Prédikátor 10
1 Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.
Dead flies cause the ointment of the apothecary to send forth a stinking savour: so doth a little folly him that is in reputation for wisdom and honour.
2 A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.
A wise man’s heart is at his right hand; but a fool’s heart at his left.
3 Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.
Yea also, when he that is a fool walketh by the way, his wisdom faileth him, and he saith to every one that he is a fool.
4 Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.
If the spirit of the ruler rise up against thee, leave not thy place; for yielding pacifieth great offences.
5 Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:
There is an evil which I have seen under the sun, as an error which proceedeth from the ruler:
6 a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.
Folly is set in great dignity, and the rich sit in low place.
7 Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.
I have seen servants upon horses, and princes walking as servants upon the earth.
8 A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.
He that diggeth a pit shall fall into it; and whoso breaketh an hedge, a serpent shall bite him.
9 A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.
Whoso removeth stones shall be hurt therewith; and he that cleaveth wood shall be endangered thereby.
10 Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.
If the iron be blunt, and he do not whet the edge, then must he put to more strength: but wisdom is profitable to direct.
11 Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.
Surely the serpent will bite without enchantment; and a babbler is no better.
12 A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;
The words of a wise man’s mouth are gracious; but the lips of a fool will swallow up himself.
13 szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.
The beginning of the words of his mouth is foolishness: and the end of his talk is mischievous madness.
14 S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?
A fool also is full of words: a man cannot tell what shall be; and what shall be after him, who can tell him?
15 A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.
The labour of the foolish wearieth every one of them, because he knoweth not how to go to the city.
16 Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!
Woe to thee, O land, when thy king is a child, and thy princes eat in the morning!
17 Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.
Blessed art thou, O land, when thy king is the son of nobles, and thy princes eat in due season, for strength, and not for drunkenness!
18 Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.
By much slothfulness the building decayeth; and through idleness of the hands the house droppeth through.
19 Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.
A feast is made for laughter, and wine maketh merry: but money answereth all things.
20 Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.
Curse not the king, no not in thy thought; and curse not the rich in thy bedchamber: for a bird of the air shall carry the voice, and that which hath wings shall tell the matter.
