Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Dead flies cause the oil of the perfumer to produce an evil odour; so does a little folly outweigh wisdom and honour.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
A wise man’s heart is at his right hand, but a fool’s heart at his left.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Yes also when the fool walks by the way, his understanding fails him, and he says to everyone that he is a fool.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
If the spirit of the ruler rises up against you, don’t leave your place; for gentleness lays great offences to rest.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
There is an evil which I have seen under the sun, the sort of error which proceeds from the ruler.
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
Folly is set in great dignity, and the rich sit in a low place.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
I have seen servants on horses, and princes walking like servants on the earth.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
He who digs a pit may fall into it; and whoever breaks through a wall may be bitten by a snake.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Whoever carves out stones may be injured by them. Whoever splits wood may be endangered by it.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
If the axe is blunt, and one doesn’t sharpen the edge, then he must use more strength; but skill brings success.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
If the snake bites before it is charmed, then is there no profit for the charmer’s tongue.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
The words of a wise man’s mouth are gracious; but a fool is swallowed by his own lips.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
The beginning of the words of his mouth is foolishness; and the end of his talk is mischievous madness.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
A fool also multiplies words. Man doesn’t know what will be; and that which will be after him, who can tell him?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
The labour of fools wearies every one of them; for he doesn’t know how to go to the city.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Woe to you, land, when your king is a child, and your princes eat in the morning!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Happy are you, land, when your king is the son of nobles, and your princes eat in due season, for strength, and not for drunkenness!
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
By slothfulness the roof sinks in; and through idleness of the hands the house leaks.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
A feast is made for laughter, and wine makes the life glad; and money is the answer for all things.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Don’t curse the king, no, not in your thoughts; and don’t curse the rich in your bedroom, for a bird of the sky may carry your voice, and that which has wings may tell the matter.
