevúszit.
Hüte dich vor dem, was ich dir heute verbiete! Siehe, ich will vor dir her ausstoßen die Amoriter, Kanaaniter, Hetiter, Pheresiter, Heviter und Jebusiter.
12 Őrizkedjél, nehogy szövetséget köss az ország lakójával, amely ellen te mész, hogy ne legyen tőr gyanánt közepetted.
Hüte dich, mit den Einwohnern des Landes, in das du kommst, einen Bund zu machen, daß sie dir zum Fallstrick werden in deiner Mitte;
13 Hanem oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze és ligeteit irtsátok ki.
sondern ihr sollt ihre Altäre umstürzen und ihre Säulen zerbrechen und ihre Astartenbilder ausrotten.
14 De le ne borulj idegen isten előtt, mert az Örökkévaló – buzgó az ő neve, buzgó Isten ő.
Denn du sollst keinen andern Gott anbeten. Denn der HERR heißt ein Eiferer und ist ein eifersüchtiger Gott.
15 Nehogy szövetséget köss az ország lakójával; mert ők paráználkodnak isteneik után, áldoznak isteneiknek és meghív téged valaki és te eszel az ő áldozatából,
Daß du nicht etwa mit den Einwohnern des Landes einen Bund machest, und wenn sie ihren Göttern nachbuhlen und ihren Göttern opfern, sie dich einladen und du von ihrem Opfer essest,
16 és elveszel az ő leányai közül fiaid számára és paráználkodnak leányaik isteneik után és elcsábítják fiaidat isteneik után.
und nehmest deinen Söhnen ihre Töchter zu Weibern und dieselben alsdann ihren Göttern nachbuhlen und machen, daß deine Söhne auch ihren Göttern nachbuhlen.
17 Öntött isteneket ne csinálj magadnak.
Du sollst dir keine gegossenen Göttern machen.
18 A kovásztalan kenyér ünnepét őrizd meg: Hét nap egyél kovásztalant, amint parancsoltam neked, a kalászérés hónapjának idején, mert a kalászérés hónapjában mentél ki Egyiptomból.
Das Fest der ungesäuerten Brote sollst du halten. Sieben Tage lang sollst du ungesäuertes Brot essen, wie ich dir geboten habe, um die bestimmte Zeit des Monats Abib; denn im Monat Abib bist du aus Ägypten gezogen.
19 Az anyaméhnek minden megnyitója az enyém és minden barmod, mely hímnek születik, első fajzása az ökörnek és juhnak.
Alle Erstgeburt ist mein, auch alle männliche Erstgeburt unter deinem Vieh, es sei ein Ochs oder ein Schaf.
20 A szamár első fajzását váltsd meg egy bárányon, ha pedig nem váltod meg, szegd nyakát; fiaid minden elsőszülöttét váltsd meg. És ne jelenjék meg senki színem előtt üresen.
Aber den Erstling des Esels sollst du mit einem Schafe lösen; wenn du ihn aber nicht lösest, so brich ihm das Genick. Alle Erstgeburt deiner Söhne sollst du lösen. Man soll nicht leer erscheinen vor meinem Angesicht.
21 Hat napon át dolgozzál, a hetedik napon pedig nyugodjál; szántáskor és aratáskor nyugodjál.
Sechs Tage sollst du arbeiten, aber am siebenten Tage sollst du ruhen; mit Pflügen und Ernten sollst du ruhen.
22 És a hetek ünnepét tartsd meg, a búza zsengéjének aratásakor; a betakarítás ünnepét pedig az év fordulóján.
Das Fest der Wochen sollst du halten, mit den Erstlingen der Weizenernte und das Fest der Einsammlung, wenn das Jahr vergangen ist.
23 Háromszor az évben jelenjék meg minden férfiszemélyed az Úr, az Örökkévaló, Izrael Istenének színe előtt.
Alles, was männlich ist, soll dreimal im Jahr vor dem Herrscher, dem HERRN, dem Gott Israels, erscheinen.
24 Ha majd elűzök népeket előled és kiterjesztem határodat nem fogja megkívánni senki a te országodat midőn felmész, hogy megjelenjél az Örökkévaló, a te Istened színe előtt háromszor az évben.
