Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Mrtve muhe lekarnarjevemu mazilu povzročijo, da od sebe širi smrdljiv vonj; tako je majhna neumnost tistemu, ki ima sloves zaradi modrosti in časti.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
Srce modrega človeka je pri njegovi desnici, toda bedakovo srce pri njegovi levici.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Da, tudi kadar kdor je bedak, hodi po poti, ga njegova modrost izneverja in vsakemu govori, da je bedak.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
Če vladarjev duh vstane zoper tebe, ne zapusti svojega mesta, kajti ustrežljivost pomirja velike prestopke.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
Je zlo, ki sem ga videl pod soncem, kakor pomota, ki izvira od vladarja:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
neumnost je postavljena na visoko dostojanstvo, bogati pa sedijo na nizkem kraju.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
Videl sem služabnike na konjih, prince pa hoditi kakor služabniki po tleh.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
Kdor koplje jamo, bo padel vanjo, kdorkoli pa lomi ograjo, ga bo pičila kača.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Kdorkoli odstranja kamne, bo z njimi poškodovan in kdor cepi drva, bo s tem izpostavljen nevarnosti.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
Če je železo topo in ne nabrusi ostrine, potem mora vložiti več moči; toda modrost je koristna, da usmerja.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
Zagotovo bo kača pičila brez izrekanja uroka in blebetavec ni boljši.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
Besede iz ust modrega moža so milostljive, toda ustnice bedaka bodo samega sebe pogoltnile.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
Začetek besed iz njegovih ust je nespametnost, konec njegovega govora pa je pogubna norost.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
Tudi bedak je poln besed. Človek ne more povedati kaj bo, in kaj bo za njim, kdo mu lahko pove?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
Trud nespametnih izčrpava vsakogar izmed njih, ker ne ve kako iti do mesta.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Gorje tebi, oh dežela, kadar je tvoj kralj otrok in tvoji princi jedo zjutraj!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Blagoslovljena si ti, oh dežela, kadar je tvoj kralj sin plemičev in tvoji princi jedo v pravšnjem obdobju, za moč in ne za pijanost!
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
Z veliko lenobe zgradba propada in zaradi brezdelja rok kaplja skozi hišo.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
Praznovanje je narejeno za smeh in vino dela vesele, toda denar odgovarja vsem stvarem.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Ne preklinjaj kralja niti v svojih mislih in ne preklinjaj bogatega v svoji spalnici, kajti zračna ptica bo odnesla glas in kar ima peruti, bo povedalo zadevo.
