< Prédikátor 8 >
1 Ki olyan, mint a bölcs, s ki tudja a dolog megfejtését? Az embernek bölcsesége megvilágositja arczát és arczának keménysége megváltozik.
Kinsa ba ang ingon sa manggialamong tawo? Ug kinsa ang nasayud sa hubad sa usa ka butang? Ang kaalam sa tawo nagapasidlak sa iyang nawong, ug ang kaisug sa iyang nawong nabalhin.
2 Én azt mondom: a király parancsát őrizd meg, és pedig az Isten eskűje kedveért,
Gitambagan ko ikaw: Bantayi ang sugo sa hari, ug kana sa pagtagad sa panumpa sa Dios.
3 Ne hirtelenkedjél elmenni tőle; ne állj meg rossz dologban, mert mindent, a mit akar, megcselekszik.
Dili ka magdalidali sa paggula gikan sa iyang atubangan; ayaw pagpatuyang sa butang nga dautan: kay siya nagahimo sumala sa tanan nga nakapahimuot kaniya.
4 Mivelhogy a király szava hatalmas s ki mondja neki: mit cselekszel?
Kay ang pulong sa hari adunay gahum: ug kinsa ang moingon kaniya: Unsa ba ang imong ginabuhat?
5 A ki megőrzi a parancsot, rossz dolgot nem ismer; és időt és ítéletet ismer a bölcs szíve.
Bisan kinsa nga magatuman sa sugo dili makaila sa dautang butang: ug ang kasingkasing sa tawo nga manggialamon makasabut sa panahon ug sa hukom:
6 Mert minden dolognak megvan a maga ideje és ítélete, mert nagy az embernek rosszasága ő rajta.
Kay sa tagsatagsa ka tuyo adunay usa ka panahon ug hukom; tungod kay ang kasakit sa tawo daku man kaniya.
7 Mert nem tudja azt, a mi lesz, mert a midőn lesz, ki mondja meg neki?
Kay siya wala masayud niadtong mahitabo; kay kinsa ba ang makasugilon kaniya kong maunsa kini unya?
8 Nincs ember, ki úr a szél fölött, hogy elzárja a szelet; s nincs uralom a halál napja fölött, s nincs elbocsátás a háborúban s meg nem menti a gonoszság az ő gazdáját.
Walay tawo nga may gahum sa espiritu aron sa pagpugong sa espiritu; ni may gahum siya sa pagbuot sa adlaw sa kamatayon: ug walay pagsibug sa gubat; ni ang kadautan magaluwas niadtong naanad niini.
9 Mindezt láttam és rá adtam szívemet minden dologra, mely történik a nap alatt, oly időben, a midőn úr lett az ember az emberen annak kárára.
Kining tanan nakita ko, ug gikugihan sa akong kasingkasing ang tanan nga buhat nga ginahimo ilalum sa adlaw: adunay panahon nga ang tawo adunay gahum labaw sa usa alang sa iyang kadautan.
10 És azután láttam gonoszokat, kik eltemettettek és betértek, míg szent helyről eltávoznak és a városban elfelejtetnek azok, kik helyesen cselekedtek. Ez is hiúság!
Busa nakita ko ang tawong dautan nga gilubong, ug sila nangadto sa lubnganan; ug kadtong nakagbuhat sa matul-id mingpahawa sa dapit nga balaan, ug hingkalimtan didto sa ciudad: kini usab kakawangan man.
11 Mivel nem történik ítélet a rossz tett ellen gyorsan, azért van tele az ember fiainak szíve azzal, hogy rosszat cselekedjenek;
Tungod kay ang hukom batok sa buhat nga dautan wala man tumana sa dihadiha, busa ang kasingkasing sa mga anak nga lalake sa mga tawo nangahas aron sa pagbuhat ug dautan.
12 mivel a vétkes százszorta cselekszik rosszat és hosszúéletű – bár tudom én azt is, hogy jó dolguk lesz az istenfélőknek, mivel tőle félnek.
Bisan pa ang makasasala nagbuhat ug dautan sa makagatus, ug nagapalugway sa iyang mga adlaw, apan sa pagkatinuod ako nasayud nga maayo kana kanila nga nahadlok sa Dios, nga nahadlok sa iyang atubangan:
13 De jó dolga nem lesz a gonosznak s nem lesz hosszú életű, úgy mint az árnyék, mivel nem fél az Istentől.
Apan dili mahitabo nga maayo kana sa dautan, ni pagapalugwayan niya ang iyang mga adlaw, nga ingon sa usa ka anino; tungod kay siya dili mahadlok sa atubangan sa Dios.
14 Van egy hiúság, mely történik a földön: vannak igazak, kiknek jut a gonoszok cselekedete szerint és vannak gonoszok, kiknek jut az igazak cselekedete szerint. Mondtam, hogy ez is hiúság!
Adunay kakawangan nga ginahimo sa ibabaw sa yuta, nga adunay matarung nga mga tawo nga kanila mahinabo sumala sa buhat sa dautan; usab, adunay dautan nga mga tawo nga mahinabo kanila sumala sa buhat sa matarung: ako miingon nga kini usab kakawangan man.
15 Tehát dicsértem én az örömöt, mivel nincs jó az ember számára, hacsak nem az, hogy egyék és igyék és örüljön, és az kiséri majd őt fáradsága mellett életének napjaiban, melyeket adott neki Isten a nap alatt.
Unya ginadayeg ko ang pagkalipay, tungod kay ang tawo wala nay labing maayo nga butang ilalum sa adlaw, kay sa pagkaon, ug sa paginum, ug sa pagkalipay: tungod kay kini mopabilin kaniya sa iyang buhat sa tanang mga adlaw sa iyang kinabuhi nga gihatag sa Dios kaniya ilalum sa adlaw.
16 Midőn ráadtam szívemet, hogy megismerjek bölcseséget s hogy lássam a bajlódást, mely történik a földön; hogy sem nappal, sem éjjel álmot a szemeiben nem 1át:
Sa diha nga gipakugihan ko sa akong kasingkasing ang pag-ila sa kaalam, ug sa pagtan-aw sa pagtigayon nga ginahimo sa ibabaw sa yuta, (kay ania usab kini siya dili makakaplag ug pagkatulog sa adlaw ni sa gabii),
17 láttam az Istennek minden cselekvését, hogy nem bírja az ember megtalálni a dolgot, mely történt a nap alatt, bármennyire fáradjon is az ember, hogy keresse, de nem találja; ha mondja is a bölcs, hogy ismeri, nem bírja megtalálni.
Nan natan-aw ko ang tanan nga buhat sa Dios, nga sa tawo dili matukib ang buhat nga nahimo ilalum sa adlaw: tungod kay bisan unsaon sa tawo ang pagsusi niini, apan dili siya makatugkad niini; oo, labut pa, bisan ang tawo nga manggialamon magahunahuna sa pagtugkad niini, apan dili gayud siya makahimo sa pagtugkad niini.