< Prédikátor 11 >
1 Bocsásd kenyeredet a víznek színére, mert sok idő multán megtalálod.
汝の糧食を水の上に投げよ 多くの日の後に汝ふたたび之を得ん
2 Adj részt hétnek és nyolcznak is, mert nem tudod, mily szerencsétlenség lesz a földön.
汝一箇の分を七また八にわかて 其は汝如何なる災害の地にあらんかを知ざればなり
3 Ha megtelnek a felhők esővel, a földre ürítik; és akár délen, akár északon ledől egy fa, a helyen, a hol ledől a fa, ott marad.
雲もし雨の充るあれば地に注ぐ また樹もし南か北に倒るるあればその樹は倒れたる處にあるべし
4 A ki a szelet vigyázza, nem vet, s a ki a felhőket nézi, nem arat.
風を伺ふ者は種播ことを得ず 雲を望む者は刈ことを得ず
5 Valamint nem tudod, mi a szélnek útja s milyenek a csontok a várandós nő testében: azonképen nem ismered Istennek cselekvéseit, aki mindezt cselekszi.
汝は風の道の如何なるを知ず また孕める婦の胎にて骨の如何に生長つを知ず 斯汝は萬事を爲たまふ神の作爲を知ことなし
6 Reggel vesd el magodat és este se nyugodtasd kezedet, mert nem tudod, melyik fog sikerülni, ez-e vagy amaz, avagy mind a kettő egyaránt jó?
汝朝に種を播け 夕にも手を歇るなかれ 其はその實る者は此なるか彼なるか又は二者ともに美なるや汝これを知ざればなり
7 És édes a világosság és jó a szemeknek látni a napot.
夫光明は快き者なり 目に日を見るは樂し
8 Mert ha sok esztendőt él az ember, mindannyiban örüljön és gondoljon a sötétség napjaira, hogy számosak lesznek: minden a mi jön, hiúság!
人多くの年生ながらへてその中凡て幸福なるもなほ幽暗の日を憶ふべきなり 其はその數も多かるべければなり 凡て來らんところの事は皆空なり
9 Örülj, ifjú, gyermekkorodban és vidítson téged szíved ifjúságod napjaiban, és járj szíved útjaiban és szemeid látása szerint; de tudd meg, hogy mindezekért Isten majd ítéletbe visz tégedet!
少者よ汝の少き時に快樂をなせ 汝の少き日に汝の心を悦ばしめ汝の心の道に歩み汝の目に見るところを爲せよ 但しその諸の行爲のために神汝を鞫きたまはんと知べし
10 S távolíts el boszúságot szívedből és mozdítsd el a bajt testedtől, mert a. gyermekkor és a fiatalkor hiúság!
然ば汝の心より憂を去り 汝の身より惡き者を除け 少き時と壮なる時はともに空なればなり