Prédikátor 7
1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
Mejor es una buena fama Que un buen ungüento, Y mejor el día de la muerte Que el día del nacimiento.
2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
Mejor es ir a la casa del luto Que a la casa del banquete, Porque aquello es el fin de todos los hombres. El que vive debe poner esto en su corazón.
3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
Mejor la tristeza que la risa, Porque con la tristeza de rostro se enmienda el corazón.
4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
El corazón de los sabios está en la casa del luto, Pero el corazón del necio está en la casa del placer.
5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
Mejor es oír la reprensión del sabio Que el canto de los necios,
6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
Porque como el estallido de los espinos bajo la olla, Así es la risa del necio. También esto es vanidad.
7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
Porque la opresión perturba al sabio, Y el regalo corrompe el corazón.
8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
Mejor es el fin de un asunto que su comienzo, Y mejor el paciente de espíritu que el altivo de espíritu.
9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
No te apresures en tu alma a enojarte, Porque la ira reside en el seno de los necios.
10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
Nunca digas: ¿Por qué los tiempos pasados fueron mejores que éstos? No es sabio que preguntes esto.
11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
La sabiduría es buena con una heredad, Y aprovecha a los que ven el sol.
12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
Porque estar bajo la protección del conocimiento Es como estar bajo la protección del dinero. Pero la sabiduría aventaja En que da vida a los que la poseen.
13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
Considera la obra de ʼElohim: ¿Quién podrá enderezar Lo que Él torció?
14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
El día del bien goza del bien. Y el día de la adversidad reflexiona: ʼElohim hizo tanto lo uno como la otra, Para que el hombre no descubra Lo que sucederá después de él.
15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
Todo esto vi en los días de mi vanidad: Hay justo que perece por su justicia, Y hay impío que prospera en su impiedad.
16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
No seas demasiado justo, Ni presumas ser muy sabio. ¿Por qué tienes que destruirte?
17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
No seas demasiado impío Ni seas insensato. ¿Por qué morirás antes de tiempo?
18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
Bueno es que agarres una cosa sin soltar la otra, Porque el que teme a ʼElohim Sale bien con ambas cosas.
19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
La sabiduría fortalece al sabio Más que diez poderosos que estén en una ciudad.
20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
Ciertamente no hay hombre justo en la tierra Que haga el bien y nunca peque.
21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
Tampoco tomes en serio todo lo que se habla, Ni escuches a tu esclavo cuando te maldice,
22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
Pues sabes muy bien que muchas veces tú mismo maldijiste a otros.
23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
Todas estas cosas experimenté con sabiduría Y dije: Seré sabio. Pero eso estaba lejos de mí.
24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
Lo que existe es remoto y muy profundo. ¿Quién lo podrá hallar?
25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
Dirigí mi corazón al saber, A escudriñar y a buscar el conocimiento y la razón. Procuré conocer cuál es la peor insensatez: La necedad de la locura.
26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
Y hallé más trágica que la muerte A la mujer cuyo corazón es trampa y red, Y sus manos, ligaduras. El que agrada a ʼElohim escapará de ella, Pero el pecador será atrapado por ella.
27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
Mira, dice el Predicador, Al sopesar las cosas una por una para hallar una razón,
28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
Lo que aún busca mi alma sin encontrarlo: Hallé un hombre entre 1.000, Pero una mujer entre todas ellas no la encontré.
29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
Solo esto hallé: Que ʼElohim hizo al hombre recto, Pero ellos buscaron muchas artimañas.
