Prédikátor 5
1 Őrizd lábadat, midőn Isten házába mész; a odalépni, hogy figyelj, jobb mint mikor a balgák áldozatot adnak, mert nincs tudásuk, úgy hogy rosszat cselekesznek.
Sithaw imthung ah na caeh naah na khok tangkan to acoe ah; amsoem ai hmuen a sak o tiah panoek ai kamthunawk ih angbawnhaih to sak pae pongah loe, lok tahngaih hanah azom ah.
2 Ne hírtelenkedjél szájaddal, és szíved ne siessen szót kiejteni Isten előtt, mert Isten az égben van, te pedig a földön vagy, azért legyenek a te szavaid kevesek.
Na pakha to rangsak hmah, Sithaw hmaa ah lokthuih hanah, na poekhaih rangsak hmah; Sithaw loe van ah oh moe, nang loe long ah na oh; to pongah na lok to tamsisak ah.
3 Mert jön az álom sok bajlódással és a balgának hangja sok beszéddel.
Kapop ah poek ih hmuen to amang ah hnuk baktih toengah, lokpunghaih mah amthuhaih to amtuengsak.
4 Midőn fogadást teszel Istennek, ne késsél azt megfizetni, mert nem telik kedve a balgákban; a mit fogadtál, fizesd meg!
Sithaw khae lokkamhaih sak naah, akoepsak ai ah om hmah; anih loe kamthunawk nuiah anghoe ai; lokkamhaih to koepsak ah.
5 Jobb, ha nem fogadsz, mintsem hogy fogadsz és nem fizeted meg.
Lokkamhaih na koepsak ai pongah loe, lokkamhaih sah ai ah oh to hoih kue.
6 Ne engedd szádnak, hogy vétekbe ejtse a te testedet, s ne mondd a küldött előtt, hogy tévedés volt; mért haragudjék Isten haragod miatt és rontsa meg kezed munkáját?
Na pakha pongah na takpum to zaehaih sahsak hmah; ka sakpazae moeng boeh tiah, van kaminawk hmaa ah thui hmah; na thuih nahaeloe Sithaw palungphui ueloe, na ban hoi sak ih hmuen to amrosak tih.
7 Mert sok álom és sok hiúság mellett sok beszéd is van; hanem az Istent féljed.
Pop parai amang hoi pop hmoek ah apaeh ih lok loe avanghaih tidoeh om ai; to pongah nang loe Sithaw to zii ah.
8 Ha szegénynek elnyomását és jognak és igazságnak megrablását látod a tartományban, ne csodálkozzál a dolgon; mert magas őrködik magas fölött, és legmagasabb van fölöttük.
Prae thungah kamtang hnaphnaehaih, toenghaih loklam hoi amkhraeng moe, patuk ih lok baktih na ai ah lokcaekhaih hoi athii palonghaih to na hnuk naah, to baktih hmuen pongah dawnrai hmah; angraeng maeto loe angmah pongah kasang kue angraeng mah anih to khet parui, nihnik doeh angmah hnik pongah kasang kue angraeng mah khet parui let bae vop.
9 S az országnak nyeresége mindenképen az: király, ki szolgája lett a szántóföldnek.
Prae thung ih amekhaih loe kami boih han ih ni, siangpahrang angmah doeh lawk thung hoiah amekhaih to hnuk.
10 A ki szereti az ezüstöt, nem lakik jó1 ezüsttel, s a ki szereti a gazdagságot, annak nincs termése. Ez is hiúság.
Phoisa palung kami loe phoisa hoiah palungdip mak ai; angraenghaih koeh kami doeh a tawnh ih hmuenmae hoiah palungdip thai mak ai; hae hmuen doeh azom pui ni.
11 Megsokasodván a jószág, megsokasodtak annak emésztői, s mi haszna van a gazdájának abban, hacsak nem szemeinek látása?
Hmuenmae pop naah, patohhaih doeh pop aep; katawn kaminawk mah mik hoiah dan o khue ai ah loe tih amekhaih maw a tawnh o?
12 Édes a munkásnak alvása, akár keveset, akár sokat eszik; s a gazdagnak jóllakottsága nem engedi őt aludni.
Toksahkung loe zetta caa cadoeh kapop ah caa cadoeh, iih nawm pae; angraeng loe hmuenmae tawnh mang, toe iip thai ai.
13 Van egy fájó baj, melyet láttam a nap alatt: gazdagság megőrizve gazdájának a saját bajára.
Ni tlim ah kasae koek hmuen to ka hnuk; angraengnawk loe a tawnh o ih hmuen to angmacae patang han ih ni patung o.
14 S elvész ama gazdagság gonosz bajlódás mellett; fiat nemzett, de nincs kezében semmi.
Toe to tiah angraeng kaminawk loe tahamsethaih mah anghmatsak boih; caa nongpa tapen cadoeh, anih mah toep han ih hmuen tidoeh om ai.
15 A mint kijött anyja méhéből, mezítelen megy megint oda, úgy a mint jött; és mit sem visz el fáradságáért, hogy elvigye kezében.
Anih loe amno zokthung hoi bangkrai ah tacawt baktih toengah, bangkrai ah ni amlaem let tih; a toksakhaih to a ban hoi tidoeh sin thai mak ai.
16 És ez is fájó baj: megfelelően annak, a hogy jött, úgy fog elmenni; mi nyeresége van tehát neki, hogy a szélnek fáradozik.
Kami loe angmah angzohhaih baktiah, caeh let tih, hae doeh kasae koek hmuen ah ni oh; takhi hanah toksak hae timaw amekhaih oh?
17 Sőt mind az ő napjaiban sötétségben élvez és boszankodik sokat, betegsége is van meg harag.
Anih hinghaih aninawk loe khoving thungah laemsak boih; palungsethaih, palungphuihaih, nathaih hoiah ni kho a sak.
18 Íme a mit én jónak, a mit szépnek láttam: hogy egyék és igyék és élvezze a jót minden fáradságáért, melylyel fáradozik a nap alatt élete napjainak tartamára, melyet Isten adott neki; mert az az ő osztályrésze.
Sithaw mah paek ih hinghaih ni setta thungah kami han kahoih, kamsoem ah kaom ka hnuk ih hmuen loe caaknaek moe, tha pathok hoiah hnuk ih toksakhaih atho nuiah poeknawm ah khosakhaih hae ni; to hmuen loe angmah khosakhaih taham ah ni oh roe boeh.
19 Az is bármely ember, kinek adott az Isten gazdagságot éa javakat és urává tette annak, bogy élvezzen belőle és hogy kivegye az osztályrészét és hogy örűljön fáradságában – az Istennek az adománya.
Sithaw mah kami boih hanah angraenghaih hoi hmuenmae tawnhhaih to paek; to hmuennawk hoi kanawm ah khosakhaih to paek, angmah ih taham to laksak moe, a toksakhaih pongah anghoehaih to paek; hae hmuen loe Sithaw ih tangqum ah ni oh.
20 Mert nem sokat fog emlékezni élete napjairól, mivel Isten megengedi szívének örömét.
Sithaw mah poeknawmhaih palungthin to paek boeh pongah, kalaem tangcae khosakhaih aninawk to poek mak ai boeh.
