Prédikátor 3
1 Mindennek megvan a kora, és ideje van minden dolognak az ég alatt.
To everything—a season, and a time to every delight under the heavens:
2 Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje van az ültetésnek és ideje az ültetés kiszakításának.
A time to bring forth, And a time to die. A time to plant, And a time to eradicate the planted.
3 Ideje van a megölésnek és ideje a gyógyításnak; ideje a lebontásnak és ideje az építésnek.
A time to slay, And a time to heal, A time to break down, And a time to build up.
4 Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje van a gyásztartásnak és ideje a tánczolásnak.
A time to weep, And a time to laugh. A time to mourn, And a time to skip.
5 Ideje van a kövek eldobásának és ideje a kövek fölhalmozásának; ideje van az ölelésnek és ideje az öleléstől való távolodásnak.
A time to cast away stones, And a time to heap up stones. A time to embrace, And a time to be far from embracing.
6 Ideje van a keresésnek és ideje az elvesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
A time to seek, And a time to destroy. A time to keep, And a time to cast away.
7 Ideje van a megszaggatásnak és ideje az összevarrásnak; ideje van a hallgatásnak és ideje a beszélésnek.
A time to tear, And a time to sew. A time to be silent, And a time to speak.
8 Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek; ideje van a háborúnak és ideje a békének.
A time to love, And a time to hate. A time of war, And a time of peace.
9 Mi nyeresége van a munkálónak abban, a miben fáradozik?
What advantage does the doer have in that which he is laboring at?
10 Láttam a bajlódást, melyet Isten adott az ember fiainak, hogy vele bajlódjanak.
I have seen the travail that God has given to the sons of man to be humbled by it.
11 Mindent szépen alkotott a maga idejében, az örökkévalóságot is adta szivükbe, a nélkül bogy az ember fölfoghatná azon művet, melyet Isten alkotott, kezdettől végig.
The whole He has made beautiful in its season; also, that knowledge He has put in their heart without which man does not find out the work that God has done from the beginning even to the end.
12 Megismertem, bogy nincs számára jó, hanemha bogy örüljön és jót tegyen magával életében.
I have known that there is no good for them except to rejoice and to do good during their life,
13 Az is, bármely ember, a ki eszik és iszik és jót élvez minden fáradságáért: Isten adománya az.
indeed, even every man who eats and has drunk and seen good by all his labor, it [is] a gift of God.
14 Tudom, hogy mind az, a mit Isten cselekszik, megmarad örökké, ahhoz nem lehet hozzá tenni, sem belőle nem lehet elvenni semmit; Isten pedig úgy cselekedte, hogy féljenek tőle.
I have known that all that God does is for all time, to it nothing is to be added, and from it nothing is to be withdrawn; and God has worked that they fear before Him.
15 A mi lett, már régen van és a mi majd lesz, már régen volt; Isten pedig fölkeresi azt, a mi eltűnt.
What is that which has been? Already it is, and that which [is] to be has already been, and God requires that which is pursued.
16 És továbbá láttam a nap alatt a jognak helyén ott a gonoszság, és az igazság helyén ott a gonoszság.
And again, I have seen under the sun the place of judgment—there [is] the wicked; and the place of righteousness—there [is] the wicked.
17 Mondtam én szívemben: az igazat és a gonoszt itéli az Isten; mert ideje van minden dolognak és minden cselekedetért ottan.
I said in my heart, “The righteous and the wicked God judges, for a time [is] to every matter and for every work there.”
18 Mondtam én szívemben: az ember fiai kedvéért van az, hogy megvizsgálja őket az Isten, és hogy lássák, hogy ők magukban olyanok mint a barom.
I said in my heart concerning the matter of the sons of man that God might cleanse them, so as to see that they themselves [are] beasts.
19 Mert eset éri az ember fiait, és eset éri a barmot, és azon egy esetjük van: a milyen ennek a halála, olyan annak a halála, és egy lelkük van mindnek; és az ember elsőbbsége az állat fölött semmi, mert minden hiúság!
For an event [is to] the sons of man, and an event [is to] the beasts, even one event [is] to them; as the death of this, so [is] the death of that; and one spirit [is] to all, and the advantage of man above the beast is nothing, for the whole [is] vanity.
20 Minden anon egy helyre megy, minden a porból lett és minden visszatér a porhoz.
The whole are going to one place, the whole have been from the dust, and the whole are turning back to the dust.
21 Ki ismeri az ember fiainak lelkét, vajon felszáll-e fölfelé, és a barom lelkét, vajon alászáll-a lefelé a földre?
Who knows the spirit of the sons of man that is going up on high, and the spirit of the beast that is going down below to the earth?
22 És láttam, hogy nincsen jobb, mint hogy örűljön az ember a műveivel, mert az az ő osztályrésze; mert ki hozza őt majd ide, hogy nézze azt, a mi utána leszen?
And I have seen that there is nothing better than that man rejoice in his works, for it [is] his portion; for who brings him to look on that which is after him?