Wenn ich die Heiden vor dir ausstoßen und deine Landmarken erweitern werde, soll niemand deines Landes begehren, während du hinaufgehst, um dreimal im Jahr zu erscheinen vor dem HERRN, deinem Gott.
25 Ne ontsd ki kovászos mellett áldozatom vérét és ne maradjon reggelig a peszáchünnep áldozata.
Du sollst das Blut meines Opfers nicht neben dem Sauerteig opfern. Und das Opfer des Passahfestes soll nicht über Nacht bis zum Morgen bleiben.
26 Földed zsengéjének elsejét vidd be az Örökkévaló, a te Istened házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.
Die Erstlinge von den ersten Früchten deines Ackers sollst du in das Haus des HERRN, deines Gottes, bringen. Du sollst das Böcklein nicht in der Milch seiner Mutter kochen.
27 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Írd fel magadnak ezeket a szavakat, mert eme szavak szerint kötöttem szövetséget veled és Izraellel.
Und der HERR sprach zu Mose: Schreibe diese Worte; denn nach diesen Worten habe ich mit dir und mit Israel einen Bund gemacht.
28 És ott volt az Örökkévalónál negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett és vizet nem ivott. És felírta (az Örökkévaló) a táblákra a szövetség szavait, a tíz igét.
Und er war daselbst bei dem HERRN vierzig Tage und vierzig Nächte lang und aß kein Brot und trank kein Wasser. Und er schrieb auf die Tafeln die Worte des Bundes, die zehn Worte.
29 És volt, midőn Mózes lement a Szináj hegyéről és a bizonyság két táblája Mózes kezében, midőn lement a hegyről, nem tudta Mózes, hogy sugárzott arcának a bőre, midőn beszélt vele (Isten).
Als nun Mose vom Berge Sinai hinabstieg und die beiden Tafeln des Zeugnisses in der Hand hielt, als er vom Berge herabstieg, da wußte er nicht, daß die Haut seines Angesichts strahlte davon, daß er mit Ihm geredet hatte.
30 És látta Áron, meg Izrael minden fiai Mózest, hogy íme sugárzott arcának a bőre; és féltek hozzá közeledni.
Und Aaron und alle Kinder Israel sahen Mose, und siehe, die Haut seines Angesichtes strahlte; da fürchteten sie sich, ihm zu nahen.
31 De Mózes szólította őket és visszatértek hozzá, Áron és mind a fejedelmek a községben és Mózes beszélt velük.
Aber Mose rief sie; da wandten sie sich zu ihm, Aaron und alle Obersten der Gemeinde; und Mose redete mit ihnen.
32 Azután pedig odaléptek Izrael minden fiai és ő megparancsolta nekik mindazt, amit beszélt vele az Örökkévaló a Szináj hegyén.
Darnach traten alle Kinder Israel näher zu ihm. Und er befahl ihnen alles, was der HERR mit ihm auf dem Berge Sinai geredet hatte.
33 Midőn végzett Mózes azzal, hogy beszéljen velük, akkor fátyolt tett az arcára.
Als nun Mose aufhörte mit ihnen zu reden, legte er eine Decke auf sein Angesicht.
34 Midőn pedig bement Mózes az Örökkévaló színe elé, hogy beszéljen vele, eltávolította a fátyolt, míg ki nem ment; azután kiment és elmondta Izrael fiainak, ami neki parancsoltatott.
Und wenn Mose hineinging vor den HERRN, mit ihm zu reden, tat er die Decke ab, bis er wieder herausging. Und er ging heraus und redete mit den Kindern Israel, was ihm befohlen war.
35 Izrael fiai pedig látták Mózes arcát, hogy sugárzott Mózes arcának a bőre és Mózes visszatette a fátyolt az arcára, amíg nem bement, hogy beszéljen vele.
Und die Kinder Israel sahen das Angesicht Moses, daß die Haut desselben strahlte, und Mose tat die Decke wieder auf sein Angesicht, bis er wieder hineinging, mit Ihm zu reden.
