Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
LAS moscas muertas hacen heder [y] dar mal olor el perfume del perfumista: [así] una pequeña locura, al estimado por sabiduría y honra.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
El corazón del sabio está á su mano derecha; mas el corazón del necio á su mano izquierda.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Y aun mientras va el necio por el camino, fálta[le] su cordura, y dice á todos, [que] es necio.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
Si el espíritu del príncipe se exaltare contra ti, no dejes tu lugar; porque la lenidad hará cesar grandes ofensas.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
Hay un mal que debajo del sol he visto, á manera de error emanado del príncipe:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
La necedad está colocada en grandes alturas, y los ricos están sentados en lugar bajo.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
Vi siervos en caballos, y príncipes que andaban como siervos sobre la tierra.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
El que hiciere el hoyo caerá en él; y el que aportillare el vallado, morderále la serpiente.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
El que mudare las piedras, trabajo tendrá en ellas: el que cortare la leña, en ella peligrará.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
Si se embotare el hierro, y su filo no fuere amolado, hay que añadir entonces más fuerza: empero excede la bondad de la sabiduría.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
Muerde la serpiente cuando no está encantada, y el lenguaraz no es mejor.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
Las palabras de la boca del sabio son gracia; mas los labios del necio causan su propia ruina.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
El principio de las palabras de su boca es necedad; y el fin de su charla nocivo desvarío.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
El necio multiplica palabras: no sabe hombre lo que ha de ser; ¿y quién le hará saber lo que después de él será?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
El trabajo de los necios los fatiga; porque no saben por dónde ir á la ciudad.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
¡Ay de ti, tierra, cuando tu rey es muchacho, y tus príncipes comen de mañana!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
¡Bienaventurada, tú, tierra, cuando tu rey es hijo de nobles, y tus príncipes comen á su hora, por refección, y no por el beber!
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
Por la pereza se cae la techumbre, y por flojedad de manos se llueve la casa.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
Por el placer se hace el convite, y el vino alegra los vivos: y el dinero responde á todo.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Ni aun en tu pensamiento digas mal del rey, ni en los secretos de tu cámara digas mal del rico; porque las aves del cielo llevarán la voz, y las que tienen alas harán saber la palabra.
