Prédikátor 6
1 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, és sokszor nehezedik az emberre:
ʻOku ai ʻae kovi kuo u mamata ki ai ʻi he lalo laʻā, pea ʻoku lahi ia ʻi he tangata.
2 Valaki, kinek Isten ád gazdagságot és javakat és dicsőséget, és nincs híjával a maga számára semminek mind abból, a mit kiván, de Isten nem teszi úrává annak, hogy élvezzen belőle, hanem idegen ember fogja élvezni: ez is hiúság és gonosz betegség!
Ko e tangata ʻaia ʻoku foaki ki ai ʻe he ʻOtua ʻae paʻanga lahi, mo e koloa lahi, mo e ongoongolelei, ko ia ʻoku ʻikai te ne masiva ai ʻi ha meʻa ki hono laumālie ʻi he meʻa kotoa pē ʻoku ne holi ki ai, ka ʻoku ʻikai foaki ʻae mālohi kiate ia ʻe he ʻOtua ke ne kamata ia, ka ʻoku kai ia ʻe he kakai kehe; ko e vaʻinga eni, pea ko e mahaki kovi moʻoni.
3 Ha százat is nemzene valaki és sok esztendőt élne és legyenek bármily számosak életének évei, de lelke nem lakik jó1 a jóból és még temetése sem volt neki: azt mondom, jobb nálánál az idétlen!
Kapau ʻe tupu ʻi ha tangata ʻae fānau ʻe toko teau, pea moʻui ia ki he ngaahi taʻu lahi, pea lahi ʻaupito ʻae ngaahi ʻaho ʻo hono taʻu, ka ʻoku ʻikai fakapito hono laumālie ʻi he lelei, pea ka mate ia ʻoku ʻikai fai hano putu; ʻoku ou pehē ʻeau, ʻoku lelei hake ʻiate ia ha fanauʻi taʻehoko.
4 Mert hiúsággal jött és sötétségben megy, és sötétségbe boríttatik a neve;
He koeʻuhi ʻoku hoko mai ia mo e vaʻinga, pea ʻoku ʻalu ʻi he fakapoʻuli, pea ʻe ʻufiʻufi ʻaki ʻae fakapoʻuli ʻa hono hingoa.
5 a napot sem látta s nem ismerte: nyugalma ennek inkább van, mint amannak.
Kaeʻumaʻā eni, naʻe ʻikai te ne mamata ki he laʻā, pe ʻilo ha meʻa ʻe taha: ʻoku lahi hake ʻa ʻene fiemālie ʻaʻana ʻi he tokotaha ko ia.
6 S habár ezer esztendőt él kétszer, de jót nem lát: nemde egy helyre megy el minden?
ʻIo, neongo ʻene moʻui ʻi ha taʻu ʻe ua afe, ka naʻe ʻikai te ne mamata ki he lelei: ʻikai ʻoku ʻalu kotoa pē ki he potu pe taha?
7 Az embernek minden fáradsága a szájáért van, de a lélek még sem telik meg.
ʻOku fai ʻae ngāue kotoa pē ʻae tangata, koeʻuhi ko hono ngutu, ka ʻoku ʻikai fiu ai ʻene holi.
8 Mert mi elsőbbsége van a bölcsnek a balga fölött, mi a szegénynek, ki tud járni az élők előtt?
He ko e hā ʻoku maʻu lahi hake ʻe he poto ʻiate ia ʻoku vale? Ko e hā ʻoku maʻu ʻe he masiva, ʻaia ʻoku ʻilo ke ʻalu totonu ʻi he ʻao ʻoe kakai moʻui?
9 Jobb a szemnek látása, mint a lélek barangolása. Ez is hiúság és szélnek hajhászása.
ʻOku lelei hake ʻae sio ʻae mata ʻi he holi fano ʻae laumālie: he ko e vaʻinga foki eni mo e fakamamahi ki he laumālie.
10 Minden, a mi van, rég neveztetett annak neve, s tudva van, hogy az ember micsoda, és nem tud pörölni azzal, ki nálánál hatalmasabb.
Ko e meʻa ʻaia naʻe ʻi ai kuo ʻosi hono fakahingoa, pea kuo ʻilo ia ko e tangata: ka ʻoku ʻikai faʻa fekuki ia mo ia ʻoku mālohi lahi kiate ia.
11 Noha van sok beszéd, mely hiúságot sokasít: mi nyeresége van az embernek?
Pea ʻi he ʻi ai ʻae ngaahi meʻa lahi ʻoku tupulekina ai ʻae vaʻinga, ko e hā hono ʻaonga ki he tangata?
12 Mert ki tudja, mi jó az embernek az életben, hívságos élete napjainak tartamára, melyeket eltölt mint az árnyék? Ugyanis ki mondja meg az embernek, hogy mi lesz ő utána a nap alatt?
He ko hai ʻoku ne ʻilo ʻae meʻa ʻoku lelei ki he tangata ʻi he moʻui ni, ʻi he ʻaho kotoa pē ʻo ʻene moʻui vaʻinga, ʻaia ʻoku mole atu ʻo hangē ko e ʻata? He ko hai ʻoku faʻa tala ki he tangata ʻae meʻa ʻe hoko kimui ʻiate ia ʻi he lalo laʻā?
