Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Las moscas muertas hacen heder y dar mal olor el perfume del perfumador; y al estimado por sabiduría y honra una pequeña insensatez.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
El corazón del sabio está a su mano derecha: mas el corazón del insensato, a su mano izquierda.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Y aun cuando el insensato va por el camino, su cordura falta; y dice a todos: insensato es.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
Si espíritu de señor te acometiere, no dejes tu lugar; porque la flojedad hará reposar grandes pecados.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
Hay otro mal que ví debajo del sol, como salido de delante del señor por yerro:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
La insensatez está asentada en grandes alturas; y los ricos están sentados en bajeza.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
Ví siervos encima de caballos, y príncipes que andaban, como siervos, a tierra.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
El que hiciere el hoyo, caerá en él; y el que aportillare el vallado, morderle ha la serpiente.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
El que mudare las piedras, tendrá trabajo en ellas: el que cortare la leña, peligrará en ella.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
Si se embotare el hierro, y su filo no fuere aguzado, añadir más fuerza: mas la bondad de la sabiduría excede.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
Si la serpiente mordiere no encantada, no es más el lenguaz.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
Las palabras de la boca del sabio son gracia: mas los labios del insensato lo echan a perder.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
El principio de las palabras de su boca es insensatez; y el fin de su habla, desvarío malo.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
El insensato multiplica palabras, y dice: No sabe hombre lo que ha de ser: ¿y quién le hará saber, lo que será después de él?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
El trabajo de los insensatos los fatiga; porque no saben por donde van a la ciudad.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
¡Ay de ti tierra, cuando tu rey fuere mozo, y tus príncipes comen de mañana!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
¡Bienaventurada tierra tú, cuando tu rey fuere hijo de nobles, y tus príncipes comen a su hora por la fuerza, y no por el beber!
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
Por la pereza se cae la techumbre; y por la flojedad de manos se llueve la casa.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
Por el placer se hace el convite, y el vino alegra los vivos; y el dinero responde a todo.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Ni aun en tu pensamiento digas mal del rey; ni en los secretos de tu cámara digas mal del rico; porque las aves del cielo llevarán la voz; y las que tienen alas, harán saber la palabra.
