Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Dead flies cause the precious oil of the apothecary to become stinking and foaming; so doth a little folly him that is valued for wisdom and honor.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
The heart of a wise man is at his right hand; but the heart of a fool is at his left.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Yea also, on whatever way the fool walketh, doth he lack proper sense, and he saith to all that he is a fool.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for submissiveness causeth great offences to be avoided.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
There is an evil which I have seen under the sun, like an error which proceedeth from the ruler:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
Folly is set in great high places, and the rich sit in lowness.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
I have seen servants on horses, and princes walking like servants upon the ground.—
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
He that diggeth a pit will fall into it; and him who breaketh down a fence—a serpent will bite him.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Whoso removeth stones will be hurt through them; and he that cleaveth wood will be endangered thereby.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
If the iron be blunt, and man do not whet the edge, then must he exert more strength; but the advantage of making it properly sharp is wisdom.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
If the serpent do bite because no one uttered a charm, then hath the man that can use his tongue [in charming] no preference.—
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
The words of a wise man's mouth [bring] grace; but the lips of a fool will destroy himself.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
The beginning of the words of his mouth is foolishness; and the last that cometh out of his mouth is evil-bringing madness.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
The fool also multiplieth words; [but] a man cannot know what is to be; and what is to be after him, who can tell him?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
The toil of the foolish will weary every one of them, because he knoweth not how to go to the city.—
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Woe to thee, O land, when thy king is lowminded, and when thy princes eat in the morning!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Happy art thou, O land, when thy king is noble-spirited, and thy princes eat in proper time, for strengthening, and not for gluttony!—
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
Through slothful hands the rafters will sink; and through idleness of the hands the house will become leaky.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
For gay pleasure they prepare a feast, and wine is to make the living joyful; but money procureth all things.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Even in thy thought thou must not curse a king; and in thy bed-chambers do not curse the rich; for a bird of the air can carry the sound, and that which hath wings can tell the word.
