2 Mózes 31
1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
2 Lásd, név szerint szólítottam Becálélt, Uri fiái, Chúr fiát, Júda törzséből;
“Vakai, kuo u ui ʻa Pesalili ko e foha ʻo Uli, ko e foha ʻo Hua, ʻi he faʻahinga ʻo Siuta:
3 és betöltöttem őt Isten szellemével, bölcsességgel, értelemmel és ismerettel minden munkában,
Pea kuo u fakafonu ia ʻi he laumālie ʻoe ʻOtua, ʻi he poto, pea ʻi he loto-matala, mo e faʻa ʻilo, pea ʻi he ngaahi ngāue fakatufunga kotoa pē,
4 hogy kigondoljon terveket, hogy elkészítse aranyban, ezüstben és rézben,
Ke fifili ki he ngaahi ngāue fakapotopoto, ke ngāue ʻi he koula, mo e siliva, mo e palasa.
5 és kőmetszésben foglalásra és fafaragásban, hogy elkészítse mindenféle munkával.
Pea ʻi he tātā ʻoe ngaahi maka koloa, ke fakamaʻu ia, pea ʻi he tātā ʻae ʻakau, mo e ngāue ʻi he ngaahi ngāue fakatufunga kotoa pē.
6 És én íme adtam mellé Oholiovot, Áchiszómoch fiát, Dán törzséből és minden bölcsnek a szívébe adtam bölcsességet, hogy elkészítsék mindazt, amit neked parancsoltam.
Pea ko au, vakai, kuo u foaki mo ia ʻa ʻAholiapi ko e foha ʻo ʻEhisamaki, ʻi he faʻahinga ʻo Tani: pea kuo u ʻai ʻae poto ki he loto ʻokinautolu kotoa pē ʻoku loto poto, koeʻuhi ke nau faʻa ngaohi ʻaia kotoa pē kuo u fekau kiate koe:
7 A gyülekezés sátorát és a ládát a bizonyság számára és a födelet, mely rá való és a sátor minden edényét;
Ko e fale fakatahaʻanga ʻoe kakai, mo e puha ʻoe fuakava, mo e nofoʻanga ʻaloʻofa ʻoku hilifaki ki hono funga, mo hono ngaahi nāunau kotoa pē ʻoe fale fehikitaki,
8 az asztalt és edényeit, a tiszta arany lámpás és minden edényeit és a füstölőszer oltárát;
Mo e palepale mo hono nāunau, mo e tuʻunga maama māʻoniʻoni mo hono nāunau kotoa pē, mo e feilaulauʻanga ʻoe meʻa namu kakala,
9 az égőáldozat oltárát és minden edényeit, a medencét és talapzatát;
Mo e feilaulauʻanga ʻoe feilaulau tutu mo hono nāunau kotoa pē, mo e sene mo hono tuʻunga,
10 és a szolgálati ruhákat és a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiainak ruháit papi szolgálatra;
Mo e ngaahi kofu ʻoe ngāue, mo e ngaahi kofu tapu kia ʻElone ko e taulaʻeiki, mo e ngaahi kofu ki hono ngaahi foha, ke nau ngāue ai ʻi he ngāue fakataulaʻeiki,
11 a kenetolajat és a fűszeres füstölőszert a szentségnek, egészen úgy, amint neked parancsoltam, készítsék:
Mo e lolo tākai, mo e meʻa namu kakala ki he potu māʻoniʻoni: te nau fai ʻo fakatatau ki he meʻa kotoa pē kuo u fekau kiate koe.”
12 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Mōsese, ʻo pehē,
13 Te pedig szólj Izrael fiaihoz, mondván: Bizony szombataimat őrizzétek meg, mert jel az köztem és köztetek, nemzedékeiteken át, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki megszentellek benneteket.
ke ke lea foki ki he fānau ʻa ʻIsileli, ʻo pehē, “Ko e moʻoni te mou tauhi hoku ngaahi Sāpate: he ko e fakaʻilonga ia ʻiate au mo kimoutolu ʻi homou ngaahi toʻutangata kotoa pē, koeʻuhi ke mou ʻilo ko au ko Sihova ʻoku ou fakatapui ʻakimoutolu.
14 Azért őrizzétek meg a szombatot, mert szent az nektek; aki megszentségteleníti, ölessék meg, mert bárki munkát végez azon, irtassék ki az a személy az ő népe köréből.
Ko ia te mou tauhi ai ʻae Sāpate he ʻoku tapu ia kiate kimoutolu: ko ia kotoa pē ʻoku ʻuliʻi ia ko e moʻoni ʻe tāmateʻi ia: he ko ia kotoa pē ʻe fai ʻi ai ha ngāue, ʻe motuhi ʻae tangata ko ia mei hono kakai,
15 Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik napon szombati nyugalom legyen, szent az Örökkévalónak; bárki munkát végez a szombat napján, ölessék meg,
ʻOku ngofua ke fai ʻae ngāue ʻi he ʻaho ʻe ono; ka ʻi hono fitu, ko e Sāpate ʻoe mālōlō, ko e māʻoniʻoni kia Sihova: ko ia kotoa pē ʻoku fai ha ngāue ʻi he ʻaho Sāpate, ko e moʻoni ʻe tāmateʻi ia.
16 És őrizzék meg Izrael fiai a szombatot, hogy megtartsák a szombatot nemzedékeiken át, örök szövetségül.
Ko ia, ʻe tauhi ʻae Sāpate ʻe he fānau ʻa ʻIsileli, ke tokanga ki he Sāpate ʻi homou ngaahi toʻutangata kotoa pē, ko e fuakava maʻuaipē ia.
17 Közöttem és Izrael fiai között jel az örökre; mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és pihent.
Ko e fakaʻilonga ia ʻiate au mo e fānau ʻa ʻIsileli ʻo taʻengata: he naʻe ngaohi ʻe Sihova ʻi he ʻaho ʻe ono ʻae langi mo e fonua, pea naʻa ne tutuku ʻi hono fitu ʻoe ʻaho, pea fiemālie ai.”
18 És odaadta Mózesnek, amint végzett azzal, hogy beszéljen vele, a Szináj hegyén, a bizonyság két tábláját, kőtáblákat, írva Isten ujjával.
Pea hili ʻene folofola kia Mōsese ʻi he moʻunga ko Sainai, naʻa ne ʻatu kiate ia ʻae maka ʻe ua ʻoe fuakava, ko e ongo maka, kuo tohi ʻaki ʻae louhiʻi nima ʻoe ʻOtua.
