Prédikátor 7
1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
A good name [is] better than precious ointment; and the day of death than the day of one's birth.
2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
[It is] better to go to the house of mourning, than to go to the house of feasting: for that [is] the end of all men; and the living will lay [it] to his heart.
3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
Sorrow [is] better than laughter: for by the sadness of the countenance the heart is made better.
4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
The heart of the wise [is] in the house of mourning; but the heart of fools [is] in the house of mirth.
5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
[It is] better to hear the rebuke of the wise, than for a man to hear the song of fools.
6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
For as the crackling of thorns under a pot, so [is] the laughter of the fool: this also [is] vanity.
7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
Surely oppression maketh a wise man mad; and a gift destroyeth the heart.
8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
Better [is] the end of a thing than its beginning: [and] the patient in spirit [is] better than the proud in spirit.
9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
Be not hasty in thy spirit to be angry: for anger resteth in the bosom of fools.
10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
Say not thou, What is [the cause] that the former days were better than these? for thou dost not inquire wisely concerning this.
11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
Wisdom [is] good with an inheritance: and [by it there is] profit to them that see the sun.
12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
For wisdom [is] a defense, [and] money [is] a defense: but the excellence of knowledge [is], [that] wisdom giveth life to them that have it.
13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
Consider the work of God: for who can make [that] straight, which he hath made crooked?
14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
In the day of prosperity be joyful, but in the day of adversity consider: God also hath set the one over against the other, to the end that man should find nothing after him.
15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
All [things] have I seen in the days of my vanity: there is a just [man] that perisheth in his righteousness, and there is a wicked [man] that prolongeth [his life] in his wickedness.
16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
Be not righteous over much; neither make thyself over wise: why shouldst thou destroy thyself?
17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
Be not over much wicked, neither be thou foolish: why shouldst thou die before thy time?
18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
[It is] good that thou shouldst take hold of this; yes, also from this withdraw not thy hand: for he that feareth God shall escape from them all.
19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
Wisdom strengtheneth the wise more than ten mighty [men] who are in the city.
20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
For [there is] not a just man upon earth, that doeth good, and sinneth not.
21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
Also take no heed to all words that are spoken; lest thou hear thy servant curse thee:
22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
For often also thy own heart knoweth that thou thyself likewise hast cursed others.
23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
All this have I proved by wisdom: I said, I will be wise; but it [was] far from me.
24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
That which is far off, and exceedingly deep, who can find it out?
25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
I applied my heart to know, and to search, and to seek out wisdom, and the reason [of things], and to know the wickedness of folly, even of foolishness [and] madness:
26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
And I find more bitter than death the woman whose heart [is] snares and nets, [and] her hands [as] bands: whoever pleaseth God shall escape from her; but the sinner shall be taken by her.
27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
Behold, this have I found, saith the preacher, [counting] one by one, to find out the account:
28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
Which yet my soul seeketh, but I find not: one man among a thousand have I found; but a woman among all those have I not found.
29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
Lo, this only have I found, that God hath made man upright; but they have sought out many inventions.
