Prédikátor 4
1 S rátértem én és láttam mindazon elnyomásokat, melyek történnek a nap alatt; s íme az elnyomottak könnye, s nincs nekik vigasztalójuk, s elnyomóik kezéből erőszak kél, de nincs nekik vigasztalójuk.
So I returned, and considered all the oppressions that are done under the sun: and behold the tears of [such as were] oppressed, and they had no comforter; and on the side of their oppressors [there was] power; but they had no comforter.
2 És dicsértem én a holtakat, azokat, kik rég meghaltak, inkább mint az élőket, kik még életben vannak;
Wherefore I praised the dead who are already dead more than the living who are yet alive.
3 de boldogabbnak mindkettőjüknél azt, ki még nem is lett, a ki nem látta; a rossz dolgot, mely történik a nap alatt.
Yes, better is [he] than both they, who hath not yet been, who hath not seen the evil work that is done under the sun.
4 És láttam én minden fáradságot és a cselekvésnek minden ügyességét, hogy az az egyiknek irígysége a másik ellen. Ez is hiúság és szélnek hajhászása.
Again, I considered all labor, and every right work, that for this a man is envied by his neighbor. This [is] also vanity and vexation of spirit.
5 A balga összefonja kezeit és saját húsát emészti.
The fool foldeth his hands together, and eateth his own flesh.
6 Jobb teli tenyérnyi nyugalom, mint két teli maroknyi fáradság és szélhajhászás.
Better [is] a handful [with] quietness, than both the hands full [with] toil and vexation of spirit.
7 És rátértem én és láttam egy hiúságot a nap alatt:
Then I returned, and I saw vanity under the sun.
8 van egy s nincs vele második, sem fia, sem testvére nincs neki; de nincs vége minden fáradságának, szeme sem lakik jó1 gazdagsággal: kiért fáradok én tehát, és megvonom lelkemtől a jót? Ez is hiúság és rossz egy bajlódás!
There is one [alone], and [there is] not a second; yes, he hath neither child nor brother: yet [is there] no end of all his labor; neither is his eye satisfied with riches; neither [saith he], For whom do I labor, and bereave my soul of good? This [is] also vanity, yes, it [is] a grievous labor.
9 Jobb a kettő mint az egy, mert van nekik jó jutalmuk fáradságukért.
Two [are] better than one; because they have a good reward for their labor.
10 Mert ha elesnek, az egyik fölemeli társát; de jaj neki az egynek, ki elesik, és nincs második, hogy fölemelje.
For if they fall, the one will lift up his fellow: but woe to him [that is] alone when he falleth; for [he hath] not another to help him to rise.
11 Épúgy, ha ketten feküsznek, melegjük lesz, de az egynek mikép legyen melege?
Again, if two lie together, then they have heat: but how can one be warm [alone]?
12 És ha valaki megtámadja az egyiket, a kettő áll neki ellen; s a hármas fonál nem egyhamar szakad szét.
And if one prevaileth against him, two shall withstand him; and a three-fold cord is not quickly broken.
13 Jobb szegény és bölcs ifjú, mint vén és balga király, a ki többé nem képes intést elfogadni.
Better [is] a poor and a wise child, than an old and foolish king, who will no more be admonished.
14 Mert a foglyok házából jött ki, hogy király legyen, bár királyságában szegénynek született is.
For out of prison he cometh to reign; whereas also [he that is] born in his kingdom becometh poor.
15 Láttam mind az élőket, kik járnak a nap alatt, az ifjú, ama másik mellett, a ki helyette támad.
I considered all the living who walk under the sun, with the second child that shall stand up in his stead.
16 Nincs vége mind a népnek, mindazoknak, kiknek élén van; de nem fognak vele sem örülni az utóbbiak, mert ez is hiúság és szélnek hajhászata.
[There is] no end of all the people, [even] of all that have been before them: they also that come after shall not rejoice in him. Surely this also [is] vanity and vexation of spirit.
