Prédikátor 7
1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
A [good] name is better than precious ointment; and the day of death than the day of one’s birth.
2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
It is better to go to the house of mourning, than to go to the house of feasting: for that is the end of all men; and the living will lay it to his heart.
3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
Sorrow is better than laughter: for by the sadness of the countenance the heart is made glad.
4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
The heart of the wise is in the house of mourning; but the heart of fools is in the house of mirth.
5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
It is better to hear the rebuke of the wise, than for a man to hear the song of fools.
6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
For as the crackling of thorns under a pot, so is the laughter of the fool: this also is vanity.
7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
Surely extortion maketh a wise man foolish; and a gift destroyeth the understanding.
8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
Better is the end of a thing than the beginning thereof: [and] the patient in spirit is better than the proud in spirit.
9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
Be not hasty in thy spirit to be angry: for anger resteth in the bosom of fools.
10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
Say not thou, What is the cause that the former days were better than these? for thou dost not inquire wisely concerning this.
11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
Wisdom is as good as an inheritance: yea, more excellent is it for them that see the sun.
12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
For wisdom is a defence, even as money is a defence: but the excellency of knowledge is, that wisdom preserveth the life of him that hath it.
13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
Consider the work of God: for who can make that straight, which he hath made crooked?
14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
In the day of prosperity be joyful, and in the day of adversity consider: God hath even made the one side by side with the other, to the end that man should not find out any thing [that shall be] after him.
15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
All this have I seen in the days of my vanity: there is a righteous man that perisheth in his righteousness, and there is a wicked man that prolongeth [his life] in his evil-doing.
16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
Be not righteous over much; neither make thyself over wise: why shouldest thou destroy thyself?
17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
Be not over much wicked, neither be thou foolish: why shouldest thou die before thy time?
18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
It is good that thou shouldest take hold of this; yea, also from that withdraw not thine hand: for he that feareth God shall come forth of them all.
19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
Wisdom is a strength to the wise man more than ten rulers which are in a city.
20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
Surely there is not a righteous man upon earth, that doeth good, and sinneth not.
21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
Also take not heed unto all words that are spoken; lest thou hear thy servant curse thee:
22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
for oftentimes also thine own heart knoweth that thou thyself likewise hast cursed others.
23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
All this have I proved in wisdom: I said, I will be wise; but it was far from me.
24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
That which is is far off, and exceeding deep; who can find it out?
25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
I turned about, and my heart [was set] to know and to search out, and to seek wisdom and the reason [of things], and to know that wickedness is folly, and that foolishness is madness:
26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
And I find a thing more bitter than death, [even] the woman whose heart is snares and nets, [and] her hands [as] bands: whoso pleaseth God shall escape from her; but the sinner shall be taken by her.
27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
Behold, this have I found, saith the Preacher; [laying] one thing to another, to find out the account:
28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
which my soul still seeketh, but I have not found: one man among a thousand have I found; but a woman among all those have I not found.
29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
Behold, this only have I found, that God made man upright; but they have sought out many inventions.
