Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Muscae morientes perdunt suavitatem unguenti. Pretiosior est sapientia et gloria, parva et ad tempus stultitia.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
Cor sapientis in dextera eius, et cor stulti in sinistra illius.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Sed et in via stultus ambulans, cum ipse insipiens sit, omnes stultos aestimat.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
Si spiritus potestatem habentis ascenderit super te, locum tuum ne demiseris: quia curatio faciet cessare peccata maxima.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
Est malum quod vidi sub sole, quasi per errorem egrediens a facie principis:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
positum stultum in dignitate sublimi, et divites sedere deorsum.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
Vidi servos in equis: et principes ambulantes super terram quasi servos.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
Qui fodit foveam, incidet in eam: et qui dissipat sepem, mordebit eum coluber.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Qui transfert lapides, affligetur in eis: et qui scindit ligna, vulnerabitur ab eis.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
Si retusum fuerit ferrum, et hoc non ut prius, sed hebetatum fuerit, multo labore exacuetur, et post industriam sequetur sapientia.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
Si mordeat serpens in silentio, nihil eo minus habet qui occulte detrahit.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
Verba oris sapientis gratia: et labia insipientis praecipitabunt eum:
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
Initium verborum eius stultitia, et novissimum oris illius error pessimus.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
Stultus verba multiplicat. Ignorat homo quid ante se fuerit: et quid post se futurum sit, quis ei poterit indicare?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
Labor stultorum affliget eos, qui nesciunt in urbem pergere.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Vae tibi terra, cuius rex puer est, et cuius principes mane comedunt.
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Beata terra, cuius rex nobilis est, et cuius principes vescuntur in tempore suo ad reficiendum, et non ad luxuriam.
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
In pigritiis humiliabitur contignatio, et in infirmitate manuum perstillabit domus.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
In risum faciunt panem, et vinum ut epulentur viventes: et pecuniae obediunt omnia.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
In cogitatione tua regi ne detrahas, et in secreto cubiculi tui ne maledixeris diviti: quia et aves caeli portabunt vocem tuam, et qui habet pennas annunciabit sententiam.
