Prédikátor 7

1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.

Bolje je ime nego dobro ulje, i dan smrtni nego dan u koji se ko rodi.

2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.

Bolje je iæi u kuæu gdje je žalost nego iæi u kuæu gdje je gozba, jer je ondje kraj svakoga èovjeka, i ko je živ, slaže u srce svoje.

3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.

Bolja je žalost nego smijeh, jer kad je lice neveselo, srce postaje bolje.

4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.

Srce je mudrijeh ljudi u kuæi gdje je žalost, a srce bezumnijeh u kuæi gdje je veselje.

5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;

Bolje je slušati karanje mudroga nego da ko sluša pjesmu bezumnijeh.

6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -

Jer kao što prašti trnje pod loncem, taki je smijeh bezumnikov; i to je taština.

7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.

Nasilje obezumljuje mudroga, i poklon izopaèuje srce.

8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.

Bolji je kraj stvari nego poèetak joj; bolji je ko je strpljiva duha negoli ko je ponosita duha.

9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.

Ne budi nagao u duhu svom na gnjev, jer gnjev poèiva u njedrima bezumnijeh.

10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!

Ne govori: šta je to, te su preðašnji dani bili bolji od ovijeh? jer ne bi bilo mudro da za to pitaš.

11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.

Dobra je mudrost s imanjem, i korisna je onima koji vide sunce.

12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.

Jer je mudrost zaklon, i novci su zaklon; ali je pretežnije znanje mudrosti tijem što daje život onome ko je ima.

13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?

Pogledaj djelo Božije; jer ko može ispraviti što on iskrivi?

14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.

U dobro vrijeme uživaj dobro, a u zlo vrijeme gledaj, jer je Bog stvorio jedno prema drugom zato da èovjek ne zna šta æe biti.

15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.

Svašta vidjeh za vremena taštine svoje: pravednika koji propada u pravdi svojoj, i bezbožnika koji dugo živi u svojoj zloæi.

16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?

Ne budi suviše pravedan ni suviše mudar; zašto bi sebe upropastio?

17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?

Ne budi suviše bezbožan ni lud; zašto bi umro prije vremena?

18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.

Dobro je da držiš jedno a drugo da ne puštaš iz ruke; jer ko se boji Boga izbaviæe se od svega.

19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.

Mudrost krijepi èovjeka više nego deset knezova koji su u gradu.

20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.

Doista nema èovjeka pravedna na zemlji koji tvori dobro i ne griješi.

21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.

Ne uzimaj na um svašta što se govori, ako bi i slugu svojega èuo gdje te psuje;

22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.

Jer srce tvoje zna da si i ti više puta psovao druge.

23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!

Sve to ogledah mudrošæu i rekoh: biæu mudar; ali mudrost bješe daleko od mene.

24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?

Što je tako daleko i vrlo duboko, ko æe naæi?

25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.

Okretoh se srcem svojim da poznam i izvidim i iznaðem mudrost i razum, i da poznam bezbožnost ludosti i ludost bezumlja.

26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.

I naðoh da je grèa od smrti žena kojoj je srce mreža i pruglo, kojoj su ruke okovi; ko je mio Bogu, saèuvaæe se od nje, a grješnika æe uhvatiti ona.

27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.

Gle, to naðoh, veli propovjednik, jedno prema drugom, tražeæi da razumijem.

28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.

Još traži duša moja, ali ne naðoh. Èovjeka jednoga u tisuæi naðoh, ali žene meðu svjema ne naðoh.

29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.

Samo, gle, ovo naðoh: da je Bog stvorio èovjeka dobra; a oni traže svakojake pomisli.