Prédikátor 10

1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.

死し蝿は和香者の膏を臭くしこれを腐らす 少許の愚癡は智能と尊榮よりも重し

2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.

智者の心はその右に愚者の心はその左に行くなり

3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.

愚者は出て途を行にあたりてその心たらず自己の愚なることを一切の人に告ぐ

4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.

君長たる者汝にむかひて腹たつとも汝の本處を離るる勿れ温順は大なる愆を生ぜしめざるなり

5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:

我日の下に一の患事あるを見たり是は君長たる者よりいづる過誤に似たり

6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.

すなはち愚なる者高き位に置かれ貴き者卑き處に坐る

7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.

我また僕たる者が馬に乗り王侯たる者が僕のごとく地の上に歩むを観たり

8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.

坑を据る者はみづから之におちいり石垣を毀つ者は蛇に咬れん

9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.

石を打くだく者はそれがために傷を受け木を割る者はそれがために危難に遭ん

10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.

鐵の鈍くなれるあらんにその刃を磨ざれば力を多く之にもちひざるを得ず 智慧は功を成に益あるなり

11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.

蛇もし呪術を聴ずして咬ば呪術師は用なし

12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;

智者の口の言語は恩徳あり 愚者の唇はその身を呑ほろぼす

13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.

愚者の口の言は始は愚なり またその言は終は狂妄にして惡し

14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?

愚者は言詞を衆くす 人は後に有ん事を知ず 誰かその身の後にあらんところの事を述るを得ん

15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.

愚者の労苦はその身を疲らす彼は邑にいることをも知ざるなり

16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!

その王は童子にしてその侯伯は朝に食をなず國よ 汝は禍なるかな

17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.

その王は貴族の子またその侯伯は酔樂むためならず力を補ふために適宜き時に食をなす國よ 汝は福なるかな

18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.

懶惰ところよりして屋背は落ち 手を垂をるところよりして家屋は漏る

19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.

食事をもて笑ひ喜ぶの物となし洒をもて決樂を取れり 銀子は何事にも應ずるなり

20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.

汝心の中にても王たる者を詛ふなかれ また寝室にても富者を詛なかれ 天空の鳥その聲を傳へ羽翼ある者その事を布べければなり